„Hesseni Lujza dán királyné” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→Származása: typo |
Kiskegyed |
||
| 37. sor: | 37. sor: | ||
* Auguszta (1823–1889), 1854-től Károly Frigyes blixen-finecke báró (1822–1873) felesége. |
* Auguszta (1823–1889), 1854-től Károly Frigyes blixen-finecke báró (1822–1873) felesége. |
||
* Zsófia (*/† 1827), születésekor meghalt. |
* Zsófia (*/† 1827), születésekor meghalt. |
||
| ⚫ | Lujza hercegnőt több rokoni szál fűzte a dán [[Oldenburg-ház|Oldenburg királyi házhoz]]. Anyja |
||
===Házassága=== |
===Házassága=== |
||
[[File:Wappen Herzog zu Schleswig Holstein.jpg|balra|75px]] |
[[File:Wappen Herzog zu Schleswig Holstein.jpg|balra|75px]] |
||
[[Fájl:Queen Louise of Denmark.jpg|bélyegkép|jobbra|Lujza dán királyné, korabeli fénykép]] |
[[Fájl:Queen Louise of Denmark.jpg|bélyegkép|jobbra|Lujza dán királyné, korabeli fénykép]] |
||
[[1842]]. [[május 26.|május 26-án]] a [[koppenhága]]i [[Amalienborg palota|Amalienborg palotában]] feleségül ment másodfokú unokafivéréhez, az |
[[1842]]. [[május 26.|május 26-án]] a [[koppenhága]]i [[Amalienborg palota|Amalienborg palotában]] feleségül ment másodfokú unokafivéréhez, az Oldenburg-ház egyik mellékágából, a Schleswig-Holstein-Sonderburg-Glücksburg-házból származó [[IX. Keresztély dán király|Keresztély herceghez]] (1818–1906), [[Frigyes Vilmos schleswig–holstein–sonderburg–glücksburgi herceg]] (1785–1831) és [[Lujza Karolina hessen–kasseli hercegnő]] (1789–1867) negyedik fiához, anyai ágon az [[Oldenburg-ház]]ból származó [[V. Frigyes dán király|V. Frigyes dán–norvég király]] unokájához. A házasságból hat gyermekük született: |
||
* [[VIII. Frigyes dán király|Keresztély Frigyes]] trónörökös herceg (1843–1912), 1843-tól apja örököseként '''VIII. Frigyes''' néven Dánia királya, |
* [[VIII. Frigyes dán király|Keresztély Frigyes]] trónörökös herceg (1843–1912), 1843-tól apja örököseként '''VIII. Frigyes''' néven Dánia királya, |
||
| 51. sor: | 49. sor: | ||
* [[Tíra dán királyi hercegnő (1853–1933)|Tíra]] ''(Thyra,'' 1853–1933), 1875-től [[Ernő Ágost hannoveri királyi herceg]] (1845–1923) felesége, |
* [[Tíra dán királyi hercegnő (1853–1933)|Tíra]] ''(Thyra,'' 1853–1933), 1875-től [[Ernő Ágost hannoveri királyi herceg]] (1845–1923) felesége, |
||
* [[Valdemár dán királyi herceg|Valdemár]] (1858–1939), aki 1885-ben [[Mária Amália orléans-i hercegnő]]t (1865–1909), [[I. Lajos Fülöp francia király]] unokáját vette feleségül. |
* [[Valdemár dán királyi herceg|Valdemár]] (1858–1939), aki 1885-ben [[Mária Amália orléans-i hercegnő]]t (1865–1909), [[I. Lajos Fülöp francia király]] unokáját vette feleségül. |
||
===Dánia királynéja=== |
|||
| ⚫ | Lujza hercegnőt több rokoni szál fűzte a dán [[Oldenburg-ház|Oldenburg királyi házhoz]]. Anyja révén [[VIII. Keresztély dán király]] (1786–1848) unokahúga, [[VII. Frigyes dán király|VII. Frigyes király]] (1808–1863) unokanővére, [[V. Frigyes dán király]] dédunokája volt. Amikor [[1863]]-ban a gyermektelen [[VII. Frigyes dán király|VII. Frigyes király]] elhunytával az Oldenburg-ház főága megszakadt, Lujza hercegnő férfi házastársa már pusztán feleségének az Oldenburg-házból való közvetlen származása révén levezethette saját trónöröklési igényét. |
||
