„Jeanne d’Arc szenvedései” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
botok
650 119 szerkesztés
a →‎Források: IMDb cím javítása (WP:BÜ)
Gabest (vitalap | szerkesztései)
65 602 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
{{Film infobox
{{Film infobox
| cím = Jeanne d'Arc szenvedései
| kép = Passion of Joan of Arc movie poster.jpg
| kép = Passion of Joan of Arc movie poster.jpg
⚫
| képméret =
| képaláírás = korabeli poszter
| képaláírás = korabeli poszter
| rendező = [[Carl Theodor Dreyer]]
| rendező = [[Carl Theodor Dreyer]]
| producer =
| producer =
| vezető producer =
⚫
| forgatókönyvíró = Carl Theodor Dreyer
| alapmű = Joseph Delteil
| alapmű = Joseph Delteil
| gyártásvezető =
| műfaj =
⚫
| forgatókönyvíró = Carl Theodor Dreyer
| dramaturg =
| főszereplő = [[Renée Falconetti]]
| főszereplő = [[Renée Falconetti]]
| zene =
| zene =
| operatőr = [[Máthé Rudolf]]
| operatőr = [[Máthé Rudolf]]
| jelmeztervező = Hermann Warm<br>Jean Hugo
⚫
| díszlettervező = Valentine Hugo<br>Jean Hugo
| vágó =
| vágó =
| hangmérnök =
| hangmérnök =
| forgalmazó =
| jelmeztervező = {{plainlist|
* Hermann Warm
⚫
| gyártó = Société Générale des Films
* Jean Hugo
⚫
| bemutató = {{zászló|Dánia}} [[1928]]. [[április 21.]]<br />{{zászló|Franciaország}} [[1928]]. [[október 25.]]
}}
⚫
| időtartam =
⚫
| díszlettervező = {{plainlist|
* Valentine Hugo
* Jean Hugo
}}
⚫
| gyártó = Société Générale des Films
| gyártásvezető =
| ország = {{Dánia}}
| ország = {{Dánia}}
| nyelv =
| nyelv =
| költségvetés =
| időtartam = 110 perc
| költségvetés =
| képarány = 1,37:1
| forgalmazó = {{zászló|Franciaország}} [[Gaumont]]
| bemutató = {{plainlist|
* {{zászló|Dánia}} [[1928]]. [[április 21.]]
⚫
* {{zászló|Franciaország}} [[1928]]. [[október 25.]]
}}
| díj(ak) =
| korhatár =
| bevétel =
| bevétel =
| imdb = 0019254
| előző =
| következő =
| kapcsolódó film =
| kapcsolódó sorozat =
| honlap =
}}
}}


A '''Jeanne d’Arc szenvedései''' (eredeti cím: ''La passion de Jeanne d'Arc'') Franciaországban készült, [[1928 a filmművészetben|1928]]-ban bemutatott némafilm a dán [[Carl Theodor Dreyer]] rendezésében. A némafilmkorszak egyik kiemelkedő, nagy hatású alkotása.
A '''''Jeanne d’Arc szenvedései''''' (eredeti cím: ''La passion de Jeanne d'Arc'') [[1928 a filmművészetben|1928]]-ban bemutatott némafilm amelyet, a dán [[Carl Theodor Dreyer]] rendezett. A némafilmkorszak egyik kiemelkedő, nagy hatású alkotása.


A film cselekménye valós történelmi eseményen alapul. Hőse, [[Jeanne d’Arc]], az „orléans-i szűz” történelmi személy, katolikus szent, francia nemzeti hős.
A film cselekménye valós történelmi eseményen alapul. Hőse, [[Jeanne d’Arc]], az „orléans-i szűz” történelmi személy, katolikus szent, francia nemzeti hős.


