„Közép-Európa” változatai közötti eltérés

Hivatkozások szerkesztése
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Visszavontam 87.197.78.55 (vita) szerkesztését (oldid: 19266383) Vandalizmus
+ gazdaság
47. sor: 47. sor:
* {{Hollandia}}
* {{Hollandia}}
* {{Luxemburg}} (leginkább közép-európainak tekinthető a három ország közül, a [[német nyelv]]terület részeként)
* {{Luxemburg}} (leginkább közép-európainak tekinthető a három ország közül, a [[német nyelv]]terület részeként)

== Gazdaság ==
A közép-európai országok összehasonlítása az emberi fejlettségi index, a globalizáció, a jóléti index és a korrupció alapján:

=== Emberi fejlettségi index ===
[[File:2013 UN Human Development Report Quartiles.svg|300px|thumb|Világtérkép az [[emberi fejlettségi index]]ről a 2013-as adatok alapján
{| border="0" cellspacing="0" cellpadding="0" style="width:100%; background:none;"
|-
| {{legend|#003399|nagyon magas}} || {{legend|#E6EDFF|alacsony}}
|-
| {{legend|#3072D9|magas}} || {{legend|#858585|nincs adat}}
|-
| {{legend|#A8C3FF|közepes}} ||
|}]]
Az országok [[emberi fejlettségi index]] alapján (2014) <ref>https://en.wikipedia.org/wiki/Central_Europe</ref>
*{{Svájc}}: 0.917 (<small>világ:</small> 3)
*{{Németország}}: 0.911 (<small>világ:</small> 6)
*{{Liechtenstein}}: 0.889 (<small>világ:</small> 18)
*{{Ausztria}}: 0.881 (<small>világ:</small> 21)
*{{Szlovénia}}: 0.874 (<small>világ:</small> 25)
*{{Csehország}}: 0.861 (<small>világ:</small> 28)
*{{Lengyelország}}: 0.834 (<small>világ:</small> 35)
*{{Szlovákia}}: 0.830 (<small>világ:</small> 37)
*{{Magyarország}}: 0.818 (<small>világ:</small> 43)
*{{Horvátország}}: 0.812 (<small>világ:</small> 47)

=== Globalizáció ===
[[File:Globalization Index.svg|thumb|right|300px|Világtérkép a globalizációs indexről]]
A [[globalizáció]]s index a 2015-ös adatok alapján:<ref>{{cite news|format=PDF|url=http://globalization.kof.ethz.ch/media/filer_public/2016/03/03/rankings_2016.pdf|title=2016 KOF Index of Globalization|agency=KOF Index of Globalization|date=2015|accessdate=25 May 2016}}</ref>

*{{Ausztria}}: 89.83 (<small>világ:</small> 4)
*{{Svájc}}: 87.01 (<small>világ:</small> 5)
*{{Magyarország}}: 85.78 (<small>világ:</small> 9)
*{{Szlovákia}}: 83.62 (<small>világ:</small> 16)
*{{Csehország}}: 83.60 (<small>világ:</small> 17)
*{{Szlovákia}}: 83.55 (<small>világ:</small> 18)
*{{Lengyelország}}: 79.90 (<small>világ:</small> 23)
*{{Németország}}: 78.24 (<small>világ:</small> 27)
*{{Szlovénia}}: 76.24 (<small>világ:</small> 32)
*{{Horvátország}}: 75.59 (<small>világ:</small> 35)
*{{Liechtenstein}}: not listed (<small>világ:</small> 180 in 2015 with 29.23)

=== Jólét ===
A jólét szintje a 2016-os adatok alapján:<ref>{{cite web|url=http://www.prosperity.com/#!/ranking/|title=The 2016 Legatum Prosperity Index|work=Legatum Prosperity Index 2016|accessdate=1 April 2017}}</ref>
*{{Svájc}} (<small>világ:</small> 4)
*{{Németország}} (<small>világ:</small> 11)
*{{Luxembourg}} (<small>világ:</small> 12)
*{{Ausztria}} (<small>világ:</small> 15)
*{{Szlovénia}} (<small>világ:</small> 20)
*{{Csehország}} (<small>világ:</small> 27)
*{{Lengyelország}} (<small>világ:</small> 34)
*{{Szlovákia}} (<small>világ:</small> 36)
*{{Horvátország}} (<small>világ:</small> 43)
*{{Magyarország}} (<small>világ:</small> 47)

=== Korrupció ===
[[File:Transparency international 2015.png|thumb|300px|Világtérkép a korrupciós szintről, 2015.
{| border="0" style="width: 100%; background: #f9f9f9;"
|-
| {{legend|#0000ff|90–100}}
| {{legend|#ffce63|60–69}}
| {{legend|#ff0000|30–39}}
| {{legend|#2b0000|0–9}}
|-
| {{legend|#287fff|80–89}}
| {{legend|#ffa552|50–59}}
| {{legend|#c60000|20–29}}
| {{legend|#e0e0e0|No information}}
|-
| {{legend|#00ffff|70–79}}
| {{legend|#ff6b6b|40–49}}
| {{legend|#800000|10–19}}
|}
]]
A közép-európai országok többsége általában a [[korrupció]]s index világátlagánál magasabb pontszámot ért el (2015):<ref>{{cite web|url=http://www.transparency.org/cpi2015 |title=Corruption Perceptions Index 2015 – Infographics |publisher=Cpi.transparency.org |date= |accessdate=24 February 2015}}</ref>
*{{Svájc}} (7)
*{{Németország}} (10)
*{{Ausztria}} (16)
*{{Lengyelország}} (30)
*{{Szlovénia}} (35)
*{{Csehország}} (37)
*{{Horvátország}} (50)
*{{Magyarország}} (50)
*{{Szlovákia}} (50)

