„2018-as magyarországi országgyűlési választás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Kékítés. |
|||
| 32. sor: | 32. sor: | ||
| |
| |
||
| align="center" valign="top" | [[Orbán Viktor]] |
| align="center" valign="top" | [[Orbán Viktor]] |
||
| align="center" valign="top" | [[Molnár Gyula]] |
| align="center" valign="top" | [[Molnár Gyula (politikus)|Molnár Gyula]] |
||
| align="center" valign="top" | [[Vona Gábor]] |
| align="center" valign="top" | [[Vona Gábor]] |
||
|- |
|- |
||
A lap 2017. október 16., 21:09-kori változata
 |
Ez a szócikk vagy szakasz tervezett vagy jövőbeni eseménnyel kapcsolatos információkat tartalmaz. Az adatok lehetnek spekulatív természetűek, a tartalom pedig – az esemény közeledtével, illetve további információk beérkeztével – jelentősen változhat. Legutóbbi módosítás: 2017. október 16. |
| 2018-as magyarországi országgyűlési választás | ||||||
| Párt | Fidesz–KDNP | MSZP | Jobbik | |||
| Min.- elnök- jelölt |
|
.jpg)
|
| |||
|
|
|
| ||||
| Orbán Viktor | Molnár Gyula | Vona Gábor | ||||
| Párt | LMP | DK | Együtt | |||
| Min.- elnök- jelölt |
|
|
| |||
|
|
|
| ||||
| Szél Bernadett | Gyurcsány Ferenc | Juhász Péter | ||||
| Párt | Párbeszéd | MLP | ||||
| Min.- elnök- jelölt |
|
| ||||
|
|
| |||||
| Karácsony Gergely | Fodor Gábor | |||||
A rendszerváltás utáni nyolcadik országgyűlési választást Magyarországon várhatóan 2018 tavaszán fogják tartani (a dátumot a köztársasági elnök tűzi ki).
Választási rendszer
.jpg)
A választás időpontja
A választásra az Alaptörvény alapján az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május havában kerül sor. A konkrét időpontot a köztársasági elnök jelöli ki, legkorábban a szavazást megelőző kilencvenedik, legkésőbb a megelőző hetvenedik napon. A választás napja nem eshet a munka törvény könyve szerinti munkaszüneti napra, továbbá húsvét-, illetve pünkösdvasárnapra. A választást vasárnap kell megtartani.
A szabályok alapján a választások időpontja április 8, 15, 22 és 29, illetve május 6, 13 és 27-e lehet. Mráz Ágoston Sámuel és Pulai András szerint a legvalószínűbb időpont 2018. április 8. Indoklásuk szerint Áder János korábban is a lehető legkorábbi időpontra tűzte ki a választásokat, továbbá a dátum csak két nappal tér el a 2014-es választások dátumától, így egy majdnem kereken négy éves politikai ciklus zárhatna le.[1][2]
A választási rendszer
Magyarországon az országgyűlési képviselők választását a 2011. évi CCIII. törvény szabályozza. A választás egyfordulós.
Az Országgyűlés létszáma 199, a választási rendszer vegyes rendszerű: 106 képviselő egyéni választókerületben (OEVK) relatív többséggel kerül megválasztásra, 93 képviselő pedig párt,- illetve nemzetiségi listán kerül be a parlamentbe arányos rendszerben, kiegészítve a szavazatszámot a töredékszavazatokkal. A töredékszavazatok olyan szavazatok, melyek az egyéni kerületben nem értek mandátumot (vesztesek szavazatai), továbbá a nyertes "felesleges" szavazatai is ilyenek, melyekre nem volt szükség a győzelemhez. Azon jelöltek, akik függetlenként indultak, vagy egy olyan párt jelölte őket, amely nem állított országos listát, vagy állított, de nem érte el a parlamenti küszöböt, azoknak a szavazatai nem tudnak töredékszavazatként hasznosulni. Így ha egy ilyen jelölt győz, akkor a győzelemhez már nem szükséges, "felesleges" szavazatok elvesznek, míg ha veszít, akkor az összes rá adott szavazat elveszik.
