„Szabadgondolkodó” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Dencey (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Dencey (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
{{lektor|2006 januárjából}}
{{lektor|2006 januárjából}}
{{nincs forrás}}
Különböző kolostorokban élt, de szabad gondolkodása
Különböző kolostorokban élt, de szabad gondolkodása
[[Fájl:Giordano Bruno - Mentzel.jpg|bélyegkép|jobbra|280px|[[Giordano Bruno]] különböző zárt és kötött gondolatrendszerben működő kolostorokban élt, szabad gondolkodása megbotránkozást keltett<ref>[http://epa.oszk.hu/00000/00022/00554/17307.htm Földi Mihály: A főszerepben Giordano Bruno, Nyugat, 1933. 6. szám]</ref>, Johann Georg Mentzel metszete (1677)]]
[[Fájl:Giordano Bruno - Mentzel.jpg|bélyegkép|jobbra|280px|[[Giordano Bruno]] különböző zárt és kötött gondolatrendszerben működő kolostorokban élt, szabad gondolkodása megbotránkozást keltett<ref>[http://epa.oszk.hu/00000/00022/00554/17307.htm Földi Mihály: A főszerepben Giordano Bruno, Nyugat, 1933. 6. szám]</ref>, Johann Georg Mentzel metszete (1677)]]
6. sor: 5. sor:
A szabadgondolkodók azt hirdetik, hogy véleményüket pusztán az [[racionalizmus|észszerűségre]] alapozva kell kialakítaniuk, mivel a [[kinyilatkoztatás]]okat és hasonló ígéreteket érvénytelennek tekintik, és számukra a hithűség nem az [[Igazság (filozófia)|igazság]] garanciája. A szabadgondolkodók általában úgy gondolják, hogy véleményük valóban pusztán az észszerű gondolkodáson alapszik. A megismerés folyamatában a [[tudományos módszer]]tant követik, de a tudományt mint egy felépült intézményrendszert nem tekintik minden egyes esetben hibátlannak.
A szabadgondolkodók azt hirdetik, hogy véleményüket pusztán az [[racionalizmus|észszerűségre]] alapozva kell kialakítaniuk, mivel a [[kinyilatkoztatás]]okat és hasonló ígéreteket érvénytelennek tekintik, és számukra a hithűség nem az [[Igazság (filozófia)|igazság]] garanciája. A szabadgondolkodók általában úgy gondolják, hogy véleményük valóban pusztán az észszerű gondolkodáson alapszik. A megismerés folyamatában a [[tudományos módszer]]tant követik, de a tudományt mint egy felépült intézményrendszert nem tekintik minden egyes esetben hibátlannak.
== Története ==
A fogalom régebben főleg az egyházellenes gondolkodást jelentette. Angliában keletkezett, ahol azokat nevezték igy, akik [[Isten]]ben hittek, de a keresztény egyházat támadták. Franciaországban a szabadgondolkodók (''libres penseurs'') inkább az [[ateizmus]]t képviselték. A német ''freidenkerek'' külön szabad községeket alkottak, melyekből azután egy német szabadgondolkodó szövetség alakult.
==Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}

== Források ==
* {{Pnl|szócikk=Szabad gondolkodó|url=http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/094/pc009497.html#1|accessdate=2017-12-10}}


== További információk ==
== További információk ==

A lap 2017. december 10., 11:13-kori változata

Különböző kolostorokban élt, de szabad gondolkodása

Giordano Bruno különböző zárt és kötött gondolatrendszerben működő kolostorokban élt, szabad gondolkodása megbotránkozást keltett[1], Johann Georg Mentzel metszete (1677)

A szabadgondolkodó olyan személy, aki a különböző dolgokról való véleményét a hagyománytól, a tekintélytől és az elfogadott hittől (vakhittől) függetlenül alakítja ki. Senki nem szabadgondolkodó, aki kizárólag egy valamilyen zárt és kötött gondolatrendszert, szentírást, vallást vagy megváltót követ. Azért fontos kiemelni a zárt és kötött gondolatrendszert, mert vannak viszonylagosan szabadelvű vallások is, mint például a taoizmus, zen vagy a buddhizmus bizonyos ágai.

A szabadgondolkodók azt hirdetik, hogy véleményüket pusztán az észszerűségre alapozva kell kialakítaniuk, mivel a kinyilatkoztatásokat és hasonló ígéreteket érvénytelennek tekintik, és számukra a hithűség nem az igazság garanciája. A szabadgondolkodók általában úgy gondolják, hogy véleményük valóban pusztán az észszerű gondolkodáson alapszik. A megismerés folyamatában a tudományos módszertant követik, de a tudományt mint egy felépült intézményrendszert nem tekintik minden egyes esetben hibátlannak.

Története

A fogalom régebben főleg az egyházellenes gondolkodást jelentette. Angliában keletkezett, ahol azokat nevezték igy, akik Istenben hittek, de a keresztény egyházat támadták. Franciaországban a szabadgondolkodók (libres penseurs) inkább az ateizmust képviselték. A német freidenkerek külön szabad községeket alkottak, melyekből azután egy német szabadgondolkodó szövetség alakult.

Jegyzetek

Források

További információk

Kapcsolódó szócikk