„Pszichózis” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat]

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2017. október 2., 01:00-kori változata

A pszichózis (psychosis) – köznyelvi nevén elmebaj – az elmegyógyászatban használt fogalom, amelynek széles körű jelentése van: többnyire olyan pszichiátriai betegségekre alkalmazzák, amikor a beteg elveszti kapcsolatát a valósággal, téveszméi és érzékcsalódásai vannak. De azt is jelzi, hogy a betegségnek inkább súlyos, mintsem enyhe vagy mérsékelt következményei vannak a betegre nézve.

A pszichózis típusai

A fogalmat két nagy csoport elkülönítésére is használják: az organikus pszichózist az agy valamilyen betegsége okozza, míg a funkcionális pszichózis estén szervi ok nem ismerhető fel. Ezenkívül betegségek esetén az érzelmekben bekövetkező minőségi változás leírására is használják, amikor éretlen szintű lesz a viselkedés, továbbá olyan helyzetekben, amikor a beteg visszahúzódik, és megszűnik a kapcsolata másokkal.

Súlyos érzelmi, gondolkodási, viselkedési és személyiségzavarok átfogó csoportja, amelyek a kívülálló számára megmagyarázhatatlan, „abnormális” élmény- és viselkedésmódokkal, a tapasztalatok objektív tartalmának és a szubjektív élményeknek megkülönböztetésére való részleges vagy teljes képtelenséggel, a zavar belátásának hiányával, a kommunikációra való képesség és a társadalmi alkalmazkodás csökkenésével, valamint (végső esetekben) a személyiség teljes szétesésével járnak. A tünetek megnyilvánulhatnak rövid ideig is, de egy hosszabb ideig tartó folyamatban súlyosabb formát is ölthetnek. Eltérően a neurózisoktól, a pszichózisok felismerhető szervi, agyi elváltozások következményeinek tekinthetők vagy feltételezett testi okokból eredeztethetőek.