Országos lista
Egyéni képviselőjelölt állításához 500 aláírás szükséges. Országos listát az a párt állíthat, amelynek 27 választókerületben, de legalább 9 megyében és Budapesten van egyéni jelöltje. Egy választópolgár több indulni kívánó pártnak is támogathatja a jelöltjét.
Képviselők választása
Egyéni képviselők
Az egyéni választókerületekben az a jelölt lesz a képviselő, aki a legtöbb szavazatot kapja. A vesztes jelöltek, továbbá a győztes jelölt győzelemhez nem szükséges (első - (második + 1)) szavazatai töredékszavazatnak számítanak.
Listás szavazatok kiosztása
A nemzetiségi választópolgárok dönthetnek úgy, hogy nem pártlistára, hanem nemzetiségük listájára szavaznak. A mandátumkiosztáskor a nemzetiségi listák szavazatait is figyelembe veszik. A magyarországi lakcímmel nem rendelkező, határon kívüli magyarok is szavazhatnak pártlistára.
A mandátumok kiosztása:
- össze kell adni a listás szavazatokat,
- ha egy nemzetiség megszerezte az összes országos listás szavazat per 93 per 4 darabnyi szavazatot, kap egy kedvezményes mandátumot,
- a megszerezhető listás mandátumok számából a nemzetiségek által megszerzett mandátumok számát le kell vonni,
- a mandátumokat az 5%-ot elérő pártok (kettős listánál 10, hármas vagy többesnél 15%-ot) és az 5%-ot elérő nemzetiségek között kell kiosztani,
- a pártok szavazataihoz a töredékszavazatokat hozzá kell adni, a nemzetiségek szavazataiból pedig a kedvezményes kvótát le kell vonni,
- a mandátumokat táblázatos módszerrel (ún. D’Hondt-módszerrel) kell elosztani (táblázatot készítünk: első sor a szavazatok, második a szavazatok fele, harmadik a harmada, negyedik a negyede stb., a legnagyobb számokat „bekarikázzák”, minden párt annyi mandátumot kap, mint ahány „karika” van az oszlopában).
Azok a nemzetiségek, amelyek nem jutottak mandátumhoz, egy nemzetiségi szószólót (a lista első helyezettje) küldhetnek az országgyűlésbe. A szószólót az országgyűlési képviselőkkel azonos jogok illetik meg, leszámítva, hogy nem szavazhat a parlament döntéseikor.
Kampány
Kampányfőnökök
- Fidesz:
- Jobbik:
- MSZP:
- LMP:
Választási programok
- A 2014–2018-as Országgyűlésben jelenlévő pártok programja:
- A 2014–2018-as Országgyűlésen kívüli pártok programja:
Közvélemény-kutatások
| Kutatóintézet | Dátum | Pártok | Egyéb[3] | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Fidesz | Jobbik | MSZP | DK | Együtt | PM | MLP | LMP | MKKP | MoMo | |||
| Iránytű[4] | 2017 július |
34% | 16% | 7% | 3% | – | 1% | – | 3% | 2% | 3% | 31% |
| Nézőpont[5] | 30% | 11% | 7% | 4% | 1% | – | 1% | 2% | 1% | 2% | 41% | |
| Publicus[6] | 25% | 10% | 13% | 3% | – | – | – | 3% | 1% | 2% | 41% | |
| Republikon[7] | 30% | 10% | 8% | 3% | 1% | – | 1% | 3% | – | 2% | 42% | |
| Századvég[8] | 32% | 11% | 10% | 4% | 1% | – | – | 3% | – | – | 39% | |
| ZRI-Závecz[9] | 24% | 13% | 12% | 4% | 1% | 1% | 1% | 2% | 1% | 1% | 38% | |
| Iránytű[10] | 2017 augusztus |
31% | 14% | 7% | 4% | 1% | 1% | – | 4% | 2% | 3% | 33% |
