„Badaló” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
290 bájt hozzáadva ,  4 évvel ezelőtt
Javítás
(Javítás)
| magyar név = Badaló
| ukrán név = Бадалово
| kép = Реформаторська церква (01).jpg
| képaláírás = Református templom
| közigazgatási terület = Kárpátalja
| járás = [[Beregszászi járás]]
| hosszúsági ívperc = 38
| hosszúsági ívmásodperc = 9
| szöveg pozíciója = rightjobbra
| weboldal =
| wikicommons =
}}
'''Badaló''' ([[ukrán nyelv|ukránul]]: ''Бадалово'' [Badalovo])'' [[Ukrajna|Ukrajnában]], [[Kárpátalja|Kárpátalján]], a [[Beregszászi járás]] déli részén, a [[Tisza]] mellettjobb partján, a magyar [[országhatár|határnál]] fekvő településfalu.
 
== Története ==
A község első írásos említése [[1226]]-ból való, ekkor '''Bodolou''' néven írták nevét, és még [[Borsova vármegye]] része volt.
 
Első birtokosa a [[Hontpázmány nemzetség]]ből való '''Hunt fia Gergely''' volt, aki a birtokot a [[Balogsemjén nemzetség]]hez tartozó '''Vbul fia Egyed'''-nekEgyednek adta cserébe, és ettől kezdve Egyed fiainak birtoka, akik közül az [[1332]]-ben élt '''Iván''' e faluról is nevezte magát.
 
A [[13. század]]ban ''Badaló'' már jelentős község, önálló egyházzal, amely [[1550]]-től [[református vallás|reformátusként]] működik tovább. Kőtemplomát 1799-ben kezdték el kibővíteni, a munkálatokkal 1807-ben végeztek, majd abban az évben december 27-én szentelték fel. Harangtornyába egy 1826-ban öntött nagyobb, és egy 1772-ben öntött kisebb [[harang]] található. A paplak a falu több házával együtt 1834-ben leégett, helyette később újat építettek.
 
A későbbiekben sokszor cserélt gazdát, így elvesztette a térségi jelentőségét, ám a [[17. század]]ban ismét fejlődésnek indult kihasználva a [[huculok|hucul]] és [[ruszin]] tutajosok minden évben megismétlődő [[tisza]]i útját, amikor a hegyi falvakból hozott árut (sót, fát és gyümölcsöket) gabonára cserélték az Alföldön[[Alföld]]ön. Az itteniek áru fejében általában élelmet biztosítottak a továbbutazó tutajosoknak.
 
Az 1880-as években a faluban 162 ház volt, területe pedig 2122 hold volt. Egészen a [[19. század]] legvégéig a falu nyugodt életét élte, amíg a vasútépítések szükségtelenné, illetve a trianoni határmódosítások lehetetlenné tették a [[tisza]]i kereskedelmet. A falu így folyamatoson vesztett jelentőségéből. A [[trianoni békeszerződés]] előtt [[Bereg vármegye]] [[Tiszaháti járás]]hoz tartozott, majd az [[1920]]-as határmódosítások alkalmával [[Csehszlovákia]] része lett, elszakítva a környező településektől.
 
Az [[első bécsi döntés]]sel visszakerült [[Magyarország]]ra.
[[1944]]-ben a falu vörös megszállása után, a sztálinisták több mint 200 magyar lakost hurcoltak gulágokba, közülük 89-en már nem is tértek haza.
 
[[1944]]-ben a falu [[Munkás-paraszt Vörös Hadsereg|vörös]] megszállása után, a [[sztálinizmus|sztálinisták]] több mint 200 magyar lakost hurcoltak gulágokba[[gulág]]okba, közülük 89-en már nem is tértek haza. A [[Szovjetunió]] felbomlása után, 1991-tól [[Ukrajna|Ukrajnához]] tartozik.
[[1998]]-ban és [[2001]]-ben a [[Tisza]] áradásai a falut súlyosan pusztították, mivel a termőföldeket teljesen elmosták, így a mezőgazdaságból élő falu megélhetését tették lehetetlenné.
A falu a Trianoni békeszerződés előtt [[Bereg vármegye]] [[Tiszaháti járás]]hoz tartozott.
== Gazdaság ==
 
[[1998]]-ban és [[2001]]-ben a [[Tisza]] [[árvíz|áradásai]] a falut súlyosan pusztították, mivel a termőföldeket teljesen elmosták, így a mezőgazdaságból[[mezőgazdaság]]ból élő falu megélhetését tették lehetetlenné.
''Badalón'' a szovjet időszakban az itteni ''Kárpátaljai Mezőgazdasági Kísérleti Állomás'' jelentette a legnagyobb bevételt a falu lakosainak. Azóta az állami gazdaságot felszámolták, a helyi mezőgazdaság még mindig leginkább csak az állattenyésztésből áll.
 
== Népesség ==
A település nagy része [[magyarok|magyar]] nemzetiségű, vallási hovatartozás szerint reformátusok[[református]]ok. Jelentős (300 fő, 18%) [[cigányok|cigány]] kisebbség is él a községben.
 
== Gazdaság ==
A település nagy része magyar nemzetiségű, vallási hovatartozás szerint reformátusok. Jelentős (300 fő, 18%) cigány kisebbség is él a községben.
''Badalón'' a szovjet időszakban az itteni ''[[Kárpátaljai Mezőgazdasági Kísérleti Állomás'']] jelentette a legnagyobb bevételt a falu lakosainak. Azóta az állami gazdaságot felszámolták, a helyi [[mezőgazdaság]] még mindig leginkább csak az állattenyésztésből áll.
 
Az itt élő magyarok nagy része leginkább Magyarországon[[Magyarország]]on keres munkát az építőiparban és a mezőgazdaságban.
 
==A községi tanács címe==
* [[magyar nyelv|magyarulMagyarul]]: 90253 Beregszászi járás, Badaló, MártirokMártírok u. 224.
* [[ukrán nyelv|ukránulUkránul]]: 90253, с. Бадалово, вул. Мартирок, 224
* PolgármesteriA polgármesteri hivatal telefonszáma: +380 (38031413141)-2-399-5
 
== TestvérvárosaiTestvérfalvak ==
|* {{Zászló|Magyarország}} [[Tiszakóród]], [[Magyarország]]
 
==Jegyzetek==
Badaló [[testvérváros]]ai a következők:
{{jegyzetek}}
 
{| class="wikitable"
|-
!
! Ország
!! style="width:120px;"| Város
!! style="width:100px;"| Megye / Körzet / Régió / Állam
|-
| {{Zászló|Magyarország}}
| [[Magyarország]]
| '''[[Tiszakóród]]'''
| [[Szabolcs-Szatmár-Bereg megye|Szabolcs-Szatmár-Bereg]]
|-
|}
 
==Források==
* [[Lehoczki Tivadar]]: ''Beregvármegye monographiája'', III. kötet (Különös rész), ([[Ungvár]], 1881,) pp. 39–41. o.
* [[Györffy György]]: ''Beregvármegye''.
 
==Külső hivatkozások==
==Jegyzetek==
* [http://www.karpatalja.ma/cimke/badalo/ Badalói hírek] – Kárpátalja.ma
{{források}}
 
==Hivatkozások==
{{Beregszászi járás}}
{{Bereg}}
{{portál|Kárpátalja|-|}}
 
[[Kategória:A Beregszászi járás települései]]
Névtelen felhasználó

Navigációs menü