„Pajor Kornél” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
A hir 18-i, de nem említ halálozási dátumot. Ezért 18-án vagy előtte hunyt el. Így a május 19. előtt a helyes
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
30. sor: 30. sor:
==Források==
==Források==
*{{RévaiÚj|15}}
*{{RévaiÚj|15}}
* Havas László: ''A magyar sport aranykönyve''. Budapest, 1982. ISBN 9632535723
* Havas László: ''A magyar sport aranykönyve''. Budapest, 1982. {{ISBN|9632535723}}
*[http://www.sports-reference.com/olympics/athletes/pa/kornel-pajor-1.html Olimpiai statisztikák]
*[http://www.sports-reference.com/olympics/athletes/pa/kornel-pajor-1.html Olimpiai statisztikák]



A lap 2017. szeptember 3., 06:25-kori változata

Pajor Kornél
Született1923. július 1.[1]
Budapest
Elhunyt2016. május 12. (92 évesen)[2]
Svédország
Állampolgársága
Foglalkozása
IskoláiKTH School of Architecture
A Wikimédia Commons tartalmaz Pajor Kornél témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Pajor Kornél (Budapest, 1923. július 1.Svédország, 2016. május 19. előtt[3]) világbajnok gyorskorcsolyázó.

1941-től a BKE (Budapesti Korcsolyázó Egylet) gyorskorcsolyázója volt. 1942-től a Budapesti Haladás Kerékpár Egyletben kerékpározott is, de kiemelkedő eredményeket gyorskorcsolyázásban ért el. 1949-ben 5000 és 10 000 méteren is világcsúcstartó volt. Ebben az évben a davosi Európa-bajnokságon bronzérmet, az oslói világbajnokságon aranyérmet nyert. A magyar gyorskorcsolyázás történetének ez az első – és máig egyetlen – világbajnoki aranyérme. A norvégiai világbajnokság után nem tért haza, Svédországban telepedett le, és a gyorskorcsolyázást a svéd Castor Östersund sportegyesületben folytatta. A nemzetközi versenyeken ezután a svéd válogatott tagjaként indult. Az aktív sportolástól 1960-ban vonult vissza.

A még Budapesten megkezdett építészmérnöki tanulmányait 1952-ben, a Stockholmi Műszaki Főiskolán fejezte be.

Sporteredményei

  • Magyar színekben:
    • olimpiai 4. helyezett (10 000 m: 1948)
    • világbajnok (összetett: 1949)
    • Európa-bajnoki 3. helyezett (összetett: 1949)
    • négyszeres magyar bajnok (összetett: 1944, 1947, 1948, 1949)
    • világcsúcsai
      • 5000 m: 8:13,5 (1949)
      • 10 000 m: 16:58,7 (1949) - nem hivatalos világrekord, mert Hjalmar Andersen 16:57,4-et korcsolyázott ugyanazon a versenyen.
    • egyéni csúcsai
      • 500 m: 44,1 (1951)
      • 1500 m: 2:16,5 (1952)
      • 3000 m: 4:47,5 (1953)
      • 5000 m: 8:13,5 (1949)
      • 10 000 m: 16:58,7 (1949)
  • Svéd színekben:
    • világbajnoki 3. helyezett (összetett: 1951)
    • Európa-bajnoki 3. helyezett (összetett: 1952)

Jegyzetek

Források