„Mefistofele” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Joxy (vitalap | szerkesztései) liszt link javitása, mert a gabona lisztre mutatott :) |
Jjdm (vitalap | szerkesztései) a bővítés: Faust-link |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
A '''''Mefistofele''''' [[Arrigo Boito]] olasz zeneszerző egyetlen befejezett [[opera (színmű)|operája]]. [[1868]]. [[március 5]]-én mutatták be a [[Milánó|milanói]] [[Scala|Scalában]], és máig viszonylag gyakran játszott darabja az operairodalomnak. |
A '''''Mefistofele''''' [[Arrigo Boito]] olasz zeneszerző egyetlen befejezett [[opera (színmű)|operája]]. [[1868]]. [[március 5]]-én mutatták be a [[Milánó|milanói]] [[Scala|Scalában]], és máig viszonylag gyakran játszott darabja az operairodalomnak. |
||
''Mefistofele'' a Faust-legendát feldolgozó komolyzenei alkotások közé tartozik, hasonlóan [[Gounod]] [[Faust (Gounod)|Faustjához]], [[Liszt Ferenc|Liszt]] [[Faust-szimfónia|Faust-szimfóniájához]] vagy [[Berlioz|Berlioznak]] a [[Faust elkárhozása]] című művéhez. Más zeneszerzőkhöz hasonlóan Boito műve is [[Johann Wolfgang von Goethe|Goethe]] drámai költeményén alapszik. Boito [[Richard Wagner|Wagner]] nagy csodálója volt, és hozzá hasonlóan saját maga írta az opera szövegkönyvét. |
''Mefistofele'' a [[Faust]]-legendát feldolgozó komolyzenei alkotások közé tartozik, hasonlóan [[Gounod]] [[Faust (Gounod)|Faustjához]], [[Liszt Ferenc|Liszt]] [[Faust-szimfónia|Faust-szimfóniájához]] vagy [[Berlioz|Berlioznak]] a [[Faust elkárhozása]] című művéhez. Más zeneszerzőkhöz hasonlóan Boito műve is [[Johann Wolfgang von Goethe|Goethe]] drámai költeményén alapszik. Boito [[Richard Wagner|Wagner]] nagy csodálója volt, és hozzá hasonlóan saját maga írta az opera szövegkönyvét. |
||
A darab az 1868-as bemutatón megbukott. A közönségnek még a premier előtt tudomására jutott, hogy Boito műve különbözik az olasz opera hagyományában megszokottaktól, és erre ellenségesen reagált. A különösen népszerűtlen jelenetek (például a császári udvarban játszódó jelenet) mellett maga a mű hossza is nehézséget jelenthetett a közönségnek. Valószínűleg az énekesek is másodrangúak voltak. Az operát két előadás után levették a műsorról. |
A darab az 1868-as bemutatón megbukott. A közönségnek még a premier előtt tudomására jutott, hogy Boito műve különbözik az olasz opera hagyományában megszokottaktól, és erre ellenségesen reagált. A különösen népszerűtlen jelenetek (például a császári udvarban játszódó jelenet) mellett maga a mű hossza is nehézséget jelenthetett a közönségnek. Valószínűleg az énekesek is másodrangúak voltak. Az operát két előadás után levették a műsorról. |
||
| 9. sor: | 9. sor: | ||
1876-ban Boito további kisebb változtatásokat végzett művén. Ezt az – immár végleges – verziót [[1876]]. [[május 13]]-án mutatták be [[Velence|Velencében]]. Magyarországon [[1882]]-ben |
1876-ban Boito további kisebb változtatásokat végzett művén. Ezt az – immár végleges – verziót [[1876]]. [[május 13]]-án mutatták be [[Velence|Velencében]]. Magyarországon [[1882]]-ben |
||
mutatták be először. Manapság valószínűleg [[Gounod]] [[Faust (Gounod)|Faustja]] után ez a második legnépszerűbb olyan dalmű, amely [[Goethe]] [[Faust |
mutatták be először. Manapság valószínűleg [[Gounod]] [[Faust (Gounod)|Faustja]] után ez a második legnépszerűbb olyan dalmű, amely [[Goethe]] [[Faust]]-ján alapul. |
||
A [[Faithless]] a „Drifting Away” című, 1997-es számában feldolgozta Margherita III. felvonásbeli áriájának („L'altra notte in fondo al mare”) egy részletét. |
A [[Faithless]] a „Drifting Away” című, 1997-es számában feldolgozta Margherita III. felvonásbeli áriájának („L'altra notte in fondo al mare”) egy részletét. |
||
A lap 2005. július 23., 19:38-kori változata
A Mefistofele Arrigo Boito olasz zeneszerző egyetlen befejezett operája. 1868. március 5-én mutatták be a milanói Scalában, és máig viszonylag gyakran játszott darabja az operairodalomnak.
Mefistofele a Faust-legendát feldolgozó komolyzenei alkotások közé tartozik, hasonlóan Gounod Faustjához, Liszt Faust-szimfóniájához vagy Berlioznak a Faust elkárhozása című művéhez. Más zeneszerzőkhöz hasonlóan Boito műve is Goethe drámai költeményén alapszik. Boito Wagner nagy csodálója volt, és hozzá hasonlóan saját maga írta az opera szövegkönyvét.
A darab az 1868-as bemutatón megbukott. A közönségnek még a premier előtt tudomására jutott, hogy Boito műve különbözik az olasz opera hagyományában megszokottaktól, és erre ellenségesen reagált. A különösen népszerűtlen jelenetek (például a császári udvarban játszódó jelenet) mellett maga a mű hossza is nehézséget jelenthetett a közönségnek. Valószínűleg az énekesek is másodrangúak voltak. Az operát két előadás után levették a műsorról.
Boito jelentősen átdolgozta művét, és ezt a változatot 1875-ben mutatták be Bolognában, most már kiváló énekesekkel. Boito sokat húzott az eredeti változatból, és a megmaradó jeleneteket is kisebb léptékűre vette. Faust szerepét baritonról tenorra írta át. Az előadás nagy siker volt. A közönség reakciójának változását egyrészt azzal lehet magyarázni, hogy az operának ez a változata közelebb állt az olasz operai tradícióhoz, másrészt a publikum már jobban ismerte és elfogadta az elsősorban Wagner nevéhez fűződő modern fejleményeket.
1876-ban Boito további kisebb változtatásokat végzett művén. Ezt az – immár végleges – verziót 1876. május 13-án mutatták be Velencében. Magyarországon 1882-ben mutatták be először. Manapság valószínűleg Gounod Faustja után ez a második legnépszerűbb olyan dalmű, amely Goethe Faust-ján alapul.
A Faithless a „Drifting Away” című, 1997-es számában feldolgozta Margherita III. felvonásbeli áriájának („L'altra notte in fondo al mare”) egy részletét.