„Khioszi Hippokratész” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 48. sor: | 48. sor: | ||
Egyetlen szerző ebben az évszázadban, akinek a matematikai műve, az Elemek fennmaradt. [[Eukleidész (matematikus)|Eukleidész]] mintegy száz évvel később keletkezett azonos című munkájához hasonlóan a kor matematikai ismereteinek összegezését adja. Ellentétben a korabeli szakkönyvek többségével, nem csupán recepteket, képleteket tartalmaz. Szerzője igényesen bizonyítja a pontosan fogalmazott és egymásra épülő tételeket. Hippokratész nem csak közvetítőként művelte a geometriát. |
Egyetlen szerző ebben az évszázadban, akinek a matematikai műve, az Elemek fennmaradt. [[Eukleidész (matematikus)|Eukleidész]] mintegy száz évvel később keletkezett azonos című munkájához hasonlóan a kor matematikai ismereteinek összegezését adja. Ellentétben a korabeli szakkönyvek többségével, nem csupán recepteket, képleteket tartalmaz. Szerzője igényesen bizonyítja a pontosan fogalmazott és egymásra épülő tételeket. Hippokratész nem csak közvetítőként művelte a geometriát. |
||
[[Kép:HippocratesChiosQuadLunula.jpg| |
[[Kép:HippocratesChiosQuadLunula.jpg|balra|bélyegkép|150px|A [[Hippokratész-féle holdak]] ábrázolása a ''The Philosophical and Mathematical Commentaries of Proclus on the First Book of Euclid's Elements''ből (1788)]] |
||
Egyik nevezetes tétele a [[Hippokratész-féle holdak]] (lat. ''lunulae Hippocratis'') területének számítása. Ennek a tételnek értelmében ha a derékszögű [[háromszög]] két befogója és az átfogója, mint átmérők fölött félköröket rajzol az ember, akkor a két befogó fölött támadt holdak területe egyenlő a háromszög területével. A feladat azért érdekes, mert görbe vonalak által és egyenes vonalak által határolt területek egyenlőségéről van szó benne.<ref name=pallas/> |
Egyik nevezetes tétele a [[Hippokratész-féle holdak]] (lat. ''lunulae Hippocratis'') területének számítása. Ennek a tételnek értelmében ha a derékszögű [[háromszög]] két befogója és az átfogója, mint átmérők fölött félköröket rajzol az ember, akkor a két befogó fölött támadt holdak területe egyenlő a háromszög területével. A feladat azért érdekes, mert görbe vonalak által és egyenes vonalak által határolt területek egyenlőségéről van szó benne.<ref name=pallas/> |
||
A lap 2017. szeptember 15., 08:59-kori változata
| Khioszi Hippokratész | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | Kr. e. 470 körül Híosz |
| Elhunyt | Kr. e. 410 körül |
| Ismeretes mint |
|
| Nemzetiség | görög |
| Pályafutása | |
| Szakterület | matematika |
| Jelentős munkái | Elemek |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Khioszi Hippokratész témájú médiaállományokat. | |
Khioszi Hippokratész (ógörögül: Ἱπποκράτης ὁ Χῖος), (Kr. e. 470 körül – Kr. e. 410 körül) ókori görög matematikus Khiosz szigetén. Nem rokona a kószi orvos Hippokratésznak.
Khiosz szigetén született, és később, mint elszegényedett kereskedő ment Athénba. Ott kezdett el matematikával foglalkozni.[1]
Egyetlen szerző ebben az évszázadban, akinek a matematikai műve, az Elemek fennmaradt. Eukleidész mintegy száz évvel később keletkezett azonos című munkájához hasonlóan a kor matematikai ismereteinek összegezését adja. Ellentétben a korabeli szakkönyvek többségével, nem csupán recepteket, képleteket tartalmaz. Szerzője igényesen bizonyítja a pontosan fogalmazott és egymásra épülő tételeket. Hippokratész nem csak közvetítőként művelte a geometriát.
Egyik nevezetes tétele a Hippokratész-féle holdak (lat. lunulae Hippocratis) területének számítása. Ennek a tételnek értelmében ha a derékszögű háromszög két befogója és az átfogója, mint átmérők fölött félköröket rajzol az ember, akkor a két befogó fölött támadt holdak területe egyenlő a háromszög területével. A feladat azért érdekes, mert görbe vonalak által és egyenes vonalak által határolt területek egyenlőségéről van szó benne.[1]
Ugyancsak fontos eredményt ért el a déloszi probléma megoldásának keresésében.
Jegyzetek
Forrás
- Bokor József (szerk.). Hippokrates (2), A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2017. szeptember 15.