„Hemlokfenyő” változatai közötti eltérés

Hemlokfenyő
	Kanadai hemlokfenyő éretlen tobozai
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Toboztermők (Pinophyta);
Osztály:	Tűlevelűek (Pinopsida);
Rend:	Fenyőalakúak (Pinales);
Család:	Fenyőfélék (Pinaceae);
Nemzetség:	Tsuga; Carrière
Fajok
	Subgenus Tsuga; Tsuga canadensis – kanadai hemlokfenyő; Tsuga caroliniana – karolinai hemlokfenyő; Tsuga chinensis – kínai hemlokfenyő; Tsuga diversifolia; Tsuga dumosa – himalájai hemlokfenyő; Tsuga forrestii; Tsuga heterophylla – váltótűs hemlokfenyő; Tsuga sieboldii – dél-japáni hemlokfenyő; Subgenus Hesperopeuce (Engelm.) Ueno; Tsuga mertensiana (syn. Hesperopeuce mertensiana) – szirti hemlokfenyő ;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Hemlokfenyő témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Hemlokfenyő témájú kategóriát.

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2017. augusztus 26., 13:31-kori változata

A hemlokfenyő (Tsuga) a fenyőfélék családjába tartozó, különböző szerzők szerint 8–10 fajt számláló növénynemzetség. 4–6 faj Kelet-Ázsiában, 4 faj Észak-Amerikában honos.^[2]^[3]^[4]^[5]^[6]

Leírás

Közepes vagy nagy termetű örökzöld, 10-60 m magas, kúpos vagy szabálytalan koronájú fa. Kérge pikkelyes, mélyen barázdált, színe szürkés-barnás. Az ágak a törzsön vízszintesen állnak. A tűlevelek laposak, kissé szögletesek, 5–35 mm hosszúak, 1–3 mm szélesek, egyesével állnak spirálvonalban a hajtáson. A fonákon 2 jól látható fehér sztómasor látható. A tűlevél csúcsa lekerekített. A levél színén a T. mertensiana fajon kívül nincsenek gázcserenyílások. ^[2]^[3]^[4]^[5]^[6]

A pollentartók magányosan állnak, 3–5(–10) mm hosszúak, ovális vagy gömbölyű alakúak, színük sárgásfehér vagy halványlila, rövid kocsányon ülnek. A tobozok az egyéves hajtásokon nőnek, kicsi ovális vagy megnyúlt henger alakúak, 15–40 mm hosszúak, kivéve a T. mertensiana-t, aminek hengeres és hosszabb, 35–80 mm-es a toboza; magányosak, csüngők, ülők vagy rövid, maximum 4 mm-es kocsányuk van. A magok érése 5–8 hónapig tart, a magok röviddel ezután kihullanak; a tobozok pedig még legfeljebb 2 évig maradnak a fán, vagy már korábban lehullanak. A magok kicsik, 2–4 mm hosszúak, a repítőszárny 8–12 mm hosszú. A kikelő csíranövényeknek 4–6 sziklevelük van. ^[2]^[3]^[4]^[5]^[6]

Rendszerezés

A T. mertensiana több tulajdonságban eltér a nemzetség többi tagjától.

A levelei kevésbé lapítottak, a színi részen is látható sztómasor; tobozai legnagyobbak a nemzetségben és inkább gömbölyűek, mint tojás alakúak. Néhány botanikus egy kihalt nemzetség tagjának véli Hesperopeuce mertensiana (Bong.) Rydb. néven,^[7] annak ellenére, hogy az a nemzetség általában csak alnemzetség szinten használatos^[2].

Egy másik faj, mely elsőként Tsuga longibracteata néven lett leírva, jelenleg a Nothotsuga (másként kihalt) nemzetségbe tartozik; ez a Tsuga nemzetségtől abban különbözik, hogy a felálló tobozok kínyúló murvalevelekkel és a hím virágzatok is ernyőkben nyílnak, ami sokkal inkább a vörösfenyő (Keteleeria) nemzetségre jellemző.^[2]^[4]

Életmód

A fajok a viszonylag csapadékos hűvös mérsékelt éghajlathoz alkalmazkodtak, ahol hűvösek a nyarak és ritka a szárazság. Jól viselik a nagyon kemény teleket is, a vastag hótakarót és a jégverést is jobban tolerálják, mint általában a többi fa.^[2]^[4]

A hemlokfenyők jobban viselik az árnyékot, mint a többi fenyőféle, viszont sokkal érzékenyebbek a szárazságra.^[8]

Kártevők

A két Észak-Amerika keleti felén honos fajt, a T. canadensis-t és a T. caroliniana-t komolyan veszélyezteti a Adelges tsugae nevű rovar.^[9] Ez a toboztetű faj (amely a növénytetvek alrendjébe tartozik) véletlenül került Észak-Amerikába Kelet-Ázsiából, ahol csak kis mértékű károkat okoz.

