„Guyanai-masszívum” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 42. sor: | 42. sor: | ||
| wikicommons = <!-- WIKIDATÁBÓL p373 --> |
| wikicommons = <!-- WIKIDATÁBÓL p373 --> |
||
}} |
}} |
||
A '''guyanai-masszívum''' [[Dél-Amerika]] északi részén húzódó földrajzi terület. Hatalmas, gyéren lakott terület, amely [[Venezuela]] déli felét, [[Brazília]] északi részét, [[Guyana]], [[Suriname]] és [[Francia Guyana]] nagy részét magába foglalja. |
A '''guyanai-masszívum''' vagy '''guyanai-pajzs''' [[Dél-Amerika]] északi részén húzódó földrajzi terület. Hatalmas, gyéren lakott terület, amely [[Venezuela]] déli felét, [[Brazília]] északi részét, [[Guyana]], [[Suriname]] és [[Francia Guyana]] nagy részét magába foglalja. |
||
Nagy része az erdőkkel borított '''Guyanai-hegyvidék'''hez tartozik, melyet északon, az [[Atlanti-óceán]] mentén mocsaras parti síkság övez. |
Nagy része az erdőkkel borított '''Guyanai-hegyvidék'''hez tartozik, melyet északon, az [[Atlanti-óceán]] mentén mocsaras parti síkság övez. |
||
Ez az északnyugati rész hullámos hegyvidék, melynek felszínén kristályos kőzetek váltakoznak homokkövekkel. Ennek északi pereme 500-600 méterig emelkedő dombvidék, amely déli irányban hirtelen emelkedik. Itt már gyakran a {{szám|2000|métert}} is meghaladják a hegycsúcsok. Legmagasabb pontjai a ''[[Pico da Neblina]]'', (kb. {{szám|2994|m}}) Brazília és Venezuela határán, és a [[Roraima-hegy]] ({{szám|2810|m}}) Brazília, Venezuela és Guyana hármashatárán. |
Ez az északnyugati rész hullámos hegyvidék, melynek felszínén kristályos kőzetek váltakoznak homokkövekkel. Ennek északi pereme 500-600 méterig emelkedő dombvidék, amely déli irányban hirtelen emelkedik. Itt már gyakran a {{szám|2000|métert}} is meghaladják a hegycsúcsok. Legmagasabb pontjai a ''[[Pico da Neblina]]'', (kb. {{szám|2994|m}}) Brazília és Venezuela határán, és a [[Roraima-hegy]] ({{szám|2810|m}}) Brazília, Venezuela és Guyana hármashatárán. |
||
Jellegzetes táblahegyei az ún. [[tepui]]k. |
|||
A hegyvidékben sok folyó ered, ezek legtöbbje délen az [[Amazonas]], északon az [[Orinoco]] vízgyűjtő területéhez tartozik. A folyók gyakran óriási vízesésekkel bukdácsolnak lefelé. Az [[Angel-vízesés]] 979 méter magasságból zuhan le. Ez a világ legmagasabb vízesése. |
A hegyvidékben sok folyó ered, ezek legtöbbje délen az [[Amazonas]], északon az [[Orinoco]] vízgyűjtő területéhez tartozik. A folyók gyakran óriási vízesésekkel bukdácsolnak lefelé. Az [[Angel-vízesés]] 979 méter magasságból zuhan le. Ez a világ legmagasabb vízesése. |
||
A lap 2017. október 2., 17:09-kori változata
 |
Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión! |
| Guyanai-masszívum | |
 | |
| Magasság | 348 m |
| Ország | |
| Legmagasabb pont | Pico da Neblina |
| Elhelyezkedése | |
 Guyanai-masszívum
Pozíció Dél-Amerika térképén
| |
 é. sz. 5° 08′ 36″, ny. h. 60° 45′ 45″Koordináták: é. sz. 5° 08′ 36″, ny. h. 60° 45′ 45″ | |
 | |
| Térkép | |
 | |
| a guayanai masszívum piros vonallal körbehatárolva | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Guyanai-masszívum témájú médiaállományokat. | |
A guyanai-masszívum vagy guyanai-pajzs Dél-Amerika északi részén húzódó földrajzi terület. Hatalmas, gyéren lakott terület, amely Venezuela déli felét, Brazília északi részét, Guyana, Suriname és Francia Guyana nagy részét magába foglalja.
Nagy része az erdőkkel borított Guyanai-hegyvidékhez tartozik, melyet északon, az Atlanti-óceán mentén mocsaras parti síkság övez. Ez az északnyugati rész hullámos hegyvidék, melynek felszínén kristályos kőzetek váltakoznak homokkövekkel. Ennek északi pereme 500-600 méterig emelkedő dombvidék, amely déli irányban hirtelen emelkedik. Itt már gyakran a 2000 métert is meghaladják a hegycsúcsok. Legmagasabb pontjai a Pico da Neblina, (kb. 2994 m) Brazília és Venezuela határán, és a Roraima-hegy (2810 m) Brazília, Venezuela és Guyana hármashatárán.
Jellegzetes táblahegyei az ún. tepuik. A hegyvidékben sok folyó ered, ezek legtöbbje délen az Amazonas, északon az Orinoco vízgyűjtő területéhez tartozik. A folyók gyakran óriási vízesésekkel bukdácsolnak lefelé. Az Angel-vízesés 979 méter magasságból zuhan le. Ez a világ legmagasabb vízesése.
A hegység területén gyémántot, aranyat, vasércet és foszfátot bányásznak, és értékes trópusi fát termelnek ki, amelyek gyakran ellenőrzés nélkül és illegálisan kerülnek a világpiacra. A sztyeppén kakaót, cukornádat, banánt, kávét, gumit, rizst stb. termesztenek.
Egyenlítői éghajlata forró és bő csapadékú, ezért nagy kiterjedésű sűrű erdők borítják