„Közép-Európa” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
52. sor: | 52. sor: | ||
=== Emberi fejlettségi index === |
=== Emberi fejlettségi index === |
||
[[File:2013 UN Human Development Report Quartiles.svg|300px|thumb|Világtérkép az [[emberi fejlettségi index]]ről a 2013-as adatok alapján |
[[File:2013 UN Human Development Report Quartiles.svg|300px|thumb|Világtérkép az [[emberi fejlettségi index]]ről a 2013-as adatok alapján: |
||
{| border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="width:100%; background:none;" |
{| border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="width:100%; background:none;" |
||
|- |
|- |
||
| {{legend|#003399| |
| {{legend|#003399|–nagyon magas}} || {{legend|#E6EDFF|–alacsony}} |
||
|- |
|- |
||
| {{legend|#3072D9| |
| {{legend|#3072D9|–magas}} || {{legend|#858585|–nincs adat}} |
||
|- |
|- |
||
| {{legend|#A8C3FF| |
| {{legend|#A8C3FF|–közepes}} || |
||
|}]] |
|}]] |
||
Az országok az [[emberi fejlettségi index]] alapján (2014) <ref>https://en.wikipedia.org/wiki/Central_Europe</ref> |
Az országok az [[emberi fejlettségi index]] alapján (2014) <ref>https://en.wikipedia.org/wiki/Central_Europe</ref> |
||
103. sor: | 103. sor: | ||
=== Korrupció === |
=== Korrupció === |
||
[[File:Transparency international 2015.png|thumb|300px|Világtérkép a korrupciós szintről |
[[File:Transparency international 2015.png|thumb|300px|Világtérkép a korrupciós szintről (2015): |
||
{| border="0" style="width: 100%; background: #f9f9f9;" |
{| border="0" style="width: 100%; background: #f9f9f9;" |
||
|- |
|- |
||
114. sor: | 114. sor: | ||
| {{legend|#ffa552|50–59}} |
| {{legend|#ffa552|50–59}} |
||
| {{legend|#c60000|20–29}} |
| {{legend|#c60000|20–29}} |
||
| {{legend|#e0e0e0| |
| {{legend|#e0e0e0|nincs adat}} |
||
|- |
|- |
||
| {{legend|#00ffff|70–79}} |
| {{legend|#00ffff|70–79}} |
A lap 2017. november 23., 06:20-kori változata
Közép-Európa Európának a Kelet- és Nyugat-Európa közé eső régiója.
Országai
Más rendszerezések szerint Közép-Európán belül Nyugat-Közép-Európa és Kelet-Közép-Európa különíthető el, ami nagyjából hasonló a fenti csoportosításhoz, leszámítva Szlovéniát, amelyet Kelet-Közép-Európához is szokás sorolni (a felosztás inkább politikai alapú, mint földrajzi, például Csehországot kelethez, míg Ausztriát nyugathoz sorolja).
Időnként Közép-Európához sorolják a következő országokat vagy egyes részüket:
- Fehéroroszország (hrodnai terület és breszti terület)
- Franciaország (Elzász és Lotaringia keleti részeit)
- Horvátország (földrajzilag a Szávától északra eső területek és az Isztriai-félsziget; történelmileg közép-európai országnak tekinthető)
- Olaszország (északi, alpesi területeit, Bolzano, Trieszt, Friuli-Venezia Giulia, Trentino-Alto Adige)
- Oroszország (kalinyingrádi terület)
- Románia (Erdély, Bánság, Bukovina – napjainkban a román közfelfogás szerint az ország Közép-Európához tartozik)
- Szerbia (Vajdaság, Belgrád és környékének Szávától északra eső részei)
- Ukrajna (Kárpátalja, Galícia, Bukovina)
Elsősorban kulturális és politikai értelemben szokták közép-európainak tekinteni a balti országokat is, bár földrajzilag inkább Észak-Európához tartoznak:
- Észtország (a legkevésbé tekinthető közép-európainak a három ország közül)
- Lettország
- Litvánia (a leginkább közép-európainak tekinthető a három ország közül)
A Benelux államokat általában Nyugat-Európa részének szokás tekinteni, de bizonyos történelmi, nyelvi, kulturális szempontok alapján alkalmanként Közép-Európa országai között is említik őket:
- Belgium
- Hollandia
- Luxemburg (leginkább közép-európainak tekinthető a három ország közül, a német nyelvterület részeként)
