„Nagygalambfalva” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Javítás
(Javítás)
| polgármester= Gyerkó Levente
| irányítószám= 537214
| körzethívószám= +40 x66<ref>Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–[[Telekom (Románia)|Telekom]], 3–RDS.</ref>
| körzethívószám= 0266
| község népesség = 1805
| község népesség éve = 2011
| község népesség forrás = {{RO népszámlálás 2011 végleges}}
| magyar lakosság= 1133
| tengerszint feletti magasság = 431
| szöveg pozíciója = lent
| weboldal =
| wikicommons = Porumbenii Mari, Harghita
}}
'''Nagygalambfalva''' ([[román nyelv|románul]] ''Porumbenii Mari,'' korábban ''Golumba Mare'') falu és községközpont [[Románia|Romániában]], [[Erdély]]ben, [[Hargita megye|Hargita megyében]].
 
==Fekvése==
A falu [[Székelykeresztúr]]tól 10&nbsp;km-re keletre, a [[Nagy-Küküllő (folyó)|Nagy-Küküllő]] középső szakaszán, annak jobb partján a Nagygalambfalvi -völgymedencében terül el. [[Bögöz]]höz tartozott, 2004-ben vált ismét önálló községgé. A település belterülete szögekre oszlik: Templomszög, Patakszög, Alszög, Fölszög, Malomszög (a szög„szög” itt falurészt jelent).
 
==Története==
 
==Látnivalók==
[[Fájl:RO HR Biserica Sfantul Nicolae din Porumbenii Mari (55).jpg|250px|bélyegkép|Nagygalambfalvijobbra|188px|A Szent Miklós reformátusgörögkatolikus templom]]
{{bővebben| Nagygalambfalvi református templom}}
 
* [[reformátusok|Református]] temploma [[13. század]]i eredetű. Erődített kerítőfal övezi. Freskóit [[1970]]-ben bontották ki. Református templom a falu közepén a templomdombon épült átmeneti stílusban a 13-14. században, a 15. században gótikus stílusban építették át. A templom 1970. évi állagmegóvó munkálatai során feltárt művészeti értékei: a szentély ülőfülkéje, a sekrestyeajtó kerete, a korabeli bolthálózat rajza és a középkori freskók (triptichon – az első Árpád-házi Szent Erzsébetet ábrázolja, a második kép témája Mária mennyei megkoronázása zenélő angyalok társaságában, a harmadik kép Szent Dorottyát ábrázolja a kis Jézussal). 1989-ben a hajó déli falán külső freskót tártak fel, melyen feltehetőleg a keresztről való levétel látható, s egy felirat: "javítva 1479 Szent Bertalan". 2007-ben újították fel, amikor is a freskóit igen nagy mértékben helyreállították. A község református lelkipásztora Kányádi György. A templomkert csodálatosan szép – az életfát mintázó – vaskapuját, Bokor János kovácsmester készítette 2006-ban.
Protestáns időszakból bőven maradt fenn írott dokumentum, melyek alapján nyomon követhető a falu és egyházának története.
 
* A [[görögSzent katolikusok|GörögMiklós]]ról katolikuselnevezett [[görögkatolikus]] temploma [[1737]]-ben épült, alacsony kőfal övezi.
* [[Természetvédelmi területeterület]]e a [[Rák-tó|Rák-tava]], amely torlasztó,; a helyiek feneketlen tónak tartják.
 
==Képgaléria==
* [http://www.erdely-szep.hu/Nagygalambfalva/index.html Képek Nagygalambfalváról a www.erdely-szep.hu honlapon]
 
==A rák tava==
Fekvésről
A Rák tava Nagygalambfalvától északra, egy járművel viszonylag nehezen megközelíthető helyen található. 2&nbsp;km távolságban található, és a tó fekvésének magassága kb. 600m magas. A tó körül néhol magas néhol alacsony völgy található.
 
Kialakulása
A talaj neogén kori üledékes kőzetből szarmatakori agyagos márgából, és homokkőbók tevődik össze. Ezek a talajtípusok kedveznek a földcsuszamlásoknak és az emberek ezekből, arra következtettek, hogy a tó a Jégkorszak vége felé jöhetett létre.
A tóról létezik más kialakulási elmélet is, amely a nép hitében egyfajta legendaként (mondaként) maradt fenn.
A legenda így szól:
A tó helyén valamikor állt egy ház. Ebben a házban élt Rákné (Rátné) édes- és mostoha lányaival. Mivel a mostoha lányával igen rosszul bánt Rákné, a lány nagyon sokat sírt. Könnyeiből tó keletkezett és a ház elsüllyedt. A tó neve Rák tava lett.
 
A talaj felépítése:
*Agyagos márga: Az agyagos talaj nagyon kicsi részekből áll, amelyek nagyon sűrűn helyezkednek el egymás mellett. Ezért az agyagos talaj egy szilárd szerkezetű, nehéz talaj.
 
