„Báthori András (országbíró)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 15. sor: | 15. sor: | ||
| előd = [[Fráter György]] |
| előd = [[Fráter György]] |
||
| utód = [[Dobó István]] és [[Kendi Ferenc (erdélyi vajda)|Kendy Ferenc]] |
| utód = [[Dobó István]] és [[Kendi Ferenc (erdélyi vajda)|Kendy Ferenc]] |
||
| állam2 =a Magyar Királyság |
|||
| sorszám2 = |
|||
| megnevezés2 =[[országbíró]]ja |
|||
| terminus kezdete2=[[1554]] |
|||
| terminus vége2 =[[1566]] |
|||
| alelnök2 = |
|||
| helyettes2 = |
|||
| uralkodó2 = |
|||
| elnök2 = |
|||
| főnöke-neve2 = |
|||
| főnöke-tisztsége2= |
|||
| előd2 = [[Nádasdy Tamás]] |
|||
| utód2 = [[Perényi Gábor (országbíró)|Perényi Gábor]] |
|||
| teljes név = |
| teljes név = |
||
A lap 2017. október 12., 08:54-kori változata
| Báthori András | |
| a Magyar Királyság erdélyi vajdája | |
| Hivatali idő 1552 – 1553 | |
| Előd | Fráter György |
| Utód | Dobó István és Kendy Ferenc |
| a Magyar Királyság országbírója | |
| Hivatali idő 1554 – 1566 | |
| Előd | Nádasdy Tamás |
| Utód | Perényi Gábor |
| Született | 1520-as évek nem ismert |
| Elhunyt | 1566. október 4.[1] |
| Párt | politikus a politikai pártok megjelenése előtt |
| Szülei | Báthori András |
| Foglalkozás | politikus |
| Vallás | római katolikus |
Ecsedi Báthori András (? – Kanizsa, 1566) (Bonaventura) országbíró, tárnokmester.[2]
Élete
Ecsedi Báthori András (†1534) tárnokmester és Rozgonyi Katalin fiaként született 5 fiú- és 1 lánytestvérével együtt. Egyik testvére, Miklós ugyancsak viselte az országbírói tisztséget.[2]
A Mohács utáni polgárháborús években Török Bálinttal együtt valóságos hadjáratokat vezet Bakics Pál Győr megyei birtokai ellen.[3] Apjához hasonlóan ő is I. Ferdinánd híve volt. Több megye főispánságát is elnyerte, így 1532-től Somogy, 1534-tő haláláig Liptó, 1540-1550-ig Szepes, 1548-1563-ig Szatmár, 1551-1556-ig Szabolcs vármegyéét. 1542. márciustól decemberig dunántúli országos főkapitány, 1544-1554-ig tárnokmester volt. Ferdinánd őt nevezte ki tiszántúli főkapitánnyá is. Kávásy Kristóf huszti kapitányt, aki rablóvezérré züllött, 1546-ban sikerült kiűznie Máramaros vármegyéből.[2] 1549-ben az ecsedi várban tanácskoznak Ferdinánd és Izabella követei. Feltehetően ekkor itt van a kor krónikása, Tinódi Lantos Sebestyén is.[3] 1551-ben, mint Ferdinánd biztosa bevonult Kolozsvárra Giovanni Battista Castaldo generálissal és Nádasdy Tamással együtt, hogy Izabella magyar királynéval annak lemondásáról tárgyaljanak. 1552. áprilisában Ferdinánd kinevezte erdélyi vajdának, amiről ő viszont 1553 tavaszán lemondott. 1554-ben Ferdinánd nádornak jelölte, az országgyűlés azonban Nádasdy Tamást választotta meg. 1554 júniusától Országbíró lett és az is maradt haláláig.[2]
Családja
Első felesége – Thurzó Anna, Thurzó Elek lánya – halála után szobalányát, Mindszenti Katalint vette feleségül. Gyermekei nem születtek.[2]
Források
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2023. december 6.)
- ↑ a b c d e Markó, László. A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. Magyar Könyvklub, 256. o. (2000). ISBN 963-14-0582-6
- ↑ a b http://epa.niif.hu/01600/01614/00007/pdf/nyjame_10_1967_103-107.pdf
.svg){kind=small}