According to the [[:en:Bribe Payers Index|Bribe Payers Index]], released yearly since 1995 by the [[Berlin]]-based NGO [[Transparency International]], Németország and Svájc, the only two Central European countries examined in the study, were respectively <small>világ:</small> 2nd and 4th in 2011.<ref>{{cite web|url=http://bpi.transparency.org/bpi2011/results/|archiveurl=https://web.archive.org/web/20130502091347/http://bpi.transparency.org/bpi2011/results/|archivedate=2013-05-02|title=Bribe Payers Index Report 2011|date=2012|accessdate=15 January 2015}}</ref>


== Természeti képe ==
== Természeti képe ==

A lap 2017. november 23., 07:11-kori változata

Közép-Európa Európának a Kelet- és Nyugat-Európa közé eső régiója.

Közép-Európa országai kékkel jelölve, Közép-Európához tartozó területek kék vonallal határolva

Országai

Közép-Európa országai sötétzölddel, tágabb értelemben Közép-Európához sorolt országok vagy egyéb országok közép-európai területei világoszölddel

Az Alpesi országok

A Visegrádi csoport

Más rendszerezések szerint Közép-Európán belül Nyugat-Közép-Európa és Kelet-Közép-Európa különíthető el, ami nagyjából hasonló a fenti csoportosításhoz, leszámítva Szlovéniát, amelyet Kelet-Közép-Európához is szokás sorolni (a felosztás inkább politikai alapú, mint földrajzi, például Csehországot kelethez, míg Ausztriát nyugathoz sorolja).

Időnként Közép-Európához sorolják a következő országokat vagy egyes részüket:

Elsősorban kulturális és politikai értelemben szokták közép-európainak tekinteni a balti országokat is, bár földrajzilag inkább Észak-Európához tartoznak:

  • Észt Észtország (a legkevésbé tekinthető közép-európainak a három ország közül)
  • Lett Lettország
  • Litván Litvánia (a leginkább közép-európainak tekinthető a három ország közül)

A Benelux államokat általában Nyugat-Európa részének szokás tekinteni, de bizonyos történelmi, nyelvi, kulturális szempontok alapján alkalmanként Közép-Európa országai között is említik őket:

Gazdaság

A közép-európai országok összehasonlítása az emberi fejlettségi index, a globalizáció, a jóléti index és a korrupció alapján:

Emberi fejlettségi index

Világtérkép az emberi fejlettségi indexről a 2013-as adatok alapján
  nagyon magas
  alacsony
  magas
  nincs adat
  közepes

Az országok emberi fejlettségi index alapján (2014) [1]

Globalizáció

Világtérkép a globalizációs indexről

A globalizációs index a 2015-ös adatok alapján:[2]

Jólét

A jólét szintje a 2016-os adatok alapján:[3]

Korrupció

Világtérkép a korrupciós szintről, 2015.
  90–100
  60–69
  30–39
  0–9
  80–89
  50–59
  20–29
  No information
  70–79
  40–49
  10–19

A közép-európai országok többsége általában a korrupciós index világátlagánál magasabb pontszámot ért el (2015):[4]

According to the Bribe Payers Index, released yearly since 1995 by the Berlin-based NGO Transparency International, Németország and Svájc, the only two Central European countries examined in the study, were respectively világ: 2nd and 4th in 2011.[5]

Természeti képe

 Ez a szakasz nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szakaszban szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Határai

Északról a Balti-tenger, nyugatról a Rajna, keletről a Kelet-európai-síkság, délről pedig az Alpok és a Kupa–Száva–Duna vonal határolja.

Földrajzi történelme

Óidő

Az óidőben röghegységek alakultak ki Közép-Európában, amelyek a Variszkuszi-hegységrendszer részei. Ezek a Német-középhegység, a Lengyel-középhegység és a Cseh-medence peremhegységei.

Középidő

Az óidőben kialakult röghegységek a középidő végén érték el a mai képüket. Ez a hegységképző mozgások eredménye volt. A lepusztult rögök újból kiemelkedtek, a közöttük lévő medencék mélybe zökkentek. A magasra emelkedett hegységek erősen letarolódtak, és így gránit és pala került a felszínre. Az alacsonyabb hegységeket és a medencéket viszont tengeri elöntések üledékrétegei fedték be. A törésvonalak árokrendszerében a folyók völgyeket vágtak maguknak.

