„Hernádnémeti” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
48. sor: | 48. sor: | ||
==Oktatás== |
==Oktatás== |
||
* |
* Kéttanitásű nyelvű iskola (nemrég kétemeletesről háromemeletéssé bővítették). |
||
==Sport== |
==Sport== |
A lap 2007. július 25., 13:26-kori változata
Hernádnémeti község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Miskolci kistérségben.
Fekvése
Az Északi-középhegységben, a Hernád folyó bal partján, Miskolctól 14 km-re található. Tengerszint feletti magassága: 120 m.
Megközelítése
Megközelítése a 37-es főúttól 2 km-re jobbra, vagy Hernádnémeti – Bőcs vasútállomáson keresztül lehetséges.
Környező települések
Bőcs (4 km), Hernádkak (4 km), Tiszalúc (8 km), a legközelebbi város: Felsőzsolca (15 km).
Története
Korábban nagyközségként Zemplén vármegye szerencsi járásához tartozott. A falu az Árpád-korban települt be. A tatárjáráskor teljesen kihalt. Ezért 1254-ben németeket telepítettek e helyre, innen kapta a jelenlegi nevét.
A török hódoltság idején ismét kipusztult, 1567-ben puszta helyként szerepelt a krónikákban. Fokozatosan újra benépesült és 1596-ban a Rákóczi birtokok közé került.Ebben az időben kerültek hajdúk a településre és ekkor lett reformátussá.
Az első ismert református lelkésze 1598-ban Maklári Demeter volt. Az 1707-es ónodi országgyűlésen II. Rákóczi Ferenc megerősítette Hernádnémeti község lakosait egyik telkének használatába. A II. Carolina Resolutiot követően, 1735-ben itt választották meg és szentelték a tiszáninneni egyházkerület első református püspökét, Szentgyörgyi Sámuelt (Hejce 1663. – ? 1745). Az eredeti templom a 16. század elején épülhetett. Többször bővítették, de 1892-ben veszélyessé vált és le kellett bontani. Ennek helyén épült a jelenlegi református templom 1895-ben. , .
A Rákóczi szabadságharc bukása után Rákóczi Juliannáé lett a község. 1730-ban III. Károly a település egyik felét Meskó Jakabnak, másik felét az Almássy családnak adományozta.
1768-ban Meskó Jakab báró építette a mai is álló templomot,a melyet özvegye, Fáy Mária bővíttetett ki. A plébánia anyakönyvei 1768-ig nyúlnak vissza.
Oktatás
- Kéttanitásű nyelvű iskola (nemrég kétemeletesről háromemeletéssé bővítették).
Sport
- Uszoda.
Látnivalók
- Római katolikus templom (1768)
- Református templom (1895) (neoklasszicista stílusú)
- Munk-kastély (1929)