* Üledékes kőzet: A Föld felszínén, illetve a felszín közelben lejátszódó folyamatok, mint a mállás, a szállítás, a lerakódás és a kőzetté válás az üledékes kőzetek létrejöttét eredményezik.
 
* Homokkő: A homokkő – sajátos szerkezete miatt – igen rosszul tűri a hőingadozással járó megpróbáltatásokat. Márpedig e vidéken nagyon hidegek a telek, a nyári nappalok forrók, az éjszakák hűvösek, és a fellazult kőzetszövetet már kedvére formálhatja a csapadékvíz, de főként a szél.
 
-2-
A tó méretei:
Kerülete 800m hossza 250m, szélessége 150m, mélysége maximum 7m.
Területe: 28000 négyzetméter.
A hozzátartozó területek együtt 10 hektárt foglalnak el.
Ezek a területek védettnek vannak nyilvánítva.
 
A tó élővilága
A tóban rákok illetve halak élnek. A tó körül sűrű nádas húzódik, amely teljesen körbeveszi.
A rence (Uticularia vulgaris):
A 30-200&nbsp;cm hosszú növény a vízben lebeg, virágzáskor a felszín alatt úszik. Színe sötétzöld, barnás, néha vöröses. A levél nagy, 2-8&nbsp;cm hosszú, körvonala 2-3 vagy határozatlanul 4 lebenyű, minden lebenye 1-2-szeresen tollasan elágazó és számos fonalas cimpára oszlik. A végső cimpák tompák, szélükön 8-16 kis vastagodás van, melyeken 1-5 pillaszerű szőrszál ül. A levélen 20-210 pirosló "rovarfogó" tömlő van. A virágzat a víz színe fölé emelkedik 15-35&nbsp;cm magasra, és 4-15 virágú fürtöt visel. A virág 13-20&nbsp;mm hosszú, sárga szirmú.
Termése tok. Szúnyogcsapdaként rencét – Utricularia – lehet telepíteni, amely gyökértelen, a vízben alámerülve úszik, és nyáron sárga virágai a víz felett nyílnak. Mivel a kiszáradást nem tűri, állandó vízborítást jelez. Megtalálható a hínárosokban, nádasok szegélyén, magas sásosokban, patakok pangó részein.
Általános megfigyelések:
A tó körül általában sűrű nádas van, és a tó védettnek van nyilvánítva, de vannak olyan emberek, akik nem tisztelik a természetet és néha a száraz nádat, illetve füveket meggyújtják. A tó az állandó természeti hatások miatt 3 részre szakadt, eredeti egy négyszögletű formája helyett.
Mivel a tó édesvizű nagyon sok állat issza a vizét és a víznek köszönhetően nagyon sok élőlénynek ad otthont.
Az emberek a tó könnyebb megközelíthetősége érdekében fából készült pallót vezettek le egészen a part mentéig. A tóban a horgászat lehetetlen mivel hogy sok ág és moszat van benne és az aljában egy kb. 1-2m-es iszapréteg. A tónál turisztikai látványosságnak számíthat a Rence. A tavat látogató emberek „tutajozhatnak” is, mivel hogy egy levált földdarabon ülve körül lehet járni a tavat. Véleménykutatásom alapján a falusi embereket nem nagyon zavarja a tó hogyléte. Azt, hogy egyesek felgyújtották a tavat, nem dicsérik, de nem is zavarja őket. De vannak olyan emberek is, akiket érdekli, és szeretne tenni a tóért és a védett állatok, illetve növények érdekében.
A környezeti rombolás hatásai:
 
Mivel, hogy a tó körül a nádas van, sok állatnak nyújt menedéket:
- békák, rovarok, hüllők, madarak
Amikor a nádast ilyen romboló hatások érik, mint például a gyújtogatás, akkor ezek az állatok élőhely nélkül maradnak, és a hely is elveszti szépségét.
Egy nádas kiirtása nagy kár, mert nagyon sok idő alatt nő ki újra és lesz olyan, mint amilyen volt. De a gyújtogatás nem tesz jót a Rencének se, amely eléggé ritka, de a tűzzel kipusztul ez is. És a másik dolog az, hogy az égés során felszabaduló füst szennyezi a levegőt is és ez által nagyobb lesz az ózonréteg, illetve légkör szennyezettsége.
 
==Híres emberek==
 
==Testvértelepülései==
* {{zászló|Magyarország}} [[Mikepércs]], ([[Magyarország)]]
* {{zászló|Magyarország}} [[Szank]], (Magyarország)
 
==HivatkozásokJegyzetek==
{{forrásokjegyzetek}}
 
==Külső hivatkozások==
* [http://www.erdely-szep.hu/Nagygalambfalva/index.html Képek Nagygalambfalváról a www.erdely-szep.hu honlapon]
 
{{Hargita megye települései}}
 
{{portál|Erdély|-}}
 
Névtelen felhasználó

Navigációs menü