Falak (film)

Falak (The Lost Generation)
1968-as magyar film
Rendező	Kovács András
Műfaj	filmdráma
Forgatókönyvíró	Kovács András
Főszerepben	Gábor Miklós, Latinovits Zoltán
Hang	monó
Zene	Ismael, Mikisz Theodorakisz
Operatőr	Illés György
Vágó	Daróczy Mária
Jelmeztervező	Lázár Zsazsa
Díszlettervező	Romvári József
Gyártás
Gyártó	Mafilm 1. Játékfilmstúdió
Ország	Magyarország
Nyelv	magyar
Játékidő	87 perc
Képarány	2,35:1
Forgalmazás
Forgalmazó	MOKÉP (mozi)
Bemutató	1968. február 15., Puskin Filmszínház
Díj(ak)	1968 A IV. Magyar Játékfilmszemle Fődíja
Korhatár	12 év (Magyarország)
További információk
IMDb PORT.hu
Sablon • Wikidata • Segítség

Falak Kovács András 1968-ban bemutatott fekete-fehér filmdrámája.

A film forgatására rendkívül érdekes történelmi pillanatban került sor. A párizsi diáklázadásokat megelőző hónapokban Párizsban, az új gazdasági mechanizmus bevezetése (1968. január 1.) majd a reformok megtorpanása, visszafogása előtt, pár hónappal a csehszlovákiai bevonulást megelőzően Budapesten.

A filmben mellékszereplőként feltűnik egy pillanatra Liska Tibor közgazdász és Jancsó Miklós filmrendező is.

Szereplők

• Benkő Béla – Gábor Miklós
• Ambrus László – Latinovits Zoltán
• Erzsi, Benkő felesége – Bánki Zsuzsa
• Anna, Ambrus felesége – Szemes Mari
• Ferenczi Géza – Mensáros László
• Zsuzsa – Drahota Andrea
• Szamosi Endre – Ráday Imre
• Pierre Lendvai (Péter) – Philippe March (magyar hangja Velenczey István)
• Marie, Lendvai felesége – Bernadette Lafont
• Márta, Erzsi húga – Tóth Judit
• Főszerkesztő – Major Tamás
• Pál, újságiró – Iglódy István
• Bereczki – Benedek Árpád
• I. vendég – Avar István
• II. vendég – Tomanek Nándor
• III. vendég – Koltai János
• IV. vendég – Ruttkai Ottó
• V. vendég – Liska Tibor
• Sisák Károly – Fonyó József
• A főszerkesztő titkárnője – Győri Ilona
• Szabó László (magyar hangja Tordy Géza) – Király Jenő
• Pecsenke József – Benkő másik munkatársa
• Szilágyi Tibor – Követségi alkalmazott

További szereplők:

Cserhalmi Anna, Erőss Tamás, Fonyó Emmi, Gurnik Ilona, Lóránd Hanna, Tallós Endre, Jancsó Miklós

A történet

Benkő Béla műszaki igazgató két munkatársával Párizsban tárgyalt. Sietnének haza, de váratlanul néhány órás szabadidőhöz jutnak. Benkő a váratlan lehetőséget kihasználva felkeresi tíz éve nem látott régi egyetemista barátját, aki 56-ban Franciaországban telepedett le. Lendvai bemutatja fiatal francia feleségét, de Benkő nem tud igazán feloldódni, mert értesítést kapott Budapestről, hogy barátja, beosztottja, Ambrus László mérnök beolvasott a vezérigazgatónak, és ezért komoly fegyelminek néz elébe, aminek akár fegyelmi úton való elbocsájtás is lehet a következménye. Benkő a rendszer elkötelezett híve, a háború utáni első, tanult, képzett vezető réteg elismert tagja, de még neki is kellemetlenségeket okozhat barátja meggondolatlansága. Ennek ellenére ő barátja megmentésének lehetőségein töpreng.

Ambrus Pesten állásából felfüggesztve a fegyelmijével kapcsolatos döntésre vár. Találkozik néhány barátjával, kollégájával.

Zsuzsa, aki a vezérigazgatónak is régi, közeli munkatársa, barátja, próbál valamiféle közvetítő szerepet felvenni, és lebeszélni Ferenczit a fegyelmi megindításáról.

Ambrus felesége is, aki bár nem a vállalatnál dolgozik, próbál támogatást találni. De úgy érzékelik, hogy a levegő fagyossá vált körülöttük. Leginkább a már előzőleg is lazább kapcsolatban álló kollégák próbálnak minél nagyobb távolságot tartani.

Este Ambrus feleségével egy baráti társaságban vendégeskedik. A vendégek mindannyian vezető posztokat töltenek be a gazdasági élet különféle területein. Szóba kerülnek a kor, a gazdasági reformok, az új gazdasági mechanizmus fő társadalmi és gazdasági kérdései. Ambrus saját konfliktusainak gyökereit is ebben, a régi és az új szemléletű vezetés közötti szembenállásban látja.

Benkő végre hazaérkezik, és felkeresi Ambrust, aki magyarázatot próbál adni az igazgatóval szembeni heveskedésére. Benkő áttekinti a tőle kapott vállalati iratokat, és vállalja, hogy - a várható még hatalmasabb és immár így őt személy szerint is veszélyeztető botrány ellenére - a tények alapján Ambrus mellé állva szembehelyezkedjen a vezérigazgatóval.

A forgatási helyszínek

A film párizsi utcai jeleneteit eredeti helyszíneken forgatták. Kivéve a követségi és a szállodai recepciónál illetve a szállodai szobában játszódó jeleneteket. Feltűnik a Ferihegyi repülőtér régi, később 1-esnek nevezett terminálja. A budapesti felvételek közül külön érdekes az éjjeli Rákóczi út képe. Továbbá a Lánchíd pesti hídfőjének környéke a Gresham-palotával nappal.

Érdekességek

• A film abba a társadalmi és gazdasági változásokhoz, a reformok elindulásához fűződő reményeket, várakozásokat megjelenítő filmek ívébe illeszkedik, amelynek első, korai darabja a Megszállottak (Makk Károly, 1961), lezárója darabja pedig talán Kovács 1971-es Staféta című filmje. Ebbe az ívbe illeszkedik Kovács 1964-es Nehéz emberek című dokumentumfilmje és Bacsó 1970-es Kitörése is.

• Lendvay gazdag francia feleségének szavai, újsüttetű Mao és Kína-szimpátiája megelőlegezték azt a szterotíp vélekedést, amely szerint az 1968-as események a párizsi úrifiúk, egyetemisták divatlázongása volt. S amely megjelenik az 1971-es Staféta című filmjében is.

• A jelképes címadó jelenetet, amelyet Benkő unszolására eljátszanak Lendvai feleségének a párizsi utcán, Kovács az 1949-es VIT-en látta.

• Liska Tibor közgazdász szerepét eredetileg hivatásos színész játszotta volna, de nem tudták megfelelően beleélni magukat Liska lendületes, szenvedélyes stílusába, így végül Kovács András úgy döntött, vele mondatja el a szöveget. Liska ezt követően még két Bacsó Péter filmben is, az 1970-es Kitörés és az 1971-es Jelenidő című filmjében is szerepelt.

Díj

• A IV. Magyar Játékfilmszemle Fődíja, 1968

Dokumentumfilm

• Negyedik Játékfilmszemle Pécsett 1968

Források

• Falak az Internet Movie Database oldalon (angolul)
• Falak a PORT.hu-n (magyarul)
• Kovács András: Falak - Ötlettől a filmig, Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1968
• 53 magyar film -- Kovács András: Hideg napok -- vendég: Kovács András