Keresztély herceg saját ősei is az Oldenburg királyi házból származtak, de az ő felmenői sokkal régebben ágaztak ki a család főágából. Ahhoz, hogy elismerjék a gyermektelen [[VII. Frigyes dán király|VII. Frigyes király]] örökösének, arra volt szükség, hogy saját (távoli) trónöröklési igényét egyesítse a felesége, Lujza hercegnő révén megkapott öröklési jogcímmel. A férj és feleség egyesített igényét elfogadva Keresztély herceget már [[1853]]-ban kijelölték VII. Frigyes király trónjának várományosává. Frigyes király 1863. november 15-én a Glücksburg kastélyban időzve elhunyt, trónjára Lujza hercegnő férje lépett, '''IX. Keresztély''' néven. |
|||
Lujza királyné és férje, IX. Keresztély király megalapították a jelenleg (2017) is regnáló dán királyi dinasztiát, a Glücksburg-házat. Gyermekeik több jelentős európai uralkodóház tagjaival kötötték házasságot. Az első ilyen fontos esemény 1863-ban [[Dániai Alexandra brit királyné|Alexandra hercegnő]] házassága volt a brit trónörökössel, a későbbi VII. Eduárd brit királlyal. A házasság Dániát a korabeli európai politika erőtér középpontjába állította. Többi gyermekük házassága más európai trónörökösökkel és uralkodókkal Lujza királynét és Keresztély királyt ''„Európa anyósává és apósává”'' avatták. |
|||
==Jegyzetek== |
==Jegyzetek== |
||
A lap 2017. szeptember 4., 21:07-kori változata
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Lujza hessen–kasseli hercegnő | |
| Luise Wilhelmine Friederike Caroline Auguste Julie | |
| Lujza dán királynéként | |
 | |
| Lujza dán királyné, 1893 | |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Schleswig–Holstein–Sonderburg–Glücksburg-ház Hesseni-ház |
| Született | 1817. szeptember 7. Hesseni Választófejedelemség, Kassel |
| Elhunyt | 1898. szeptember 29. (81 évesen) Dánia, Gentofte |
| Nyughelye | Roskildei székesegyház |
| Édesapja | Vilmos hessen–kasseli tartománygróf |
| Édesanyja | Lujza Sarolta dán hercegnő |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa | IX. Keresztély dán király |
| Gyermekei | VIII. Frigyes dán király Alexadra (Alix) György Vilmos Maria Dagmar Tíra Valdemár |
 | |
| Lujza hessen–kasseli hercegnő aláírása | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lujza hessen–kasseli hercegnő témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Lujza hessen–kasseli hercegnő (németül: Luise Wilhelmine Friederike Caroline Auguste Julie von Hessen-Kassel, dánul: Louise Wilhelmine Frederikke Caroline Auguste Julie; teljes neve magyarul Hessen-Kasseli Lujza Vilhelmina Friderika Karolina Aguszta Júlia; Kassel, 1817. szeptember 7. – Gentofte, 1898. szeptember 29.) német hercegnő és IX. Keresztély dán király feleségeként 1863-tól haláláig Dánia királynéja.
Élete
Származása
.svg)
Lujza hercegnő született Kasselben, a Hessen-Kasseli Tartománygrófság fővárosában. Édesapja Hesseni Vilmos tartománygróf (1787–1867) volt, III. Frigyes, Hessen-Kassel-Rumpenheim címzetes tartománygrófjának (1747–1837) és Karolina Polixénia nassau-usingeni hercegnő (1762–1823) fia.
Édesanyja Lujza Sarolta dán királyi hercegnő (1789–1864) volt, Frigyes dán–norvég trónörökös herceg (1753–1805) és Zsófia Friderika mecklenburg-schwerini hercegnő (1758–1794) leánya, V. Frigyes dán király unokája. Szülei házasságából hat gyermek született:
- Karolina (1811–1829)
- Mária (1814–1895), aki 1832-ben Frigyes Ágost anhalti herceg (1799–1864) felesége lett.