Gazdaság
A közép-európai országok összehasonlítása az emberi fejlettségi index, a globalizáció, a jóléti index és a korrupció alapján:
Emberi fejlettségi index
–nagyon magas | –alacsony |
–magas | –nincs adat |
–közepes |
Az országok az emberi fejlettségi index alapján (2014) [1]
- Svájc: 0.917 (világ: 3)
- Németország: 0.911 (világ: 6)
- Liechtenstein: 0.889 (világ: 18)
- Ausztria: 0.881 (világ: 21)
- Szlovénia: 0.874 (világ: 25)
- Csehország: 0.861 (világ: 28)
- Lengyelország: 0.834 (világ: 35)
- Szlovákia: 0.830 (világ: 37)
- Magyarország: 0.818 (világ: 43)
- Horvátország: 0.812 (világ: 47)
Globalizáció
A globalizációs index a 2015-ös adatok alapján:[2]
- Ausztria: 89.83 (világ: 4)
- Svájc: 87.01 (világ: 5)
- Magyarország: 85.78 (világ: 9)
- Szlovákia: 83.62 (világ: 16)
- Csehország: 83.60 (világ: 17)
- Szlovákia: 83.55 (világ: 18)
- Lengyelország: 79.90 (világ: 23)
- Németország: 78.24 (világ: 27)
- Szlovénia: 76.24 (világ: 32)
- Horvátország: 75.59 (világ: 35)
- Liechtenstein: not listed (világ: 180 in 2015 with 29.23)
Jólét
A jólét szintje a 2016-os adatok alapján:[3]
- Svájc (világ: 4)
- Németország (világ: 11)
- Luxemburg (világ: 12)
- Ausztria (világ: 15)
- Szlovénia (világ: 20)
- Csehország (világ: 27)
- Lengyelország (világ: 34)
- Szlovákia (világ: 36)
- Horvátország (világ: 43)
- Magyarország (világ: 47)
Korrupció
90–100 | 60–69 | 30–39 | 0–9 |
80–89 | 50–59 | 20–29 | nincs adat |
70–79 | 40–49 | 10–19 |
A közép-európai országok többsége általában a korrupciós index világátlagánál magasabb pontszámot ért el (2015):[4]
- Svájc (7)
- Németország (10)
- Ausztria (16)
- Lengyelország (30)
- Szlovénia (35)
- Csehország (37)
- Horvátország (50)
- Magyarország (50)
- Szlovákia (50)
Természeti képe
Ez a szakasz nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szakaszban szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Határai
Északról a Balti-tenger, nyugatról a Rajna, keletről a Kelet-európai-síkság, délről pedig az Alpok és a Kupa–Száva–Duna vonal határolja.
Földrajzi történelme
Óidő
Az óidőben röghegységek alakultak ki Közép-Európában, amelyek a Variszkuszi-hegységrendszer részei. Ezek a Német-középhegység, a Lengyel-középhegység és a Cseh-medence peremhegységei.
Középidő
Az óidőben kialakult röghegységek a középidő végén érték el a mai képüket. Ez a hegységképző mozgások eredménye volt. A lepusztult rögök újból kiemelkedtek, a közöttük lévő medencék mélybe zökkentek. A magasra emelkedett hegységek erősen letarolódtak, és így gránit és pala került a felszínre. Az alacsonyabb hegységeket és a medencéket viszont tengeri elöntések üledékrétegei fedték be. A törésvonalak árokrendszerében a folyók völgyeket vágtak maguknak.
Újidő
Harmadidőszak
Ebben az időszakban fejeződtek be végleg a középidő végén elkezdődő hegységképző mozgások.
Kialakultak a fiatal gyűrthegységek, Közép-Európa legmagasabb területét képző hegységek, az Alpok és a Kárpátok. Ezek az Eurázsiai-hegységrendszerhez tartoznak.
Negyedidőszak
A negyedidőszakban bekövetkező jégkorszak hatására kialakult az északi alföldi tájak felszíne. Az előrenyomuló és visszahúzódó jégtakaró kiemelkedései és a közöttük lévő mélyedések tavai képezik a tóhátságok területét. Ezek dél felé ellaposodtak és az alföldeken gyakori a lösz és a folyami hordalék. Ezek az alföldek például a Lengyel-alföld és a Germán-alföld. A hegységekkel körülvett medenceszerű alföldeket a hegységtől érkező folyók tökéletes síkságokká alakították. Terjedelmes lösztakaróik anyagát erős szelek szállították. Ilyen alföldek például a Román-alföld, a Kisalföld és az Alföld.
