„Csébi Pogány család” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
==A család története==
===A zalai ág===
A legkorábbi ismert őse a családnak, Enyerei Herczeg, akinek a fia Enyerei Imre a [[13. század]] végén és a [[14. század]] elején élt. Enyerei Imre első feltűnése [[1273]]-ból való, azon csaták egyikében, melyet [[IV. László magyar király]] a [[II. Ottokár cseh király]] ellen viselt. Imre ahhoz sereghez tartozott, melyet [[Kőszegi Nagy Henrik]] bán fia, Kőszegi János gróf vezetett, és melynek különös feladata volt a soproni végeket oltalmazni. E hadjáratban maga László király is jelen volt, mert az [[1279]]-ben kelt adomány-levéladománylevél azt tartja, hogy Enyerei Imre mester, "''noha e csatában maga is keményen megsebesült, mégis az ellenség közül egy vitézt foglyúl vitt a király elébe''." E vitézség jutalmául László király Imrének (és vele együtt Dénes mesternek Tamás gróf fiának közösen) ajándékozza Zala vármegyében Apsa földét, kivévén (eximendo) azt előbb Zalavár hatósága alól, mint puszta helyet. A birtokba iktatást a veszprémi káptalan teljesítette még azon évben; a megosztást pedig az adományosok között a türjei convent szintén 1279-ben.
 
[[1326]] [[április 7.]]-én [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] Enyerei Imre fiának, Enyerei Miklósnak és testvéreinek (Tamásnak, Andrásnak és Istvánnak) adományozott egy [[sisakdísz]]t, amelyen szerepelt egy kiterjesztett két szárnyú csőrében leveles ágat tartó arany sólyom; ez majd a csébi Pogány család címerének a pajzs alakjává vált. Ez volt a legkorábbi magyar címeradomány, amely ekkor még csak sisakdíszadomány formában létezett. Enyerei Imre fia, Enyerei András vitte tovább a családot, és az ő unokája, Enyerei Péter fia, Enyerei István volt az első aki a "Pogány" vezetéknevet vette fel: ilyen módon Pogány Istvánként szerepelt és [[1379]] és [[1400]] között élt. [[1400]]-ban "''magister''"-ként szerepelt. A csébi Pogány családnak a törzsbirtokai a Zala vármegyei [[Zalacséb|Cséb]]en és [[Salomvár]]on feküdtek.

Navigációs menü