== Cselekménye ==
== Cselekmény ==
Johanna ([[Jeanne d’Arc]]) az egyházi törvényszék előtt áll. A küldetéséről faggatják, és ő válaszolgat, – a kérdéseket és a válaszokat az állandóan közbevágott feliratok közvetítik a nézőnek. Johanna nem tartja illetékesnek a bírákat, de kérését, hogy a pápa elé járulhasson, nem teljesítik. Ezután kihallgatói hamis levelet fogalmaznak, és a cellában felolvassák neki „a király levelét”, hogy valljon. Johanna azonban nem törik meg. A vallatás folytatódik; Johanna elmondja, hogy Isten egy nagy győzelem kivívásával fogja őt megszabadítani, és üdvözülni fog. Férfiruhát visel, így nem engedik misére, de női ruhát csak célja elérése után lenne hajlandó fölvenni.
Johanna ([[Jeanne d’Arc]]) az egyházi törvényszék előtt áll. A küldetéséről faggatják, és ő válaszolgat, – a kérdéseket és a válaszokat az állandóan közbevágott feliratok közvetítik a nézőnek. Johanna nem tartja illetékesnek a bírákat, de kérését, hogy a pápa elé járulhasson, nem teljesítik. Ezután kihallgatói hamis levelet fogalmaznak, és a cellában felolvassák neki „a király levelét”, hogy valljon. Johanna azonban nem törik meg. A vallatás folytatódik; Johanna elmondja, hogy Isten egy nagy győzelem kivívásával fogja őt megszabadítani, és üdvözülni fog. Férfiruhát visel, így nem engedik misére, de női ruhát csak célja elérése után lenne hajlandó fölvenni.


51. sor: 70. sor:


== Szereplők ==
== Szereplők ==
{| class="wikitable" width="0%"
⚫
*[[Renée Falconetti]] (Jeanne d'Arc)
|-
⚫
*Eugène Silvain (Pierre Cauchon püspök)
!style="background:#CCCCCC"| Színész !!style="background:#CCCCCC"| Szereplő
⚫
*André Berley (Jean d'Estivet)
|-
⚫
*Maurice Schutz (Nicolas Loyseleur)
⚫
| [[Renée Falconetti]] || '''Jeanne d'Arc'''
⚫
*Antonin Artaud (Jean Massieu)
|-
⚫
*Gilbert Dalleu (Jean Lemaître)
⚫
| Eugène Silvain || '''Pierre Cauchon püspök'''
⚫
*Jean d'Yd (Nicolas de Houppeville)
|-
⚫
*Louis Ravet (Jean Beaupère)
⚫
| André Berley || '''Jean d'Estivet'''
⚫
*[[Michel Simon]] (bíró, – csak két rövid jelenetben látható)
|-
⚫
| Maurice Schutz || '''Nicolas Loyseleur'''
|-
⚫
| Antonin Artaud || '''Jean Massieu'''
|-
⚫
| Gilbert Dalleu || '''Jean Lemaître'''
|-
⚫
| Jean d'Yd || '''Nicolas de Houppeville'''
|-
⚫
| Louis Ravet || '''Jean Beaupère'''
|-
⚫
| [[Michel Simon]] || '''Bíró (csak két rövid jelenetben látható)'''
|}


== Szakirodalom ==
== Szakirodalom ==
* Paul Schrader: ''A transzcendentális stílus a filmben: Ozu/Bresson/Dreyer'' (Szerzőifilmes Könyvtár 2. kötet; Francia Új Hullám Kiadó, Bp., 2011.)
* Paul Schrader: ''A transzcendentális stílus a filmben: Ozu/Bresson/Dreyer'' (Szerzőifilmes Könyvtár 2. kötet; Francia Új Hullám Kiadó, Bp., 2011.)

== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}


== Források ==
== Források ==
*{{cite book|editor=B. Egey Klára |title= Filmek könyve| publisher= Magvető Könyvkiadó |location=Budapest|year=1967|id=|pages=51–55}}
* {{cite book|editor=B. Egey Klára |title= Filmek könyve| publisher= Magvető Könyvkiadó |location=Budapest|year=1967|id=|pages=51–55}}
*{{cite book|author=Ulrich Gregor, Enno Patalas|others=ford. Félix Pál |title= A film világtörténete| publisher= Gondolat Könyvkiadó|location=Budapest |year=1966|id=|pages=55–56}}
* {{cite book|author=Ulrich Gregor, Enno Patalas|others=ford. Félix Pál |title= A film világtörténete| publisher= Gondolat Könyvkiadó|location=Budapest |year=1966|id=|pages=55–56}}
*{{cite web| url = http://www.filmkultura.hu/regi/2004/articles/essays/brusszeli12/05.hu.html |title = „A brüsszeli 12” – Útmutató a klasszikus filmek világában |author = Nemes Károly |date=2010-07-17|accessdate = 2012-07-25| publisher =Filmkultura.hu}}
* {{cite web| url = http://www.filmkultura.hu/regi/2004/articles/essays/brusszeli12/05.hu.html |title = „A brüsszeli 12” – Útmutató a klasszikus filmek világában |author = Nemes Károly |date=2010-07-17|accessdate = 2012-07-25| publisher =Filmkultura.hu}}
*{{IMDb cím|0019254|Jeanne d'Arc szenvedései}}
* {{IMDb cím}}
* {{Rotten Tomatoes}}
{{források}}
* {{Mafab.hu-film|la-passion-de-jeanne-darc-44077}}
* {{Snitt.hu-film|szent-johanna-jeanne-darc-1928}}