| Nézőpont[11] | 30% | 11% | 7% | 4% | 1% | – | 1% | 2% | 1% | 2% | 41% | |
| Publicus[12] | 24% | 10% | 13% | 3% | 1% | – | – | 3% | 1% | 2% | 40% | |
| Republikon[13] | 30% | 9% | 8% | 3% | 1% | – | 1% | 3% | – | 2% | 43% | |
| Századvég[14] | 33% | 10% | 10% | 4% | 1% | – | – | 4% | – | – | 38% | |
| ZRI-Závecz[15] | 26% | 13% | 10% | 4% | 1% | – | 1% | 3% | 1% | 1% | 40% | |
| Medián[16] | 2017 szeptember |
36% | 12% | 7% | 3% | 1% | 1% | – | 5% | 1% | 2% | 31% |
| Nézőpont[17] | 30% | 11% | 6% | 4% | 1% | – | 1% | 3% | 1% | 2% | 41% | |
| Publicus[18] | 25% | 11% | 12% | 4% | – | – | – | 3% | 1% | 2% | 42% | |
| Republikon[19] | 31% | 9% | 7% | 4% | 1% | 1% | 1% | 4% | – | 2% | 40% | |
| Századvég[20] | 34% | 9% | 10% | 4% | 1% | – | – | 5% | – | – | 37% | |
| ZRI-Závecz[21] | 27% | 12% | 10% | 4% | 1% | 1% | 1% | 4% | 1% | 2% | 37% | |
| Kutatóintézet | Dátum | Pártok | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Fidesz | Jobbik | MSZP | DK | Együtt | PM | MLP | LMP | MKKP | MoMo | Egyéb[22] | ||
| Iránytű[4] | 2017 július |
50% | 22% | 11% | 5% | 1% | 1% | – | 3% | 4% | 3% | – |
| Nézőpont[5] | 43% | 23% | 13% | 6% | 2% | – | 1% | 4% | 2% | 5% | 1% | |
| Publicus[6] | 50% | 17% | 19% | 3% | 1% | 1% | 1% | 3% | – | 3% | 1% | |
| Republikon[7] | 51% | 18% | 15% | 4% | 1% | 1% | 1% | 4% | – | 3% | 1% | |
| Századvég[8] | 48% | 19% | 17% | 5% | 1% | – | – | 5% | – | – | 5% | |
| ZRI-Závecz[9] | 42% | 20% | 18% | 8% | 2% | 1% | 1% | 4% | 2% | 2% | 1% | |
| Iránytű[10] | 2017 augusztus |
51% | 23% | 9% | 5% | 1% | 1% | – | 4% | 3% | 3% | – |
| Nézőpont[11] | 43% | 22% | 12% | 7% | 2% | – | 1% | 5% | 2% | 5% | 1% | |
| Publicus[12] | 48% | 16% | 19% | 4% | 1% | – | – | 4% | 2% | 3% | 2% | |
| Republikon[13] | 52% | 16% | 14% | 5% | 2% | 1% | 1% | 5% | – | 3% | 1% | |
| Századvég[14] | 49% | 18% | 17% | 5% | 1% | – | – | 4% | – | – | 6% | |
| ZRI-Závecz[15] | 43% | 20% | 17% | 8% | 2% | 1% | 1% | 5% | 1% | 1% | 1% | |
| Medián[16] | 2017 szeptember |
55% | 16% | 9% | 5% | 2% | 1% | – | 7% | 1% | 3% | 1% |
| Nézőpont[17] | 43% | 21% | 11% | 8% | 2% | 1% | 1% | 6% | 2% | 4% | 1% | |
| Publicus[18] | 48% | 17% | 18% | 4% | 1% | – | – | 4% | 2% | 3% | 3% | |
| Republikon[19] | 53% | 15% | 11% | 6% | 2% | 2% | 1% | 6% | – | 3% | 1% | |
| Századvég[20] | 49% | 16% | 16% | 5% | 1% | – | – | 6% | – | – | 7% | |
| ZRI-Závecz[21] | 44% | 19% | 17% | 8% | 2% | 1% | 1% | 4% | 1% | 3% | – | |
Jelöltek és listák
Indulni kívánó pártok
Egyéni választókerületi jelöltek
Egyéni választókerületi jelöltté váláshoz a választási törvények alapján 500 aláírást kell összegyűjteni. Egy választópolgár több jelöltet is ajánlhat.
Országos listák
Pártlistát azok a pártok állíthatnak, amelyek legalább 27 egyéni választókerületi jelöltet állítanak, legalább 9 megyében és Budapesten. Nemzetiségi lista állításához a nemzetiségi névjegyzékben regisztrált választópolgárok 1%-ának, de legfeljebb 1500 embernek az ajánlását kell összegyűjteni.