Közép-Európa fiatal mai vízhálózata az utolsó jegesedés után jött létre. Legfőbb vízválasztói a Kárpátok és az Alpok gerincein futnak. Közép-Európa legfontosabb folyója a Duna. Donaueschingentől a torkolatáig, a Fekete-tengerig 2840 kilométert tesz meg. Fontosabb folyói:
- A Rajna: az Alpokban ered, áthalad a Német-középhegységen és az Északi-tengerbe torkollik.
- Az Elba: a Germán-alföld fő folyója, a Cseh-medencét határoló Szudétákban ered és nagy tölcsértorkolattal ömlik az Északi-tengerbe.
- A Visztula: a Kárpátokban ered, a Balti-tengerbe torkollik és átszeli a Lengyel-alföldet.
A negyedidőszakban számos tó alakult ki, főleg a Germán- és Lengyel-alföld északi részének tavai.
Egyéb meghatározások
A német „Mitteleuropa” (Közép-Európa) kifejezést kulturális értelemben néha kifejezetten azokra az államokra alkalmazzák, amelyek a Habsburg-monarchia felbomlása óta jöttek létre.
Azok az országok, melyek Közép-Európához tartozónak tekintik magukat, olykor a tőlük keletre eső államokat nevezik Kelet-Európának. Németországban például Lengyelországról Kelet-Európa részeként szoktak beszélni, Lengyelországban pedig Ukrajnáról ugyanígy.
Némelyek annak idején úgy fogalmazták tréfásan, hogy Közép-Európa az a része a földrésznek, amit Nyugat-Európában Keletnek, Kelet-Európában pedig Nyugatnak tartanak. Közép-Európa egy másik meghatározása Európának azokat a részeit foglalja magába, amelyek kultúrájukban, történelmükben nyugatiak, de amelyeket a Szovjetunió uralma alá hajtott a második világháborúban.
Egyes nézetek Közép-Európa igen tág értelmezését vallják, amely ide sorolja Baltikumot és Délkelet-Európa valamennyi országát is Görögország és Törökország európai része kivételével.
Mitteleuropa mint politikai eszme
Közép-Európa fogalmát német földrajzosok hozták forgalomba a 19. században. A fogalom tartalmában azonban mindig más és más volt. A kezdeti természetföldrajzi jelleg később politikai tartalommal telítődött, mint a jelentkező német nemzettudat egyik megnyilvánulása.
Volt olyan, aki nyugat és kelet közé helyezte Közép-Európát, észak-déli irányban, az Északi-foktól Szicíliáig. Más észak és dél között képzelte el helyét, így Közép-Európát nyugaton az Atlanti-óceán, keleten a Fekete-tenger határolta. Mások Európa középső részét nevezték Közép-Európának, melybe nemcsak a német nyelvterületet, hanem a környező, nem németajkú peremvidékeket is beleértették. Zeune 1808-as geográfiájában Észak-, Közép- és Dél-Európára osztotta a kontinenst, az 1811-es kiadásban Nyugat-, Közép- és Kelet-Európa között tett különbséget, az 1833-asban már Északnyugat- és Délkelet-Európa között találjuk Közép-Európát.
A németek úgy vélték, bármiféle tartalmat adunk a közép-európaiság eszméjének, bárhol húzzuk meg fogalmi és földrajzi határait, egy európai rangú politikai egység Franciaország és az Orosz Birodalom között nem valósítható meg a német nemzet nélkül. 1848-hoz közeledve a német nemzeti mozgalom követelései között felbukkan, az egységes Németország utáni vágy mellett, az európai német nagyhatalom ábrándja. Így lett a földrajzi fogalomból politikai eszme: Közép-Európából és Európa közepéből Mitteleuropa.[5]
Külső hivatkozások
Lábjegyzet
- ↑ https://en.wikipedia.org/wiki/Central_Europe
- ↑ „2016 KOF Index of Globalization” (PDF), 2015. március 28. (Hozzáférés ideje: 2016. május 25.)
- ↑ The 2016 Legatum Prosperity Index. Legatum Prosperity Index 2016. (Hozzáférés: 2017. április 1.)
- ↑ Corruption Perceptions Index 2015 – Infographics. Cpi.transparency.org. (Hozzáférés: 2015. február 24.)
- ↑ Németh István: Hatalmi politika Közép-Európában