„Videókamera” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Porribot (vitalap | szerkesztései)
link kékítés AWB
7. sor: 7. sor:


==Történelme==
==Történelme==
A videokamera elektronikusan rögzíti a mozgóképet. Kezdetben a televíziós iparban fejlesztették ki, de mára már teljesen elterjedt eszközzé vált. A legkorábbi videokamerák [[John Logie Baird]] tervei alapján egy elektromechanikus [[Nipkow]] lemezzel készültek, melyekkel a [[BBC]] kísérletezett az 1930-as években. A teljesen elektronikus videokamerákban már [[katódsugárcső|katódsugárcsöves]] rendszer volt (mint Vladimir Zworykin ikonoszkópjában és Philo T. Farnsworth kép disszektorában), mely 1940-re felülkerekedett a Baird rendszeren és széles körben használták egészen 1980-as évekig, amikor megjelent a szilárdtestű [[képérzékelő]] ([[CCD]]-k és később a [[CMOS]] ''active pixel sensor''), mely megszüntette a cső technológiával kapcsolatos problémákat, ezzel egyszerűbbé és praktikusabbá téve a digitális videó munkafolyamatár.
A videokamera elektronikusan rögzíti a mozgóképet. Kezdetben a televíziós iparban fejlesztették ki, de mára már teljesen elterjedt eszközzé vált. A legkorábbi videokamerák [[John Logie Baird]] tervei alapján egy elektromechanikus [[Nipkow]] lemezzel készültek, melyekkel a [[BBC]] kísérletezett az 1930-as években. A teljesen elektronikus videokamerákban már [[katódsugárcső|katódsugárcsöves]] rendszer volt (mint Vladimir Zworykin ikonoszkópjában és Philo T. Farnsworth kép disszektorában), mely 1940-re felülkerekedett a Baird rendszeren és széles körben használták egészen 1980-as évekig, amikor megjelent a szilárdtestű [[képérzékelő]] ([[CCD]]-k és később a [[CMOS]] ''active pixel sensor''), mely megszüntette a cső technológiával kapcsolatos problémákat, ezzel egyszerűbbé és praktikusabbá téve a digitális videó munkafolyamatát.


==Kezdetek==
==Kezdetek==

A lap 2017. november 28., 18:38-kori változata

Bevezetés

Videokamera

A kamera a camera obscura latin kifejezésből származó elnevezés, amelyet a magyar átvett filmfelvevő és videokamera értelemben, de újabban az angol hatására a fényképezőgép elnevezésére is használják.

A videokamera egy optikai lencsékből és fényvédett részből álló szerkezet. A lencsék egy zárszerkezeten keresztül képet vetítenek egy rögzítő felületre, (CCD-re vagy CMOS-ra) mely az érkező fényt elektronikusan továbbítja/tárolja. Itt a rögzítés történhet analóg módon (kazettában lévő mágnesszalagra) vagy digitálisan (kazettában lévő mágnesszalagra, írható DVD-re, esetleg merevlemezre, mint egy számítógépnél). A felbontásuk még bőven a hagyományos kamerák alatt van, de néhány éven belül valószínűleg ez is megváltozik.

Történelme

A videokamera elektronikusan rögzíti a mozgóképet. Kezdetben a televíziós iparban fejlesztették ki, de mára már teljesen elterjedt eszközzé vált. A legkorábbi videokamerák John Logie Baird tervei alapján egy elektromechanikus Nipkow lemezzel készültek, melyekkel a BBC kísérletezett az 1930-as években. A teljesen elektronikus videokamerákban már katódsugárcsöves rendszer volt (mint Vladimir Zworykin ikonoszkópjában és Philo T. Farnsworth kép disszektorában), mely 1940-re felülkerekedett a Baird rendszeren és széles körben használták egészen 1980-as évekig, amikor megjelent a szilárdtestű képérzékelő (CCD-k és később a CMOS active pixel sensor), mely megszüntette a cső technológiával kapcsolatos problémákat, ezzel egyszerűbbé és praktikusabbá téve a digitális videó munkafolyamatát.

Kezdetek

TV kamera
Fájl:Arri435-filmcamera.jpg
Filmes kamera

A videokamerát elsősorban két módon használták. Az első a korai (élő) műsorozásra volt jellemző, mikor a kamera a valós idejű képet mutatta a képernyőn, azonnal. Ez a módszer még napjainkban is létezik (legtöbbjük biztonsági okok / katonai / taktikai / ipari műveletek miatt fontos). A második mód terjedt el inkább manapság, amikor a képet egy tárolóeszközre (sok éven keresztül a videokazetta volt az elsődleges, de napjainkban már optikai adathordozókat használnak, pl. merevlemez, flash memória, szalag nélküli kamerák) rögzítik archiválási vagy további feldolgozási célokra. Ezt a rögzített formát használja a televíziós filmgyártás és egyéb felügyeleti feladatokhoz, ahol a felügyelet nélküli felvétel később szükséges lehet az elemzéshez.

Videokamera fajták

A modern videokameráknak számos formája és célja van, amelyek közül nem mindegyik hasonlít egy korai televíziós kamerára.

  • 1. Szakmai videokamerák: a televíziós ipar használja, néha filmkészítésnél (digitális mozi)
  • 2. Kamera: amelyek egyesítik a kamera és a videomagnót vagy egyéb felvevő eszközt egy egységben (pl. mobil). Széles körben használják televíziós gyártásnál, házimozihoz, elektronikus hírgyűjtéshez. (pl. zseb videokamera)
  • 3. Biztonsági videokamerák: biztonság, felügyelet és/vagy ellenőrzési célokra alkalmazott videokamera. Kialakításuk miatt könnyen elrejthetőek. Képesek a felügyelet nélküli használatra. Gyakran ipari és tudományos célokra is használják! (pl. sugárzás, magas hő vagy mérgező vegyi anyagoknál)
Biztonsági kamera
  • 4. Web kamera: olyan kamera, amely közvetít egy élőképet a számítógépen. Erre a célra a nagyobb videokamerák is használhatóak, bár szükség lehet egy analóg-digitális átalakítóra.
Webkamera
  • 5. A XXI. Századi videokamerák digitálisak, melyek átalakítják a jelet közvetlenül digitális kimenetre. Az ilyen kamerák gyakran kicsik, kisebbek, mint a biztonsági kamerák és a többségüket számítógépekbe és egyéb kommunikációs hardverekbe építik bele. (legfőképpen mobiltelefonokban, de használják egyéb analóg berendezésekben is.)
  • 6. Speciális rendszerek: tudományos kutatásoknál használt videokamerák (pl. műhold, űrjáró, mesterséges intelligencia és robotikakutatás). Gyakran a nem látható sugárzásra vannak hangolva, mint pl. infravörös fotózás (éjjellátó és hő érzékelő), röntgen (orvosi és csillagászati) használatra.

Lásd még

  • nagysebességű kamera
  • mikroszkópos kamera
  • víz alatti kamera
  • sztereoszkóp
  • holografikus rendszerű kamera
  • sávkamera
  • ipari kamera

Források