Kapcsolódó szócikkek
- Jelenkori magyarországi országgyűlési választások
- 2014–2018 közötti magyar országgyűlési képviselők listája
- Harmadik Orbán-kormány
Jegyzetek
Megjegyzések
Források
- ↑ Már most eldőlt a 2018-as parlamenti választás időpontja? (magyar nyelven). Portfolio, 2017. április 12. (Hozzáférés: 2017. szeptember 29.)
- ↑ Lehet, hogy megvan a jövő évi választás időpontja (magyar nyelven). MFor, 2017. április 12. (Hozzáférés: 2017. szeptember 29.)
- ↑ Egyéb pártra szavaz, nem tudja, nem válaszolt vagy nem szavaz
- ↑ a b Iránytű Intézet: Befagyott politikai erőviszonyok · A Momentum fővárosi párt, a DK és az LMP a parlamenti küszöb környékén áll (magyar nyelven) (html). Magyar Nemzet, 2017. augusztus 8.
- ↑ a b BIZTOS ABSZOLÚT TÖBBSÉG A FIDESZNEK – A BALOLDALON AZ MSZP, A DK ÉS A MOMENTUM IS BEJUTNA A PARLAMENTBE (magyar nyelven) (html). Nézőpont Intézet, 2017. július 29.
- ↑ a b Pártok támogatottsága és politikusok népszerűsége, 2017 július (magyar nyelven) (html). Publicus Intézet, 2017. július 30.
- ↑ a b PÁRTREFERENCIA 2017 JÚLIUSÁBAN (magyar nyelven) (pdf). Republikon Intézet
- ↑ a b 2017. júliusi kutatási eredmények – Századvég (magyar nyelven) (html). Századvég Alapítvány, 2017. augusztus 3.
- ↑ a b Nyári pihenőn a választók (magyar nyelven) (html). ZRI ZÁVECZ RESEARCH Piac- és Társadalomkutató Intézet
- ↑ a b 2017. augusztusi kutatási eredmények – Iránytű (magyar nyelven) (html). Iránytű Intézet, 2017. szeptember 6.
- ↑ a b 2017. augusztusi kutatási eredmények – Nézőpont (magyar nyelven) (html). Nézőpont Intézet, 2017. augusztus 29.
- ↑ a b 2017. augusztusi kutatási eredmények – Publicus (magyar nyelven) (html). Publicus Intézet, 2017. augusztus 29.
- ↑ a b 2017. augusztusi kutatási eredmények – Republikon (magyar nyelven) (html). Republikon Intézet, 2017. szeptember 4.
- ↑ a b 2017. augusztusi kutatási eredmények – Századvég (magyar nyelven) (html). Századvég Alapítvány, 2017. szeptember 8.
- ↑ a b 2017. augusztusi kutatási eredmények - ZRI-Závecz (magyar nyelven) (html). ZRI ZÁVECZ RESEARCH Piac- és Társadalomkutató Intézet, 2017. augusztus 24.
- ↑ a b Medián: Mélyponton az MSZP, kétszer olyan erős a Jobbik (magyar nyelven) (html). Index.hu, 2017. szeptember 27.
- ↑ a b 2017. szeptemberi kutatási eredmények – Nézőpont (magyar nyelven) (html). Nézőpont Intézet, 2017. október 2.
- ↑ a b 2017. szeptember kutatási eredmények – Publicus (magyar nyelven) (html). Publicus Intézet, 2017. október 2.
- ↑ a b 2017. szeptemberi kutatási eredmények – Republikon (magyar nyelven) (html). Republikon Intézet, 2017. október 2.
- ↑ a b 2017. szeptemberi kutatási eredmények – Századvég (magyar nyelven) (html). Századvég Alapítvány, 2017. október 9.
- ↑ a b 2017. szeptemberi kutatási eredmények - ZRI-Závecz (magyar nyelven) (html). ZRI ZÁVECZ RESEARCH Piac- és Társadalomkutató Intézet, 2017. szeptember 22.
- ↑ Egyéb pártra szavaz