Ez a pszichológiával kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

Ez az orvostudományi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

@@ 6. sor: / 6. sor: @@
 Súlyos érzelmi, gondolkodási, viselkedési és személyiségzavarok átfogó csoportja, amelyek a kívülálló számára megmagyarázhatatlan, „abnormális” élmény- és viselkedésmódokkal, a tapasztalatok objektív tartalmának és a szubjektív élményeknek megkülönböztetésére való részleges vagy teljes képtelenséggel, a zavar belátásának hiányával, a kommunikációra való képesség és a társadalmi alkalmazkodás csökkenésével, valamint (végső esetekben) a személyiség teljes szétesésével járnak. A tünetek megnyilvánulhatnak rövid ideig is, de egy hosszabb ideig tartó folyamatban súlyosabb formát is ölthetnek. Eltérően a [[neurózis]]októl, a pszichózisok felismerhető szervi, agyi elváltozások következményeinek tekinthetők vagy feltételezett testi okokból eredeztethetőek.
+{{csonk-pszichológia}}
-== „Abnormális” ==
+{{csonk-orvostudomány}}
-A magatartás elvárttól eltérő módja (nem szabvány /normális) lehet megjátszott: bolondozik, őrültséget tesz, veszettül viselkedik, dilizik, gyerekes... Ha komolyan így viselkedik, az Egyesült Államok DSM-IV (Mentális betegségek Diagnosztikus és Statisztikai Kézikönyv 4. kiadása) besorolását szokták használni. Ez lényegében egyezik az Egészségügyi Világszervezet rendszerével.
-<ref> Pszichológia 432-433. o. </ref>
-== Mentális bajok ==
-Az elme-hibák [[Szondi Lipót]] szerint 8, párba rendezett ösztönkör kisiklásai. Az ösztönök elektromos rezgőkörként kiürülnek, feltöltődnek, kompenzálódnak. Ezen kívül sorsszerűen meghatározzák az életünket. Életünk folytonos küzdés az örökölt hajlamokkal. Azok mellett vagy azok ellenében hozunk elfogadható döntéseket. Így a kisiklás legsúlyosabb esete - tartós (krónikus) betegség. A kisebb bajt [[pszichoterápia]] kezeli, a még kisebbet pszichológus gyógyítja, az apróbbat öngyógyítás teszi helyre. <ref> [[Pléh Csaba]] 416-417. o. </ref>
-== Együttérzés baj ==
-A lelki egyensúlyt a szükségletkielégítés tartja fenn. Az együttérzés zavarát a szülők viselkedése, a környezet ingerszegénysége okozhatja. A személy észleli a testbeszéd (nonverbális) közléseit, de nem fejti meg (dekódol), nem válaszol érdemben. Érzi a hibát. Szorong, kisebbrendűség alakulhat. A közös (kollektív) kölcsönhatásból kimarad. Ha nincs észlelt együttérzés, kirekesztettség - határeset (borderline) szindróma alakulhat. <ref> [[Buda Béla]] 264-271. o. </ref>
-== DSM-IV. baj csoportok ==
-* 1. Felnőttség előtt: értelmi fogyaték; autizmus; figyelemhiány nyüzsgéssel (hiperaktivitás); szeparációs (zárkózó) szorongás; beszédzavar; egyéb eltérés.
-* 2. Értelmi (kognitív): delírium (őrület); demencia (elbutulás); amnézia (emlékvesztés); egyéb zavar - agysérülés, károsodás öregedés, vérbaj, Alzheimer-kór, mérgeződés (szesz, ólom, egyéb) következtében.
-* 3. Kábulat (drog): szesz (alkohol); amfetamin; kokain; nyugtatók (barbituát, ópiát); vadkender (marihuána); egyéb kábító. Ide sorolják a dohány (nikotin) függőséget, de ez vitatott.
-* 4. Szkizofrénia (valóság-szakad): gondolkodási és felfogási (percepciós) zavar, bizarr viselkedés. Téveszme, hallucináció gyakori tünet.
-* 5. Hangulat eltérés: lehangolt (depresszió); túl feldobott (hiperaktív); ingadozik a két véglet közt (bipoláris).
-* 6. Szorong pánikol: túl aggódja magát; fél vagy irtózik (fóbia) különböző dolgoktól. Túlzottan kerüli őket. Rögeszmés képzetek kapcsolódnak aggodalmaihoz. A poszttraumás (eset utáni) stressz is ide sorolva.
-* 7. Megtestesülés (szomatoform): lelki kiváltás valószínű, testi ok nem látszik. Konverzió (pl. hisztériás bénulás, némulás, vakság). Hipochondria. - A pszichofiziológiás baj nem ide sorolt!
-* 8. Felbomlás (disszociáció): átmeneti tudat-, emlék-, azonosság (identitás) változás, érzelmi válság, sérülés következtében. A kóros feledés (amnézia) egy része; a többes személyiség egy testben is ide sorolt.
-* 9. Nemiség (szexualitás): átmenetiség (transzszexualizmus); teljesítményzavar (impotencia, frigiditás, ejaculatio praecox); eltévelyedés (gyerekre irányulás, szadizmus/kegyetlen, mazochizmus/szenvedés).
-* 10. Táplálkozási zavar: önéheztetés (anorexia); farkaséhség (bulímia): nagy zabálás hányással (tisztulás).
-* 11. Alvászavar : tartós álmatlanság (krónikus inszomnia); túlzott álmosság; alvási apnoé (légzéskimaradás) - fulladásos ébredés; alvajárás; narkolepszia (alvásiroham napközbe', rövid!).
-* 12. Tettetés: nincs nyilvánvaló célja (katonaság, számonkérés elkerülése), így nem szimulálás (megtévesztés), hanem elmezavar.
-* 13. Kényszeres (mánia): lopás (kleptománia); játékszenvedély (mindent eljátszik!); gyújtás (pirománia) - impulzuskontroll (vágy-gát) zavar - sorozat gyilkos (?).
-* 14. Személyiségzavar: alkalmazkodást gátló (maladaptiv) - éretlen, bizarr viselkedés - antiszociális (botrányos) vagy narcisztikus (önszerelmes).
-* 15. Egyéb baj: házassági; szülő-gyermek; iskolai fegyelem; foglalkozási zavar, más segélykérés.
-<ref> Pszichológia 433. o. </ref>
-== Források ==
-{{jegyzetek}}
-* Atkinson, R.L. (1996): Pszichológia Szerk.: Csibra Gergely (Osiris, 1999; 2003.) {{ISBN|963 389 447 6}} /Pszichopatológia
-* [[Pléh Csaba]]: A lélektan története (Osiris, 2000) {{ISBN|963-379-428-5}}; (2010) {{ISBN|978 963 276 052 0}} /18 A lelki jelenségek társas elméletei és a szociálpszichológia diadalútja
-* [[Buda Béla]]: Empátia, a beleélés lélektana (Urbis, 2006.) {{ISBN|963 9706 06 X}} /14. Mentálhigiénés szerepe és pszichopatológiája.
-* [[Bakos Ferenc]]: Idegen szavak és kifejezések szótára (1973, 1978.) {{ISBN|963 05 1530 X}}
-== Kapcsolódó szócikkek ==
-* [[Pszichiátria]]
-* [[Empátia]]
-* [[Zeneterápia]]
-* [[Elme (buddhizmus)]]
 [[Kategória:Mentális zavarok]]