„Castel dell’Ovo” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
linkek
a ISBN link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
39. sor: 39. sor:
== Felhasznált irodalom ==
== Felhasznált irodalom ==


* Dombi József: ''Nápoly'', Panoráma Kiadó, 1978, ISBN 963-243-120-0
* Dombi József: ''Nápoly'', Panoráma Kiadó, 1978, {{ISBN|963-243-120-0}}
* New Guide to Naples and Surrounding Area, ISBN 88-8180-084-5
* New Guide to Naples and Surrounding Area, {{ISBN|88-8180-084-5}}
* http://www.inaples.it
* http://www.inaples.it
* http://www.danpiz.net/napoli/monumenti/Monumenti.htm
* http://www.danpiz.net/napoli/monumenti/Monumenti.htm

A lap 2017. augusztus 25., 19:58-kori változata

Nápoly történelmi központja
Világörökség
Castel dell'Ovo
Castel dell'Ovo
Adatok
OrszágOlaszország
TípusKulturális helyszín
KritériumokII, IV
Felvétel éve1995
Elhelyezkedése
Castel dell’Ovo (Nápoly)
Castel dell’Ovo
Castel dell’Ovo
Pozíció Nápoly térképén
é. sz. 40° 49′ 41″, k. h. 14° 14′ 53″Koordináták: é. sz. 40° 49′ 41″, k. h. 14° 14′ 53″
A Wikimédia Commons tartalmaz Castel dell’Ovo témájú médiaállományokat.

A Castel dell’Ovo (jelentése Tojásvár) egy nápolyi vár.

Elnevezése

A reneszánsz idején a vár nevével (magyarul tojás) kapcsolatban született egy monda, amely szerint Vergilius – akit szívesen szerepeltettek varázslóként is – a vár egyik szobájában felfüggesztett egy vaskalitkát, benne egy lezárt üveggel, abban egy tojással és azt mondta, hogy ameddig az el nem törik, a vár urának baja nem lesz. A monda szerint I. Johanna nápolyi királynő uralkodása idején eltörött a tojás és hiába tettek helyébe másikat, a végzet beteljesedett és családjának sok tagja itt végezte életét, többek közt az utolsó Anjou, II. Johanna is.

Története

A vár Megarisz (olaszul Megaride) kis szigetén áll, ahol az első cumaei telepesek az i. e. 4. században megalapították a régi város magvát. Az 1. században egy római patrícius, Lucius Licinius Lucullus villát építtetett ezen a helyen, amit az 5. század elején III. Valentinus római császár megerősített. Az utolsó nyugatrómai császár, Romulus Augustus ide vonult vissza, miután Odoaker 476-ban elűzte. Eugippius 492-ben kolostort emeltetett itt.

A római kori épületeket a 9. században a helyi lakosok lebontották, nehogy a szaracén fosztogatók elfoglalják őket. Az első várat ezen a helyen a normannok építették, a 12. században. Jelentőségéből az I. Anjou Károly által elképzelt Castel Nuovo felépítése után veszített. A Castel dell'Ovo a királyi udvartartás és kincstár székhelye lett. 1387. április 19-én, a Castel dell’Ovo falai között keltek László nápolyi király levelei, amelyekben atyja, II. Károly halálával együtt a magyar királyi méltóság birtokbavételét is közhírré tette, Zsigmond magyar király ellenében.

A vár mai formáját az aragón fennhatóság alatt kapta (15. század). Az itáliai háborúk során a franciák és a spanyolok is ágyúzták. A Nápolyi Köztársaság felkelői 1799-ben a Bourbon-pártiakat lőtték innen.

Az 1800-as években kis halászfalu alakult a vár tövében, Borgo Marinari. A falucska ma is létezik, viszont inkább vendéglőiről és motorcsónak-kikötőjéről ismert.

A vár ma a nápolyi ifjú házasok kedvelt fényképháttere.

A vár elrendezése

A várat 100 m hosszú földnyelv köti össze a szárazfölddel, melynek elején két bástya áll. A vár szögletes, kb. 200 m hosszú és 45 m széles. A belső épületekben kiállításokat és különféle rendezvényeket tartanak. A kastély mögötti nyúlványt eredetileg kikötőnek használták. A vár délkeleti oldalán impozáns kerek torony áll.

Felhasznált irodalom

Képgaléria

További információk

Commons:Category:Castel dell'Ovo
A Wikimédia Commons tartalmaz Castel dell’Ovo témájú médiaállományokat.