„Sárközi György (költő)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
→‎Források: A könyv impresszuma.
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
64. sor: 64. sor:
* [{{MEK|02200/02228/html/06/287.html}} A magyar irodalom története]
* [{{MEK|02200/02228/html/06/287.html}} A magyar irodalom története]
* Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek
* Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek
* Sárközi Mátyás: Mi erősebb: a dal vagy az orkán? Sárközi György életpályája. ISBN 978-963-435-010-1
* Sárközi Mátyás: Mi erősebb: a dal vagy az orkán? Sárközi György életpályája. {{ISBN|978-963-435-010-1}}


* [[Magyar zsidó lexikon]]. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929.
* [[Magyar zsidó lexikon]]. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929.

A lap 2017. október 9., 06:15-kori változata

Sárközi György
Sárközi György 1937 körül
Sárközi György 1937 körül
Élete
Született1899. január 22.
Budapest
Elhunyt1945. március 8. (46 évesen)
Balf
SírhelyFiumei Úti Sírkert
Nemzetiségmagyar
SzüleiSárközi Vilmos, Kovács Zsófia
HázastársaMolnár Márta
GyermekeiSárközi Mátyás
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)regény, vers, dráma, elbeszélés
Első műveAngyalok harca (1926)
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárközi György témájú médiaállományokat.
Ez a szócikk a költőről szól. Hasonló címmel lásd még: Sárközy György (egyértelműsítő lap).
Emléktáblája Budapest VII. kerületében

Sárközi György (Budapest, Terézváros, 1899. január 22. – Balf, 1945. március 8.)[1][2] magyar költő, prózaíró, folyóiratszerkesztő, műfordító, magántisztviselő.

Élete

Sárközi Vilmos tabi születésű részvénytársasági hivatalnok és a sümegi születésű Kovács Zsófia gyermekeként látta meg a napvilágot Budapesten, a Terézvárosban 1899. január 22-én, zsidó családban.[3][4] Iskoláit a váci piarista gimnáziumban (I-II. osztály, 1909/1910–1910/1911)[5] és Budapesten, a Berzsenyi Dániel Gimnáziumban végezte. 1917-ben fedezte fel Osvát Ernő. 1918-ban fél évig volt hallgatója a főváros jogi karának. 1919-ben lektorként került az Athenaeum Könyvkiadóhoz, ahol 1938-ig dolgozott, s igazán az irodalom kellős közepében élhetett. 1921. március 5-én áttért a római katolikus vallásra.[6] Első kötete 1926-ban jelent meg Angyalok harca címmel. Már ez időben a legjobb barátai voltak Szabó Lőrinc és Németh László, akiknek intellektuális izgalma meg is zavarja harmonikus világképét. Következő kötetének verseiben már nyomon követhetjük lelki válságát, erre vall a könyv címe is: Váltott lélekkel. 1927-ben részt vett a Pandora szerkesztésében. 1935–1938 között a Válasz című folyóirat szerkesztője volt. 1936-ban megindította a Magyarország felfedezése című irodalmi szociográfiai könyvsorozatot. Még ebben az évben feleségül vette Molnár Mártát, Molnár Ferenc lányát. 1937-ben a Márciusi Front egyik vezetője volt, kiáltványaikat Sárközi Városmajor utcai lakásán fogalmazták meg.[7] 1937 októberében Erdei Ferenccel közösen megszervezte a 3. Makói Találkozót.[8] 1938-ban a Frontnak a Válaszban közölt felhívása miatt bíróság elé állították. 1939-ben egy ideig a Kelet Népe munkájában vett részt. 1944-ben tüdőszanatóriumban kezelték, majd ugyanebben az évben munkaszolgálatra hurcolták. 1945. március 8-án végelgyengülésben halt meg Balfon.

Fia, Sárközi Mátyás (* 1937) író, szerkesztő, a BBC Televízió munkatársa.

Művei

  • Angyalok harca (1926)
  • Váltott lélekkel (1927)
  • Mint oldott kéve (történelmi regény, 1931)
  • Szilveszter (elbeszélés, Debrecen, 1934)
  • Viola (regény, Budapest, 1935)
  • Dózsa (dráma, Budapest, 1939)
  • Higgy a csodában (1942)
  • Összes verse és kisebb műfordításai (Budapest, 1947)
  • Válogatott versei (Bevezette és válogatta Illyés Gyula, Budapest, 1954)
  • Ég és föld között (összegyűjtött versei és versfordításai, Budapest, 1976)
  • Válogatott versei (Szerkesztette Lator László, Budapest, 1993)
  • Babaváros (verses mese) - (Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1959)

Jegyzetek

  1. ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. II. ker. állami halotti akv. 163/1949. folyószáma alatt.
  2. ↑ Az elhalálozás dátuma, 1945. május 15. bíróilag lett megállapítva (a budapesti I-III. ker. járásbíróság P. k. III. 59353/1948/4. sz. végzése).
  3. ↑ Születése bejegyezve a Bp. VI. ker. polgári születési akv. 247/1899. folyószáma alatt.
  4. ↑ HU BFL - VII.5.c - 1938 - 4406
  5. ↑ A kegyes-tanítórendiek váczi főgimnáziumának értesítője, 1909/1910, 1910/1911.
  6. ↑ A budapest-lipótvárosi r. kat. plébániahivatal lelkésze által 250/1921 szám alatt kiállított keresztlevél alapján.
  7. ↑ Illyés Gyula: A vak remény - A Márciusi Frontról.
  8. ↑ A Márciusi Front tíz esztendje

Források

Fájl:Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Sárközi György témában.
Fájl:Wikisource-logo-hu.svg
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sárközi_György_(költő)&oldid=19221009”