„Mócsi meteorit” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Külső hivatkozások: Protokollcsere (WP:BÜ), replaced: http://en.wikipedia.org → https://en.wikipedia.org AWB
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
22. sor: 22. sor:
==Irodalom==
==Irodalom==
* Bérczi Sz. (2001): Kis Atlasz a Naprendszerről (1): Planetáris és anyagtérképek holdkőzetekről, meteoritokról. UNICONSTANT. Püspökladány (ISBN 963-00-6314-XÖ, 963 00 6315 8)
* Bérczi Sz. (2001): Kis Atlasz a Naprendszerről (1): Planetáris és anyagtérképek holdkőzetekről, meteoritokról. UNICONSTANT. Püspökladány (ISBN 963-00-6314-XÖ, 963 00 6315 8)
* Bérczi Szaniszló, Gucsik Arnold, Hargitai Henrik, Józsa Sándor, Kereszturi Ákos, Nagy Szabolcs, Szakmány György (szerk. Bérczi Szaniszló) (2008): Kis atlasz a Naprendszerről (11): Kőzetszövetek a Naprendszerben. ELTE TTK Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoport, Budapest (ISBN 978-963-284-034-5)
* Bérczi Szaniszló, Gucsik Arnold, Hargitai Henrik, Józsa Sándor, Kereszturi Ákos, Nagy Szabolcs, Szakmány György (szerk. Bérczi Szaniszló) (2008): Kis atlasz a Naprendszerről (11): Kőzetszövetek a Naprendszerben. ELTE TTK Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoport, Budapest ({{ISBN|978-963-284-034-5}})


==Külső hivatkozások==
==Külső hivatkozások==

A lap 2017. augusztus 31., 07:53-kori változata

A mócsi meteorit 1883. február 3-án hullott le Mócs községben és környékén az erdélyi Mezőségben. Mintegy 3000 darabra becsülik az összegyűjtött töredékek számát. A darabokból sokat juttattak el a világ nagy múzeumaiba és így ez a meteorit is fontos szerepet játszott a kondritok kutatásában.

A mócsi meteorithullás

A mócsi meteorithullás az egyik legnagyobb darabszámú töredéket adó meteorithullás a meteoritika történetében. A Mezőség területén 8 falu térségét érintette és ezek mind föl vannak sorolva a Londoni Meteoritkatalógusban: Mezőgyéres, Vajdakamarás, Gyulatelke, Visa, Báré, Mezőkeszü, Magyarpalatka, Marokháza, még Mócs község mellett.

A mócsi hullás szórási ellipszise mintegy 15 kilométer hosszan és 3 kilométer szélességben terül el. A meteorit északnyugati irányból közelített. Az apróbb darabok a szórási ellipszis északnyugati szélén, a nagyobbak annak délkeleti szélén hullottak le. A begyűjtött össztömeg mintegy 300 kilogrammnyi volt.

A mócsi meteorit jelentősége

A mócsi meteorit a hullások 85%-át kitevő kondritok közé tartozik. A szülő égitestnek, amelynek a „Mócs” töredéke, a magasabb hőmérsékletre fölmelegedett zónájából származik 6-os petrológiai osztályú fokozattal. (A Mezőmadarasi meteorit L3, a Knyahinyai meteorit L5 fokozatú.)

Az 1960-as években, amikor az amerikai űrkutatás készült a holdkőzetek fogadására, összegezték az addig gyűjtött ismereteket a kondritos meteoritokről. Ebben a munkában a „Mócsot” is fölhasználták.

Lásd még

Irodalom

  • Bérczi Sz. (2001): Kis Atlasz a Naprendszerről (1): Planetáris és anyagtérképek holdkőzetekről, meteoritokról. UNICONSTANT. Püspökladány (ISBN 963-00-6314-XÖ, 963 00 6315 8)
  • Bérczi Szaniszló, Gucsik Arnold, Hargitai Henrik, Józsa Sándor, Kereszturi Ákos, Nagy Szabolcs, Szakmány György (szerk. Bérczi Szaniszló) (2008): Kis atlasz a Naprendszerről (11): Kőzetszövetek a Naprendszerben. ELTE TTK Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoport, Budapest (ISBN 978-963-284-034-5)

Külső hivatkozások