== További információk ==
* {{AllMovie cím|37372}}
* {{Tcmdb cím|328534}}
* {{FilmAffinity|780465}}
* {{Filmkatalógus.hu|Jeanne-dArc--f8494}}
* {{Tv.com movie|the-passion-of-joan-of-arc}}
* [http://tvtropes.org/pmwiki/pmwiki.php/Film/ThePassionOfJoanOfArc ''Jeanne d’Arc szenvedései''] a TV Tropes oldalon {{en}}


{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Filmművészet}}
{{Portál|Filmművészet}}

{{DEFAULTSORT:Jeannedarcszenvedesei}}
{{DEFAULTSORT:Jeanne darc szenvedesei}}
[[Kategória:1928 filmjei]]
[[Kategória:1928 filmjei]]
[[Kategória:Francia filmdrámák]]
[[Kategória:Francia filmdrámák]]

A lap 2017. augusztus 27., 16:58-kori változata

Jeanne d’Arc szenvedései
(La Passion de Jeanne d'Arc)
1928-as francia némafilm
korabeli poszter
korabeli poszter
RendezőCarl Theodor Dreyer
AlapműJoseph Delteil
Műfaj
ForgatókönyvíróCarl Theodor Dreyer
FőszerepbenRenée Falconetti
OperatőrMáthé Rudolf
VágóCarl Theodor Dreyer
Jelmeztervező
  • Hermann Warm
  • Jean Hugo
Díszlettervező
  • Valentine Hugo
  • Jean Hugo
Gyártás
GyártóSociété Générale des Films
Ország Dánia
Nyelv
Játékidő110 perc
Képarány1,37:1
Forgalmazás
ForgalmazóFranciaország Gaumont
Bemutató
További információk
A Wikimédia Commons tartalmaz Jeanne d’Arc szenvedései témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Jeanne d’Arc szenvedései (eredeti cím: La passion de Jeanne d'Arc) 1928-ban bemutatott némafilm amelyet, a dán Carl Theodor Dreyer rendezett. A némafilmkorszak egyik kiemelkedő, nagy hatású alkotása.

A film cselekménye valós történelmi eseményen alapul. Hőse, Jeanne d’Arc, az „orléans-i szűz” történelmi személy, katolikus szent, francia nemzeti hős.

Cselekmény

Johanna (Jeanne d’Arc) az egyházi törvényszék előtt áll. A küldetéséről faggatják, és ő válaszolgat, – a kérdéseket és a válaszokat az állandóan közbevágott feliratok közvetítik a nézőnek. Johanna nem tartja illetékesnek a bírákat, de kérését, hogy a pápa elé járulhasson, nem teljesítik. Ezután kihallgatói hamis levelet fogalmaznak, és a cellában felolvassák neki „a király levelét”, hogy valljon. Johanna azonban nem törik meg. A vallatás folytatódik; Johanna elmondja, hogy Isten egy nagy győzelem kivívásával fogja őt megszabadítani, és üdvözülni fog. Férfiruhát visel, így nem engedik misére, de női ruhát csak célja elérése után lenne hajlandó fölvenni.

Bírái szerint Johanna látomásait a sátán sugallta. A beismerő vallomást kínvallatással próbálják kikényszeríteni; a kínzóeszközök láttán Johanna elájul, de nem törik meg. Máglyahalállal fenyegetik; ha ezt vállalja, nem teljesítheti a küldetését. Kiviszik a temetőbe, ahol végül aláírja a beismerő vallomást, de cellájába visszatérve ráébred, hogy csak félelmében tette. Visszavonja vallomását, vállalja a máglyahalált. A keresztet magához szorítva lép föl a máglyára, a tüzet meggyújtják. A nép fellázad, de a lázadást a katonák letörik.

