„Robert Estienne” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Párizsiak kategória hozzáadva (a HotCattel) |
→Források: portál |
||
| 33. sor: | 33. sor: | ||
{{nemzetközi katalógusok}} |
{{nemzetközi katalógusok}} |
||
{{portál|Franciaország|-}} |
|||
{{DEFAULTSORT:Estienne Robert}} |
{{DEFAULTSORT:Estienne Robert}} |
||
[[Kategória:Franciák]] |
[[Kategória:Franciák]] |
||
A lap 2017. október 14., 11:46-kori változata
| Robert Estienne | |
_Icones_virorum_nostra_patrumq._memoria_illustrium_(serietitel),_RP-P-OB-55.218.jpg) | |
| Született | 1503[1] Párizs[2] |
| Elhunyt | 1559. szeptember 7. (55-56 évesen)[1] Genf[3] |
| Állampolgársága | |
| Gyermekei |
|
| Szülei | Guyonne Viart Henri Estienne |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | printer to the King (1539–) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Robert Estienne témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Robert Estienne, latinosan Stephanus (Párizs, 1503 – Genf, 1559. szeptember 7.) klasszikus műveket kiadó nyomdász. Apja, Henri (I.) Estienne (Henricus Stephanus) alapította meg családi nyomdájukat Párizsban, 1502 körül.
Családja és foglalkozása
Robert 1526-ban lett a vállalkozás feje és megpróbált minden apja által elkezdett kiadói vállalkozást folytatni. Kiadványai címlapján a csak őrá jellemző, közismert kiadói jelvényt (az olajfát) használta. 1527 és 1528-ban adta ki a teljes latin nyelvű bibliát. 1531-ben fejezte be a Dictionarium seu latinae linguae thesaurus címmel írt latin szótárát, mely mérföldkövet jelentett nem csak a latin szótárírásban, hanem általában a nyomdászat történelmében is.
Munkássága
I. Ferenc francia király 1539-ben kinevezte a latin és héber nyelvű művek udvari nyomdászává. A király udvarában nagy tiszteletre tett szert. 1540-ben ő lett a görög művek nyomdásza is. 1541-ben megbízták, hogy Claude Garamond görög betűivel nyomtatott könyveket szállítson a királyi könyvtárnak. Számos ókori görög és római szerző írásának első kiadását is sajtó alá rendezte. Ezeken kívül számtalan iskolai tankönyv hagyta el műhelyét.
A Sorbonne teológusainak ellenségessége miatt Robert Estienne 1550-ben, Párizsból Genfbe kényszerült költözni. A család párizsi nyomdáját öccse, Charles vitte tovább, aki főleg íróként szerzett magának hírnevet Franciaországban. Robert Estienne Genfben kinyomtatott könyvei közül talán a leghíresebb az 1551-ben megjelent görög nyelvű Ótestamentuma, amelyben először jelent meg a szöveg ma is használt, versek szerinti tagolása.
Technikailag fejlett nyomdája a legigényesebb vásárlók igényeit is kielégítette. Ő maga is művelt ember volt, képzett filológusként magas szinten ismerte a latin nyelvet. Sikeres kiadványait sokan másolták, utánozták.
-
Újszövetség-kiadása (Párizs, 1550) -
A Bibliakiadását bíráló párizsi cenzorokhoz írt műve (Párizs, 1552)
Jegyzetek
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 13.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
- ↑ 025505
Források
- Britannica Hungarica Enciklopédia (Magyar Világ Kiadó, 1994-2001)
- Barbier, Frédéric A könyv története (Budapest , Osiris kiadó , 2005)
- Answers.com: Robert Estienne (angolul)
- Nationmaster enciklopédia (angolul)
