„Kalmar” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
| 7. sor: | 7. sor: | ||
==Története== |
==Története== |
||
A mai város környékén számos leletet tártak fel az északi vagy germán vaskorszak (i. sz. 400–800) idejéből, főleg temetkezési helyeket. Egyes leletek még ennél is korábbról származnak. |
|||
| ⚫ | |||
| ⚫ | Kalmar neve először az [[1000-es évek]] elején jelent meg egy [[rúnaírás|rúnakövön]], és ezzel az egyik legrégebbi svéd településnek számít, de bizonytalan, hogy ez az adat a településre vagy a tengerszorosra utal. Az [[1100-as évek]]ben már egy [[izland]]i írott forrás is említi. A település magja egy ősi kereskedelmi út mentén, egy természetes kikötőhely mellett, a mai [[kalmari vár]]nak helyet adó szigeten alakult ki a [[12. század]]ban, ahol ekkoriban épült fel az az [[öregtorony]], ami valószínűleg a városnak az 1200-as évek derekán megjelent, Svédországban legrégebbi címerét is ihlette. |
||
1602 és 1615 között [[püspök]]i székhely volt. |
1602 és 1615 között [[püspök]]i székhely volt. |
||
A lap 2017. augusztus 27., 15:09-kori változata
 |
Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión! |
| Kalmar | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Svédország |
| Irányítószám | 390 02–398 09[1] |
| Körzethívószám | 480 |
| Testvérvárosok | Lista Giresun |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 41 852 fő (2020. dec. 31.)[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 20,52 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
 | |
 é. sz. 56° 39′ 51″, k. h. 16° 21′ 56″Koordináták: é. sz. 56° 39′ 51″, k. h. 16° 21′ 56″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kalmar témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kalmar városa a svédországi Småland tartomány tengerpartján, Öland szigetével szemben található, a Kalmarsund tengerszoros partján épült. A városról elnevezett Kalmar megye és Kalmar község székhelye. Lakossága 2010. december 31-én 36 392 fő volt.
Nevének eredete
Nevét a régi svéd nyelvben „kőrakásos helyet” jelentett, és a jégkorszak nyomán a parton kialakult, a hajózást is nehezítő kőhalmokra utal.[3][4]
Története
A mai város környékén számos leletet tártak fel az északi vagy germán vaskorszak (i. sz. 400–800) idejéből, főleg temetkezési helyeket. Egyes leletek még ennél is korábbról származnak.
Kalmar neve először az 1000-es évek elején jelent meg egy rúnakövön, és ezzel az egyik legrégebbi svéd településnek számít, de bizonytalan, hogy ez az adat a településre vagy a tengerszorosra utal. Az 1100-as években már egy izlandi írott forrás is említi. A település magja egy ősi kereskedelmi út mentén, egy természetes kikötőhely mellett, a mai kalmari várnak helyet adó szigeten alakult ki a 12. században, ahol ekkoriban épült fel az az öregtorony, ami valószínűleg a városnak az 1200-as évek derekán megjelent, Svédországban legrégebbi címerét is ihlette.
1602 és 1615 között püspöki székhely volt.
Nevezetességei, látnivalói
Jegyzetek
- ↑ http://www.geopostcodes.com/Kalmar_Kalmar
- ↑ Statistiska tätorter 2020, befolkning, landareal, befolkningstäthet per tätort. Svéd Statisztikai Hivatal, 2021. november 24.
- ↑ Kiss Lajos 310. o.
- ↑ Svensk etymologisk ordbok
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Kalmar című svéd Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Kalmars historia című svéd Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
- ↑ Kiss Lajos: Kiss, Lajos. Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai. ISBN 963 05 2277 2 (1980)