„Österland” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
27. sor: 27. sor:


== Történelem ==
== Történelem ==
A svéd vikingek a korai középkor óta le voltak telepedve a [[Balti-tenger]] mindkét oldalán. A [[12. század]]ban a nemrégen megkeresztelkedett [[svealand]]i királyok (a római katolikus egyház befolyása alatt) keresztes hadjáratot indítottak [[Finnország]] ellen, ami az ország teljes meghódításában ért véget. Ez alatt az idő alatt Svédország egyetlen király alatt egyesült.
A svéd vikingek a korai középkor óta a [[Balti-tenger]] mindkét oldalán éltak. A [[12. század]]ban az akkoriban megkeresztelkedett [[svealand]]i királyok (a római katolikus egyház befolyása alatt) keresztes hadjáratot indítottak [[Finnország]] ellen, ami az ország teljes meghódításával ért véget. Ez alatt az idő alatt Svédország is egyetlen király alatt egyesült.


[[1581]]-ben Österland tartományt [[III. János svéd király]] hercegi rangra emelte. Lassan az Österland fogalom kiveszett. A [[17. század]]ban ''Finnország és Österbotten'' elnevezést használták helyette, habár a [[Viborg megye|Viborg]] és [[Kexholm megye|Kexholm]] megyéket külön helyen emlegették. A [[18. század]] parlamenti éveiben a mai Finnország területét az oroszok kétszer is elfoglalták([[1714]]–[[1721]] és [[1742]]–[[1743]]). Ezután Finnország két erő között vergődött: a helyi svéd politikusok és az orosz propaganda között (amely felszabadítást ígért a svéd elnyomással szemben).
[[1581]]-ben Österland tartományt [[III. János svéd király]] hercegségi rangra emelte. Később az Österland név használata háttérbe szorult. A [[17. század]]ban ''Finnország és Österbotten'' elnevezést használták helyette, habár a [[Viborg megye|Viborg]] és [[Kexholm megye|Kexholm]] megyéket külön helyen emlegették. A [[18. század]] parlamenti éveiben a mai Finnország területét az oroszok kétszer is elfoglalták ([[1714]]–[[1721]] és [[1742]]–[[1743]]). Ezután Finnország két erő között vergődött: a helyi svéd politikusok és az orosz propaganda között (amely felszabadítást ígért a svéd elnyomással szemben).


Österland Svédországhoz tartozott egészen [[1809]]-ig, amikor átadták [[Oroszország]]nak Kelet-[[Norrland]]al együtt és ettől fogva Finn Nagyhercegségnek nevezték az Orosz Birodalmon belül.
Österland Svédországhoz tartozott egészen [[1809]]-ig, amikor átadták [[Oroszország]]nak Kelet-[[Norrland]]al együtt és ettől fogva Finn Nagyhercegségnek nevezték az Orosz Birodalmon belül.

A lap 2017. augusztus 27., 19:49-kori változata

Svédország történelmi országrészei. A sötétebb színezés későbbi svéd birtokbavételt jelez

Österland Svédország egyik történelmi tájegysége (szó szerint keleti földet jelent), ma Finnország déli része. Északon Norrland határolta.

Tartományok

Åland Engentliga Finland Karelen Nyland

Norra Finland Savolax Tavastland

Österland a következő hét tartományból állt (mindegyikük a mai Finnországban található):

Történelem

A svéd vikingek a korai középkor óta a Balti-tenger mindkét oldalán éltak. A 12. században az akkoriban megkeresztelkedett svealandi királyok (a római katolikus egyház befolyása alatt) keresztes hadjáratot indítottak Finnország ellen, ami az ország teljes meghódításával ért véget. Ez alatt az idő alatt Svédország is egyetlen király alatt egyesült.

1581-ben Österland tartományt III. János svéd király hercegségi rangra emelte. Később az Österland név használata háttérbe szorult. A 17. században Finnország és Österbotten elnevezést használták helyette, habár a Viborg és Kexholm megyéket külön helyen emlegették. A 18. század parlamenti éveiben a mai Finnország területét az oroszok kétszer is elfoglalták (17141721 és 17421743). Ezután Finnország két erő között vergődött: a helyi svéd politikusok és az orosz propaganda között (amely felszabadítást ígért a svéd elnyomással szemben).

Österland Svédországhoz tartozott egészen 1809-ig, amikor átadták Oroszországnak Kelet-Norrlandal együtt és ettől fogva Finn Nagyhercegségnek nevezték az Orosz Birodalmon belül.

Lásd még