A Tsuga fajokat különböző lepkefajok lárvái is fogyasztják, pl. az Epirrita autumnata, Ectropis crepuscularia, gyapjaslepke.

Felhasználása

A hemlokfenyők fája fontos a faiparban, különösen a cellulózgyártásban.

Sok fajt felhasználnak a kertekben dísznövényként, a nemzetség fajainak számos nemesített fajtája áll termesztésben.

A kéregből nyert cserzőanyagokat a bőrcserzésben használják fel.

Képek

Tsuga diversifolia havas tűi és tobozai
Tsuga mertensiana tűi és tobozai
Tsuga canadensis toboza

Jegyzetek

↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f Johnson
↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f Farjon
↑ ^a ^b ^c rushforthc
↑ ^a ^b ^c ^d ^e gd
↑ ^a ^b ^c foc
↑ ^a ^b ^c fna
↑ page
↑ HWAbiocontrol
↑ United States Forest Service: Hemlock Woolly Adelgid website

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Tsuga című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

↑ Farjon: Farjon, A. (1990). Pinaceae. Drawings and Descriptions of the Genera. Koeltz Scientific Books ISBN 3-87429-298-3
↑ rushforthc: Rushforth, K. (1987). Conifers. Helm ISBN 0-7470-2801-X.
↑ gd: Earle, C. J.: Tsuga. Gymnosperm Database, 2006. (Hozzáférés: 2007. május 16.)
↑ foc: Wu, Z.-Y., & Raven, P. H.: Tsuga. Flora of China. Science Press, 1999. (Hozzáférés: 2007. május 16.)
↑ fna: Taylor, R. J.: Tsuga. Flora of North America North of Mexico, Vol. 2.. Oxford University Press, 1993. (Hozzáférés: 2007. május 16.)
↑ page: Page, C. N. (1990). Pinaceae. Pp. 319-331 in: Kubitzki, K., ed. The Families and Genera of Vascular Plants. Springer-Verlag, Berlin
↑ HWAbiocontrol: Implementation and Status of Biological Control of the Hemlock Woody Adelgid. US Forest Service, 2011. december 1. (Hozzáférés: 2013. július 28.)
↑ Johnson: Owen Johnson: Európa fái. Ill. David More, ford. Illés Beatrix. [Budapest]: Kossuth. 2011. 116–119. o. ISBN 978-963-09-6602-3

[Johnson_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--1] ↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f Johnson

[Farjon_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--2] ↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f Farjon

[rushforthc_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--3] rushforthc

[gd_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--4] ↑ ^a ^b ^c ^d ^e gd

[foc_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--5] ↑ ^a ^b ^c foc

[fna_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--6] ↑ ^a ^b ^c fna

[page_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--7] ↑ page

[HWAbiocontrol_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--8] HWAbiocontrol

[9] United States Forest Service: Hemlock Woolly Adelgid website

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

@@ 70. sor: / 70. sor: @@
 * {{fordítás|en|Tsuga|oldid=557450038}}
 == Források ==
-* {{hely|Farjon}} Farjon, A. (1990). ''Pinaceae. Drawings and Descriptions of the Genera''. Koeltz Scientific Books ISBN 3-87429-298-3
+* {{hely|Farjon}} Farjon, A. (1990). ''Pinaceae. Drawings and Descriptions of the Genera''. Koeltz Scientific Books {{ISBN|3-87429-298-3}}
-* {{hely|rushforthc}} Rushforth, K. (1987). ''Conifers''. Helm ISBN 0-7470-2801-X.
+* {{hely|rushforthc}} Rushforth, K. (1987). ''Conifers''. Helm {{ISBN|0-7470-2801-X}}.
 * {{hely|gd}} {{cite web| first=C. J. | last=Earle| title=Tsuga|publisher=Gymnosperm Database| year=2006| url=http://www.conifers.org/pi/ts/index.htm| accessdate=2007-05-16}}
 * {{hely|foc}} {{cite web | last =Wu, Z.-Y., & Raven, P. H. | title =Tsuga | work =Flora of China | location = Beijing | publisher =Science Press | year =1999 | url =http://www.efloras.org/florataxon.aspx?flora_id=2&taxon_id=133931 | accessdate =2007-05-16}}