„Lósy Imre” változatai közötti eltérés

	Lósy Imre
	Nagyvárad, Eger, majd Esztergom püspöke
Született	1580 körül; Nagylózs
Elhunyt	1642. november 7. (kb. 60 évesen); Nagyszombat
Felekezet	római katolikus egyház
	Püspökségi ideje; 1625. október 24. – 1633. október 24.; (Nagyvárad)
	Püspökségi ideje; 1633. október 24. – 1637. május 14.; (Eger)
	Püspökségi ideje; 1637. május 14. – 1642. november 7.; (Esztergom)
Előző püspök	Következő püspök
Pázmány Péter	Lippay György
	Lósy Imre a Catholic Hierarchy-n
	A Wikimédia Commons tartalmaz Lósy Imre témájú médiaállományokat.

Laptörténet interaktív böngészése

[nem ellenőrzött változat]

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2017. október 22., 00:10-kori változata

Lósy Imre, Loosy Imre (Nagylózs, 1580 körül – Nagyszombat, 1642. november 7.) nyitrai-, csanádi-, nagyváradi-, majd egri püspök, esztergomi érsek.

Élete

Református szülőktől származott. Miután áttért a katolikus vallásra először Bécsben a jezsuitáknál, majd 1599 végétől Rómában tanult. Ott szentelték pappá 1604-ben. 1604 és 1606 között kánonjogot tanult, majd Magyarországon lelkipásztorként tevékenykedett. 1606-tól nyitrai, 1607-től pozsonyi, 1611-től esztergomi kanonok és nyitrai főesperes volt. Forgách Ferenc esztergomi érsek, mint nyitrai püspököt hívta őt Esztergomba.^[forrás?] 1620-tól már Pázmány Péter állandó helyettese volt és az is maradt az esztergomi érsek haláláig. 1622-től Vicarius Generalis, 1623-tól csanádi, 1625-től nagyváradi választott püspök, majd 1631-ben szentelték fel váradi püspökké. Tagja volt a Magyar Tanácsnak, 1628-tól volt prokancellár. 1634-ben egri püspök lett és ott még ugyanazon évben zsinatot hívott össze.

1637. május 14-én, Pázmány Péter halála után esztergomi érsek lett. Életpályája tipikusnak mondható egyházi pálya, talán az ő alakja áll a legközelebb a tridentinus főpapideálhoz. 1638-ban egyháztartományi zsinatot hívott össze, 1639-ben püspöki konferenciát tartott, amelynek középpontjában a magyar egyház és Róma kapcsolatának tisztázása állt. A püspökök a francia gallikán egyházhoz hasonló, önálló nemzeti egyház létrehozásával fenyegették meg Rómát. A viszony végül tisztázódott, és Pietro Giacomo Favilla személyében szentszéki ágenst neveztek ki, aki a magyar egyház egészét képviselte Rómában.

1642-ben Pozsonyban papnevelőt alapított, az Emericanumot. A Nagyszombati Egyetemen a jogi kar felállítására jelentős összeget hagyományozott. Pozsonyban ferences kolostort alapított.

Külső hivatkozások

Előde:
Herovich Mátyás

Csanádi püspök
1623–1625

Utóda:
Dubovszky György

Előde:
Pyber János

Nagyváradi katolikus püspök
1625–1633

Utóda:
Hosszútóthy László

Előde:
Pyber János

Egri püspök
1633–1637

Utóda:
Lippay György

Elődje:
Pázmány Péter

Esztergomi érsek
1637–1642

Utódja:
Lippay György

Vallásportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

@@ 28. sor: / 28. sor: @@
 ==Élete==
-[[Kép:Kolegium Emericanum03.jpg|bélyegkép|260px|Lósy Imre címere a pozsonyi Emericanum bejárata felett ]]
+[[Kép:Kolegium Emericanum03.jpg|bélyegkép|260px|Lósy Imre címere a pozsonyi Emericanum bejárata felett]]
 Református szülőktől származott. Miután áttért a [[katolikus vallás]]ra először [[Bécs]]ben a jezsuitáknál<!--(Wilheim Lamormain)-->, majd 1599 végétől [[Róma|Rómában]] tanult. Ott szentelték pappá [[1604]]-ben. 1604 és 1606 között kánonjogot tanult, majd Magyarországon lelkipásztorként tevékenykedett. 1606-tól [[Nyitra (település)|nyitra]]i, 1607-től [[pozsony]]i, 1611-től [[esztergomi kanonok]] és nyitrai főesperes volt. [[Forgách Ferenc (esztergomi érsek)|Forgách Ferenc]] esztergomi érsek, mint [[nyitrai püspök]]öt hívta őt [[Esztergom]]ba.{{forr}} 1620-tól már [[Pázmány Péter]] állandó helyettese volt és az is maradt az esztergomi érsek haláláig. 1622-től Vicarius Generalis, 1623-tól [[csanádi püspökség|csanád]]i, 1625-től [[nagyvárad]]i választott püspök, majd 1631-ben szentelték fel váradi püspökké. Tagja volt a [[Magyar Tanács]]nak, 1628-tól volt prokancellár. 1634-ben [[egri püspök]] lett és ott még ugyanazon évben [[zsinat]]ot hívott össze.
 [[1637]]. [[május 14.|május 14-én]], Pázmány Péter halála után esztergomi érsek lett. Életpályája tipikusnak mondható egyházi pálya, talán az ő alakja áll a legközelebb a tridentinus főpapideálhoz. [[1638]]-ban egyháztartományi zsinatot hívott össze, 1639-ben püspöki konferenciát tartott, amelynek középpontjában a magyar egyház és Róma kapcsolatának tisztázása állt. A püspökök a francia gallikán egyházhoz hasonló, önálló nemzeti egyház létrehozásával fenyegették meg Rómát. A viszony végül tisztázódott, és [[Pietro Giacomo Favilla]] személyében szentszéki ágenst neveztek ki, aki a magyar egyház egészét képviselte Rómában.
 -ben Pozsonyban papnevelőt alapított, az [[Emericanum]]ot. A [[Nagyszombati Egyetem]]en a jogi kar felállítására jelentős összeget hagyományozott. [[Pozsony]]ban ferences kolostort alapított.
@@ 39. sor: / 39. sor: @@
 * [http://www.vigilia.hu/1999/7/9907tus.html Tusor Péter: A magyar egyház és Róma a 17. században]
 * [http://www.ajk.elte.hu/pics/Elodeink/36_LosyImre.jpg Lósy Imre arcképe]
 {{uralkodó|cim=Csanádi püspök|
@@ 70. sor: / 69. sor: @@
 |évek=1637–1642
 }}
+{{Nemzetközi katalógusok}}
 {{portál|vallás}}
 {{DEFAULTSORT:Losy Imre}}
 [[Kategória:Csanádi püspökök]]