- Lujza (1817–1898), 1842-től Oldenburg-glücksburgi Keresztély herceg felesége, 1863-tól Dánia királynéja
- Frigyes Vilmos (1820–1884), Hessen-Kassel-Rumpenheim trónörököse, akinek első felesége 1844-től Alekszandra Nyikolajevna Romanova orosz nagyhercegnő (1825–1844), második felesége 1853-tól Anna Friderika porosz királyi hercegnő (1836–1918) volt.
- Auguszta (1823–1889), 1854-től Károly Frigyes blixen-finecke báró (1822–1873) felesége.
- Zsófia (*/† 1827), születésekor meghalt.
Házassága
1842. május 26-án a koppenhágai Amalienborg palotában feleségül ment másodfokú unokafivéréhez, az Oldenburg-ház egyik mellékágából, a Schleswig-Holstein-Sonderburg-Glücksburg-házból származó Keresztély herceghez (1818–1906), Frigyes Vilmos schleswig–holstein–sonderburg–glücksburgi herceg (1785–1831) és Lujza Karolina hessen–kasseli hercegnő (1789–1867) negyedik fiához, anyai ágon az Oldenburg-házból származó V. Frigyes dán–norvég király unokájához. A házasságból hat gyermekük született:
- Keresztély Frigyes trónörökös herceg (1843–1912), 1843-tól apja örököseként VIII. Frigyes néven Dánia királya,
- Alexandra (Alix, 1844–1925), 1863-tól Eduárd brit trónörökös (1841–1910) felesége, 1901-től Nagy-Britannia királynéja,
- György Vilmos (1845–1913), 1863-tól I. György néven Görögország királya, aki 1867-ben Olga Konsztantyinovna Romanova orosz nagyhercegnőt (1851–1926) vette feleségül,
- Dagmar (1847–1928), 1866-tól Alekszandr Romanov cárevics, orosz trónörökös (1845–1894) felesége, 1881-től Marija Fjodorovna néven Oroszország cárnéja.
- Tíra (Thyra, 1853–1933), 1875-től Ernő Ágost hannoveri királyi herceg (1845–1923) felesége,
- Valdemár (1858–1939), aki 1885-ben Mária Amália orléans-i hercegnőt (1865–1909), I. Lajos Fülöp francia király unokáját vette feleségül.
Dánia királynéja
Lujza hercegnőt több rokoni szál fűzte a dán Oldenburg királyi házhoz. Anyja révén VIII. Keresztély dán király (1786–1848) unokahúga, VII. Frigyes király (1808–1863) unokanővére, V. Frigyes dán király dédunokája volt. Amikor 1863-ban a gyermektelen VII. Frigyes király elhunytával az Oldenburg-ház főága megszakadt, Lujza hercegnő férfi házastársa már pusztán feleségének az Oldenburg-házból való közvetlen származása révén levezethette saját trónöröklési igényét.
Keresztély herceg saját ősei is az Oldenburg királyi házból származtak, de az ő felmenői sokkal régebben ágaztak ki a család főágából. Ahhoz, hogy elismerjék a gyermektelen VII. Frigyes király örökösének, arra volt szükség, hogy saját (távoli) trónöröklési igényét egyesítse a felesége, Lujza hercegnő révén megkapott öröklési jogcímmel. A férj és feleség egyesített igényét elfogadva Keresztély herceget már 1853-ban kijelölték VII. Frigyes király trónjának várományosává. Frigyes király 1863. november 15-én a Glücksburg kastélyban időzve elhunyt, trónjára Lujza hercegnő férje lépett, IX. Keresztély néven.
Lujza királyné és férje, IX. Keresztély király megalapították a jelenleg (2017) is regnáló dán királyi dinasztiát, a Glücksburg-házat. Gyermekeik több jelentős európai uralkodóház tagjaival kötötték házasságot. Az első ilyen fontos esemény 1863-ban Alexandra hercegnő házassága volt a brit trónörökössel, a későbbi VII. Eduárd brit királlyal. A házasság Dániát a korabeli európai politika erőtér középpontjába állította. Többi gyermekük házassága más európai trónörökösökkel és uralkodókkal Lujza királynét és Keresztély királyt „Európa anyósává és apósává” avatták.
Jegyzetek
Források, kapcsolódó információk
|
Ez az életrajzi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