Újidő

Harmadidőszak

Ebben az időszakban fejeződtek be végleg a középidő végén elkezdődő hegységképző mozgások.

Kialakultak a fiatal gyűrthegységek, Közép-Európa legmagasabb területét képző hegységek, az Alpok és a Kárpátok. Ezek az Eurázsiai-hegységrendszerhez tartoznak.

Negyedidőszak

A negyedidőszakban bekövetkező jégkorszak hatására kialakult az északi alföldi tájak felszíne. Az előrenyomuló és visszahúzódó jégtakaró kiemelkedései és a közöttük lévő mélyedések tavai képezik a tóhátságok területét. Ezek dél felé ellaposodtak és az alföldeken gyakori a lösz és a folyami hordalék. Ezek az alföldek például a Lengyel-alföld és a Germán-alföld. A hegységekkel körülvett medenceszerű alföldeket a hegységtől érkező folyók tökéletes síkságokká alakították. Terjedelmes lösztakaróik anyagát erős szelek szállították. Ilyen alföldek például a Román-alföld, a Kisalföld és az Alföld.

Közép-Európa fiatal mai vízhálózata az utolsó jegesedés után jött létre. Legfőbb vízválasztói a Kárpátok és az Alpok gerincein futnak. Közép-Európa legfontosabb folyója a Duna. Donaueschingentől a torkolatáig, a Fekete-tengerig 2840 kilométert tesz meg. Fontosabb folyói:

A negyedidőszakban számos tó alakult ki, főleg a Germán- és Lengyel-alföld északi részének tavai.

Egyéb meghatározások

A német „Mitteleuropa” (Közép-Európa) kifejezést kulturális értelemben néha kifejezetten azokra az államokra alkalmazzák, amelyek a Habsburg-monarchia felbomlása óta jöttek létre.

Azok az országok, melyek Közép-Európához tartozónak tekintik magukat, olykor a tőlük keletre eső államokat nevezik Kelet-Európának. Németországban például Lengyelországról Kelet-Európa részeként szoktak beszélni, Lengyelországban pedig Ukrajnáról ugyanígy.

Némelyek annak idején úgy fogalmazták tréfásan, hogy Közép-Európa az a része a földrésznek, amit Nyugat-Európában Keletnek, Kelet-Európában pedig Nyugatnak tartanak. Közép-Európa egy másik meghatározása Európának azokat a részeit foglalja magába, amelyek kultúrájukban, történelmükben nyugatiak, de amelyeket a Szovjetunió uralma alá hajtott a második világháborúban.

Egyes nézetek Közép-Európa igen tág értelmezését vallják, amely ide sorolja Baltikumot és Délkelet-Európa valamennyi országát is Görögország és Törökország európai része kivételével.

Mitteleuropa mint politikai eszme

Közép-Európa fogalmát német földrajzosok hozták forgalomba a 19. században. A fogalom tartalmában azonban mindig más és más volt. A kezdeti természetföldrajzi jelleg később politikai tartalommal telítődött, mint a jelentkező német nemzettudat egyik megnyilvánulása.

Volt olyan, aki nyugat és kelet közé helyezte Közép-Európát, észak-déli irányban, az Északi-foktól Szicíliáig. Más észak és dél között képzelte el helyét, így Közép-Európát nyugaton az Atlanti-óceán, keleten a Fekete-tenger határolta. Mások Európa középső részét nevezték Közép-Európának, melybe nemcsak a német nyelvterületet, hanem a környező, nem németajkú peremvidékeket is beleértették. Zeune 1808-as geográfiájában Észak-, Közép- és Dél-Európára osztotta a kontinenst, az 1811-es kiadásban Nyugat-, Közép- és Kelet-Európa között tett különbséget, az 1833-asban már Északnyugat- és Délkelet-Európa között találjuk Közép-Európát.

A németek úgy vélték, bármiféle tartalmat adunk a közép-európaiság eszméjének, bárhol húzzuk meg fogalmi és földrajzi határait, egy európai rangú politikai egység Franciaország és az Orosz Birodalom között nem valósítható meg a német nemzet nélkül. 1848-hoz közeledve a német nemzeti mozgalom követelései között felbukkan, az egységes Németország utáni vágy mellett, az európai német nagyhatalom ábrándja. Így lett a földrajzi fogalomból politikai eszme: Közép-Európából és Európa közepéből Mitteleuropa.[6]

Külső hivatkozások

Lábjegyzet

  1. ↑ https://en.wikipedia.org/wiki/Central_Europe
  2. ↑ „2016 KOF Index of Globalization” (PDF), 2015. április 23. (Hozzáférés: 2016. május 25.) 
  3. ↑ The 2016 Legatum Prosperity Index. Legatum Prosperity Index 2016. (Hozzáférés: 2017. április 1.)
  4. ↑ Corruption Perceptions Index 2015 – Infographics. Cpi.transparency.org. (Hozzáférés: 2015. február 24.)
  5. ↑ Bribe Payers Index Report 2011, 2012 [2013. május 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. január 15.)
  6. ↑ Németh István: Hatalmi politika Közép-Európában
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Közép-Európa&oldid=19356948”