„Dávid magyar királyi herceg” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Élete |
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
||
| 5. sor: | 5. sor: | ||
Édesapja [[I. András magyar király]], édesanyja [[Anasztázia magyar királyné|Anasztázia]] kijevi hercegnő. |
Édesapja [[I. András magyar király]], édesanyja [[Anasztázia magyar királyné|Anasztázia]] kijevi hercegnő. |
||
„Miután bátyja [[Salamon magyar király|Salomon]] [[1052]]-ben született s András a [[Tihanyi alapítólevél|tihanyi apátság alapító levelében]] [[1055]]-ben már »fiai«-ról beszél, ennélfogva Dávid valószinüleg [[1055]]-ben már élt; születése tehát [[1053]]/[[1055|5]]-re esnék.”<ref>Wertner (1892: 134).</ref> |
„Miután bátyja [[Salamon magyar király|Salomon]] [[1052]]-ben született s András a [[Tihanyi alapítólevél|tihanyi apátság alapító levelében]] [[1055]]-ben már »fiai«-ról beszél, ennélfogva Dávid valószinüleg [[1055]]-ben már élt; születése tehát [[1053]]/[[1055|5]]-re esnék.”<ref>Wertner (1892: 134).</ref> Érdekes továbbá ő és testvérének névválasztása, hiszen mindketten egy-egy régi zsidó király nevét viselik, ráadásul egyik név sem volt akkoriban széles körben elterjedt Magyarországon. |
||
Az András és öccse, [[I. Béla magyar király|Béla]] között kitört háborúság miatt [[Anasztázia magyar királyné]] mindkét fiát [[Ausztria|Ausztriába]] menekítette, ahonnan [[1063]]-ban, Béla halála után tértek vissza. |
Az András és öccse, [[I. Béla magyar király|Béla]] között kitört háborúság miatt [[Anasztázia magyar királyné]] mindkét fiát [[Ausztria|Ausztriába]] menekítette, ahonnan [[1063]]-ban, Béla halála után tértek vissza. |
||
A lap 2017. október 24., 01:17-kori változata
Árpád-házi Dávid (1053/55 – 1094 után) magyar királyi herceg, I. András másodszülött fia.
Élete
Édesapja I. András magyar király, édesanyja Anasztázia kijevi hercegnő.
„Miután bátyja Salomon 1052-ben született s András a tihanyi apátság alapító levelében 1055-ben már »fiai«-ról beszél, ennélfogva Dávid valószinüleg 1055-ben már élt; születése tehát 1053/5-re esnék.”[1] Érdekes továbbá ő és testvérének névválasztása, hiszen mindketten egy-egy régi zsidó király nevét viselik, ráadásul egyik név sem volt akkoriban széles körben elterjedt Magyarországon.
Az András és öccse, Béla között kitört háborúság miatt Anasztázia magyar királyné mindkét fiát Ausztriába menekítette, ahonnan 1063-ban, Béla halála után tértek vissza.
Dávid nem vett részt a trónharcokban bátyja és unokabátyái között, a politikával sem igazán foglalkozott. „Dávid herczeg 1094-ben mindenesetre a papi rend tagja volt.”[2] Dávid 1094-ben gazdag adományt tett az apja által alapított tihanyi apátságnak. „Valószinüleg nemsokára 1094 után halt meg, mert az 1094 évben emlitett adományozása majdnem olyan hangon van közölve, mint valamely végrendelet; ezt pedig még abból is következtetjük, hogy a kutfök összehangzó adatai szerint Lászlónak 1095-ben bekövetkezett halála után csak Lambert, Kálmán és Álmos királyfiak voltak életben.”[3] A Tihanyi apátságban temették el apja mellé.
Jegyzetek
Irodalom
- Wertner Mór: Dávid herczeg, in W. M.: Az Árpádok családi története, Nagy-Becskerek, Pleitz Ferencz Pál Könyvnyomdája, 1892, 134–136.