„Balatonszentgyörgy–Tapolca–Ukk-vasútvonal” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a BS-ikon(ok) cseréje: ABZlf→ABZgl, ABZlg→ABZg+r, eABZlf→eABZgl, ABZrf→ABZgr |
|||
62. sor: | 62. sor: | ||
== Közelmúlt == |
== Közelmúlt == |
||
A vasútvonalon [[1990]]-ben készült el a [[felsővezeték]] [[Balatonszentgyörgy]] és [[Keszthely]] állomások között. Az elmúlt időszakban megszűnt a forgalom a vonalhoz csatlakozó egykori [[Zalaszentgrót–Balatonszentgyörgy-vasútvonal]]on [[Balatonszentgyörgy]] és [[Türje]] között, valamint [[Nemesvita]] megállóhelyet is bezárták. |
A vasútvonalon [[1990]]-ben készült el a [[felsővezeték]] [[Balatonszentgyörgy]] és [[Keszthely]] állomások között. Az elmúlt időszakban megszűnt a forgalom a vonalhoz csatlakozó egykori [[Zalaszentgrót–Balatonszentgyörgy-vasútvonal]]on [[Balatonszentgyörgy]] és [[Türje]] között, valamint [[Nemesvita]] megállóhelyet is bezárták. |
||
== Jövő == |
|||
Tervezik a vasútvonalat tovább villamosítani [[Tapolca vasútállomás|Tapolca]] állomásig a [[Balatoni Körvasút]]<nowiki/>nak nevezett koncepcióban. |
|||
== Források == |
== Források == |
A lap 2017. október 21., 10:04-kori változata
A Balaton nyugati részén fekvő Balatonszentgyörgy–Tapolca–Ukk-vasútvonal[1] a MÁV 26-os számú vonala.[2] Régebben a Balatonszentgyörgy–Tapolca részt 30b-nek számozták. Az egyvágányú vasútvonal Keszthelyig fővonalnak minősül, illetve eddig van villamosítva. A villamosítás ellenére elavultak a biztosítóberendezések.
Története
A Keszthelyvidéki HÉV társaság által épített vasútvonal a Déli Vasúttársaság Buda(pest)–Nagykanizsa–Csáktornya vasútvonalának a (jelenleg a MÁV 30-as számú Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonala) Balatonszentgyörgy állomásától indult. A Balaton akkori legnagyobb városáig, Keszthelyig tartó 9,7 km hosszú vonalat 1888. szeptember 27-én nyitották meg.[3] A vasútvonal felépítményét 20 kg/fm tömegű, „n” jelű sínekből építették, a legnagyobb, 50 m hosszú hídja a Zala folyó felett épült.
A társaság később, 1902-ben megkezdte a vonal bővítését. A Tapolcáig történő hosszabbítást 1903. július 7-én adták át a forgalomnak,[4] így a vasútvonal hossza 35 km-re növekedett. A második vonalszakasz felépítményét már 23,6 kg/fm tömegű „i” jelű sínekből építették, a régi szakaszon a felépítményt talpfa sűrítéssel megerősítették. Az újabb szakaszon 10 tonna, a régin 9 tonna tengelyterhelést engedélyeztek. A társaság vasútvonalát a Déli Vasút üzemeltette.
A vasút Tapolcán csatlakozott az 1891-ben átadott Balatonszentgyörgy–Tapolca–Ukk-vasútvonalhoz. 1909-ben pedig elkészült a MÁV észak-balatoni vasútja, amely szintén Tapolcáig tartott.
Közelmúlt
A vasútvonalon 1990-ben készült el a felsővezeték Balatonszentgyörgy és Keszthely állomások között. Az elmúlt időszakban megszűnt a forgalom a vonalhoz csatlakozó egykori Zalaszentgrót–Balatonszentgyörgy-vasútvonalon Balatonszentgyörgy és Türje között, valamint Nemesvita megállóhelyet is bezárták.
Jövő
Tervezik a vasútvonalat tovább villamosítani Tapolca állomásig a Balatoni Körvasútnak nevezett koncepcióban.
Források
- ↑ http://www.mav-start.hu/res/2013-2014__evi_menetrend_jav1207_1.pdf
- ↑ http://www.vonatosszeallitas.hu/lista.html
- ↑ Magyar Vasúttörténet 2. kötet, 85. és 238. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-313-0)
- ↑ Magyar Vasúttörténet 4. kötet, 166. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-314-9)
További információk
- A vonal állomásai a www.vasutallomasok.hu honlapon