„Csehország alkotmánya” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Csehország link |
a Česká národní banka link |
||
| 4. sor: | 4. sor: | ||
Az alkotmány olyan alkotmány erejű tö9rvény, amely más alkotmányerejű törvényekkel együtt jelenti a [[A Cseh Köztársaság alkotmányos rendje|Cseh Köztársaság alkotmányos rendjét]]. Az [[Alapvető Jogok és Szabadságok Chartája]] (Listina základních práv a svobod, No. 2/1993 Coll.), amely ugyanilyen fontos alkotmány erejű törvény, az emberi és a polgári jogokről rendelkezik, az Alkotmány pedig az állam szuverenitásáról, területi integritásáról, és meghatározza az állam kormányzására szolgáló intézményeket. |
Az alkotmány olyan alkotmány erejű tö9rvény, amely más alkotmányerejű törvényekkel együtt jelenti a [[A Cseh Köztársaság alkotmányos rendje|Cseh Köztársaság alkotmányos rendjét]]. Az [[Alapvető Jogok és Szabadságok Chartája]] (Listina základních práv a svobod, No. 2/1993 Coll.), amely ugyanilyen fontos alkotmány erejű törvény, az emberi és a polgári jogokről rendelkezik, az Alkotmány pedig az állam szuverenitásáról, területi integritásáról, és meghatározza az állam kormányzására szolgáló intézményeket. |
||
Az [https://www.constituteproject.org/constitution/Czech_Republic_2013?lang=en#617 Alkotmány] preambulumból és 8 fejezetből áll. Az alapvető szabályokat hosszú fejezetek követik a törvényhozásról, a végrehajtó hatalomról ([[Csehország kormánya]]), az elnökről ([[Csehország elnöke]]) és az [[Csehország igazságszolgáltatása|igazságszolgáltatás]]ról (illetve az [[Csehország Alkotmánybírósága|Alkotmánybíróság]]ról). Rövidebb fejezetek szólnak a [[Csehország Legfelsőbb Számvevőszéke|Legfelsőbb Számvevőszékről]], a [[Cseh Nemzeti Bank]]ról és a helyi önkormányzatokról. Az Alkotmányt átmeneti rendelkezések zárják. |
Az [https://www.constituteproject.org/constitution/Czech_Republic_2013?lang=en#617 Alkotmány] preambulumból és 8 fejezetből áll. Az alapvető szabályokat hosszú fejezetek követik a törvényhozásról, a végrehajtó hatalomról ([[Csehország kormánya]]), az elnökről ([[Csehország elnöke]]) és az [[Csehország igazságszolgáltatása|igazságszolgáltatás]]ról (illetve az [[Csehország Alkotmánybírósága|Alkotmánybíróság]]ról). Rövidebb fejezetek szólnak a [[Csehország Legfelsőbb Számvevőszéke|Legfelsőbb Számvevőszékről]], a [[Česká národní banka|Cseh Nemzeti Bank]]ról és a helyi önkormányzatokról. Az Alkotmányt átmeneti rendelkezések zárják. |
||
2013 áprilisáig a cseh Alkotmányt nyolcszor módosították. A legfontosabb módosítás a 2001-es 395. törvény volt (az Európai Unióhoz való csatlakozás jogi kereteiről), és a 2011-es 71. törvény, amely 2012 októberében lépett hatályba és a köztársasági elnök [[közvetlen választás]]áról szólt. |
2013 áprilisáig a cseh Alkotmányt nyolcszor módosították. A legfontosabb módosítás a 2001-es 395. törvény volt (az Európai Unióhoz való csatlakozás jogi kereteiről), és a 2011-es 71. törvény, amely 2012 októberében lépett hatályba és a köztársasági elnök [[közvetlen választás]]áról szólt. |
||
A lap 2017. október 4., 17:35-kori változata
Csehország alkotmánya (csehül Ústava České republiky) a Cseh Köztársaság alaptörvénye. A hatályos alkotmányt 1992. december 16-án fogadta el a Cseh Nemzeti Tanács. 1993. január 1-én lépett hatályba, lecserélve az 1960-as csehszlovák alkotmányt, illetve az 1968/143-as alkotmányerejű törvényt. Ezzel egyidejűleg került sor jogi értelemben Csehszlovákia békés felbomlására: megszületett Csehország és Szlovákia.
Az alkotmány olyan alkotmány erejű tö9rvény, amely más alkotmányerejű törvényekkel együtt jelenti a Cseh Köztársaság alkotmányos rendjét. Az Alapvető Jogok és Szabadságok Chartája (Listina základních práv a svobod, No. 2/1993 Coll.), amely ugyanilyen fontos alkotmány erejű törvény, az emberi és a polgári jogokről rendelkezik, az Alkotmány pedig az állam szuverenitásáról, területi integritásáról, és meghatározza az állam kormányzására szolgáló intézményeket.
Az Alkotmány preambulumból és 8 fejezetből áll. Az alapvető szabályokat hosszú fejezetek követik a törvényhozásról, a végrehajtó hatalomról (Csehország kormánya), az elnökről (Csehország elnöke) és az igazságszolgáltatásról (illetve az Alkotmánybíróságról). Rövidebb fejezetek szólnak a Legfelsőbb Számvevőszékről, a Cseh Nemzeti Bankról és a helyi önkormányzatokról. Az Alkotmányt átmeneti rendelkezések zárják.
2013 áprilisáig a cseh Alkotmányt nyolcszor módosították. A legfontosabb módosítás a 2001-es 395. törvény volt (az Európai Unióhoz való csatlakozás jogi kereteiről), és a 2011-es 71. törvény, amely 2012 októberében lépett hatályba és a köztársasági elnök közvetlen választásáról szólt.