„Fülbemászók” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VoidX (vitalap | szerkesztései)
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
a ISBN link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
59. sor: 59. sor:


* {{itis|102451}}
* {{itis|102451}}
* '''Chinery, Riley''': Michael Chinery, Gordon Riley: Ízeltlábúak. Gondolat Kiadó, Fürkész könyvek. Budapest, 1991. ISSN 0237–4935 ISBN 963-282-451-2
* '''Chinery, Riley''': Michael Chinery, Gordon Riley: Ízeltlábúak. Gondolat Kiadó, Fürkész könyvek. Budapest, 1991. ISSN 0237–4935 {{ISBN|963-282-451-2}}


{{DEFAULTSORT:Fu~lbemaszok}}
{{DEFAULTSORT:Fu~lbemaszok}}

A lap 2017. augusztus 26., 06:39-kori változata

Fülbemászók
Közönséges fülbemászó nőstény (Forficula auricularia)
Közönséges fülbemászó nőstény (Forficula auricularia)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Polyneoptera
Rend: Fülbemászók (Dermaptera)
De Geer, 1773
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Fülbemászók témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fülbemászók témájú kategóriát.

A fülbemászók (Dermaptera) az ízeltlábúak törzsének és a rovarok osztályának egyik rendje.

Megjelenésük, felépítésük

Könnyen felismerhetők potrohuk jellegzetes, fogószerű fartoldalékáról. A hímek fartoldaléka erőteljesebb és görbébb a nőstényekénél. Pikkelyszerű elülső szárnyuk alatt többszörösen összehajtva lapul a hátsó.

Életmódjuk, élőhelyük

Rejtőzködve élő, félénk, mindenevő rovarok. Hímeik a nőstényekért vagy a táplálékért harcolva gyakran tekergetik fogójukat, de ténylegesen csak ritkán, fő ellenségeik, a cickányfélék elijesztésére, illetve szárnyaik kibontásához használják azt. Csak néhány fajuk tud repülni, és azok is csak ritkán teszik.

A gyümölcsök, illetve virágok megrágásával időnként károsítják a termést, ám az emberre teljesen ártalmatlanok, nevükkel és a közhiedelemmel ellentétben nem másznak bele az emberi fülbe.

Rendszerezésük

A rendbe az alábbi alrendek és családok tartoznak:

Források