„Szabadgondolkodó” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 6. sor: | 6. sor: | ||
== Története == |
== Története == |
||
[[Kép:Pansy aka.jpg|thumb|280px|[[ |
[[Kép:Pansy aka.jpg|thumb|280px|[[Kerti árvácska]], hagyományosan a szabad gondolkodás szimbóluma angol nyelvterületen<ref>[http://www.leicestersecularsociety.org.uk/PHP_redirected/pansy.php The Pansy of Freethought], leicestersecularsociety.org.uk</ref>]] |
||
A fogalom régebben főleg az egyházellenes gondolkodást jelentette. Angliában keletkezett, ahol azokat nevezték igy, akik [[Isten]]ben hittek, de a keresztény egyházat támadták. Franciaországban a szabadgondolkodók (''libres penseurs'')<ref>[http://droit-humain.hu/le-droit-humain-rendrol/droit-humain-tortenete/ A Le Droit Humain Rend története], droit-humain.hu</ref> inkább az [[ateizmus]]t képviselték. A német ''freidenkerek'' külön szabad községeket alkottak, melyekből azután egy német szabadgondolkodó szövetség alakult. |
A fogalom régebben főleg az egyházellenes gondolkodást jelentette. Angliában keletkezett, ahol azokat nevezték igy, akik [[Isten]]ben hittek, de a keresztény egyházat támadták. Franciaországban a szabadgondolkodók (''libres penseurs'')<ref>[http://droit-humain.hu/le-droit-humain-rendrol/droit-humain-tortenete/ A Le Droit Humain Rend története], droit-humain.hu</ref> inkább az [[ateizmus]]t képviselték. A német ''freidenkerek'' külön szabad községeket alkottak, melyekből azután egy német szabadgondolkodó szövetség alakult. |
||
A lap 2017. december 10., 12:55-kori változata
 |
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. (2006 januárjából) |
A szabadgondolkodó olyan személy, aki a különböző dolgokról való véleményét a hagyománytól, a tekintélytől és az elfogadott hittől (vakhittől) függetlenül alakítja ki. Senki nem szabadgondolkodó, aki kizárólag valamilyen tekintélyelvű, zárt és kötött gondolatrendszert, szentírást, vallást, ideológiát, dogmákat követ. Azért fontos kiemelni a zárt és kötött gondolatrendszert, mert vannak viszonylagosan szabadelvű vallások is, mint például a taoizmus, zen vagy a buddhizmus bizonyos ágai.
A szabadgondolkodók azt hirdetik, hogy véleményüket pusztán az észszerűségre alapozva kell kialakítaniuk, mivel a kinyilatkoztatásokat és hasonló ígéreteket érvénytelennek tekintik, és számukra a hithűség nem az igazság garanciája. A szabadgondolkodók általában úgy gondolják, hogy véleményük valóban pusztán az észszerű gondolkodáson alapszik. A megismerés folyamatában a tudományos módszertant követik, de még magát a tudományt, mint egy felépült és bizonyított eszmerendszert sem tekintik minden egyes esetben elfogadhatónak. A tudomány szerintük ugyanis nem képes bizonyítani mindent a szabadgondolkodó ember számára.[2]
Története
A fogalom régebben főleg az egyházellenes gondolkodást jelentette. Angliában keletkezett, ahol azokat nevezték igy, akik Istenben hittek, de a keresztény egyházat támadták. Franciaországban a szabadgondolkodók (libres penseurs)[4] inkább az ateizmust képviselték. A német freidenkerek külön szabad községeket alkottak, melyekből azután egy német szabadgondolkodó szövetség alakult.
Jegyzetek
- ↑ Földi Mihály: A főszerepben Giordano Bruno, Nyugat, 1933. 6. szám
- ↑ A tudományos módszer, szabadgondolkodo.hu
- ↑ The Pansy of Freethought, leicestersecularsociety.org.uk
- ↑ A Le Droit Humain Rend története, droit-humain.hu
Források
- Bokor József (szerk.). Szabad gondolkodó, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2017. december 10.
- Szabadgondolkodó, szabadgondolkodo.hu
További információk
- Szabadgondolkodás
- Szkeptikusok szótára
- Néhány magyar szobor, amit a francia szabadgondolkodók szerint azonnal el kell bontani, valasz.hu
- Szabad gondolkodók, ujember.hu