Filmtörténet

A történelmi témát a rendező nem díszes ruhák, monumentális díszletek felhasználásával dolgozta fel, mivel filmje középpontjában nem a történelem, hanem az ember áll. A cselekmény alapja egy tárgyalás, – ami a korabeli fogalmak szerint „filmszerűtlen” esemény –, és a benne kibontakozó dráma nagy részt közelképek, főként arcok közelijeinek sorozatában tárul fel.

A film a bírák arcát bemutató hosszú kocsizással (ún. fahrttal) indul és később is közelképekben mutatja be, egyéníti őket (a fiatal pap együttérzése; a lázadó pap, akit elvezetnek; a legidősebb pap tépelődése). Sok a közbeszúrt felirat, hiszen a „cselekmény” jelentős része kérdés–feleletből áll. Ezért is olyan fontosak a világos háttér előtt fotografált, a maguk természetességében megjelenő arcok: a válaszokra adott reakciókat, érzelmeket a film állandóan váltakozó beállítású közelikkel, nagy kifejezőerővel érzékelteti. Különösen a címszereplő, az esendő és kiszolgáltatott Johannát alakító Falconetti portréi megragadóak.

André Bazin francia filmesztéta a film erényei között nem annyira a képi kifejezőeszközök használatát és a színészi alakítást, mint inkább a természetességet, a realisztikus megoldásokat hangsúlyozta. „Mert nem szabad azt hinnünk, hogy ez az emberi fejekből összeállított csodálatos freskó a „színész-film”-ek közé tartozik, épp az ellenkezője azoknak: dokumentumfilm az emberi arcokról.”[1]

A film és a közelképek dominanciájának megítélése nem mindig volt ilyen elismerő. Erre utal a Gregor–Patalas-féle filmtörténet egyik megjegyzése is „a sokat dicsért és kárhoztatott premier plánok”-ról.[2] Rudolf Arnheim német filmesztéta például a hangosfilm hajnalán, 1931-ben formalistának bélyegezte az alkotást: „Carl Dreyer melléfogott… megannyi pompás portré, de minden művészi értelem nélkül.”[3]

Sokkal általánosabb azonban Dreyer filmjének elismerő méltatása. A már idézett Gregor–Patalas szerzőpár szerint „A hősök lelke feltárul a felvevőgép előtt, szinte azt mondhatnók, hogy a lélek dokumentumfilmje pereg előttünk. Dreyer legfontosabb kifejezőeszköze az arc – a lélek tükre.”

Carl Theodor Dreyer „a Jeanne d’Arcban megteremti a közelképekre épülő filmművészetet, megteremti az emberi arc, az arc nagyközelijének esztétikáját. Az azóta eltelt hatvan évben senki sem múlta felül, mint ahogy egy középkori dómot sem lehet felülmúlni.”[4]

1958-ban a Jeanne d’Arc szenvedéseit beválasztották a világ legjobb filmjeiként elismert úgynevezett brüsszeli tizenkettő közé.

Szereplők

Színész Szereplő
Renée Falconetti Jeanne d'Arc
Eugène Silvain Pierre Cauchon püspök
André Berley Jean d'Estivet
Maurice Schutz Nicolas Loyseleur
Antonin Artaud Jean Massieu
Gilbert Dalleu Jean Lemaître
Jean d'Yd Nicolas de Houppeville
Louis Ravet Jean Beaupère
Michel Simon Bíró (csak két rövid jelenetben látható)

Szakirodalom

  • Paul Schrader: A transzcendentális stílus a filmben: Ozu/Bresson/Dreyer (Szerzőifilmes Könyvtár 2. kötet; Francia Új Hullám Kiadó, Bp., 2011.)

Jegyzetek

  1. ↑ André Bazin. Válogatott filmesztétikai írások / Színház és film (1951), ford. Baróti Dezső, Budapest: Gondolat Könyvkiadó, 115–116. o. (1961) 
  2. ↑ Ulrich Gregor, Enno Patalas i.m., 56. o.
  3. ↑ Rudolf Arnheim. A film mint művészet (1931), ford. Félix Pál, Budapest: Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum, 53–54. o. (1962) 
  4. ↑ Bikácsy Gergely (1989). Dreyer és a Vámpír. Filmvilág (2. szám), 33–36.. o. (Hozzáférés: 2012. július 25.)  

Források

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Jeanne_d’Arc_szenvedései&oldid=19078800”