„Sóly” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Dencey (vitalap | szerkesztései)
53 648 szerkesztés
Dencey (vitalap | szerkesztései)
53 648 szerkesztés
aNincs szerkesztési összefoglaló
18. sor: 18. sor:
| KSH kód = 03601
| KSH kód = 03601
}}
}}
'''Sóly''' [[község]] [[Veszprém megye|Veszprém megyében]], a [[Veszprémi járás]]ban. Területe már az [[Árpád-kor]] korai időszakában lakott volt, a [[11. század]]i Sólyhoz köthető az államalapítás körüli évekből származó, kis számban fennmaradt hiteles oklevelek egyike, a veszprémi püspökség [[1009]]. évi adománylevele<ref>[https://library.hungaricana.hu/hu/view/VESM_22/?pg=8&layout=s Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)], library.hungaricana.hu</ref> , amelyet [[I. István magyar király|Szent István király]] állított ki. Egyes feltevések szerint a környéken történt az az ütközet, amely [[Géza magyar fejedelem]] halála után eldöntötte az utódlás kérdését István és [[Koppány vezér|Koppány]] között, a mai településen több emlékmű is utal erre a kapcsolatra.
'''Sóly''' [[község]] [[Veszprém megye|Veszprém megyében]], a [[Veszprémi járás]]ban. Területe már az [[Árpád-kor]] korai időszakában lakott volt, a [[11. század]]i Sólyhoz köthető az államalapítás körüli évekből származó, kis számban fennmaradt hiteles oklevelek egyike, a veszprémi püspökség [[1009]]. évi adománylevele<ref>[https://library.hungaricana.hu/hu/view/VESM_22/?pg=8&layout=s Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)], library.hungaricana.hu</ref> , amelyet „''István Isten kegyelméből a pannóniaiak királya''”, azaz az államalapító [[I. István magyar király|Szent István király]] állított ki. Egyes feltevések szerint a környéken történt az az ütközet, amely [[Géza magyar fejedelem]] halála után eldöntötte az utódlás kérdését István és [[Koppány vezér|Koppány]] között, a mai településen több emlékmű is utal erre a kapcsolatra.


== Fekvése ==
== Fekvése ==

A lap 2017. augusztus 23., 09:35-kori változata

Sóly
A katolikus templom és környéke légifotón
A katolikus templom és környéke légifotón
Sóly címere
Sóly címere		 Sóly zászlaja
Sóly zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
JárásVeszprémi
Jogállásközség
PolgármesterKaptur József (független)[1]
Irányítószám8193
Körzethívószám88
Népesség
Teljes népesség547 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség46,6 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,28 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 07′ 46″, k. h. 18° 01′ 56″Koordináták: é. sz. 47° 07′ 46″, k. h. 18° 01′ 56″
Sóly (Veszprém vármegye)
Sóly
Sóly
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Sóly weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sóly témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sóly község Veszprém megyében, a Veszprémi járásban. Területe már az Árpád-kor korai időszakában lakott volt, a 11. századi Sólyhoz köthető az államalapítás körüli évekből származó, kis számban fennmaradt hiteles oklevelek egyike, a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele[3] , amelyet „István Isten kegyelméből a pannóniaiak királya”, azaz az államalapító Szent István király állított ki. Egyes feltevések szerint a környéken történt az az ütközet, amely Géza magyar fejedelem halála után eldöntötte az utódlás kérdését István és Koppány között, a mai településen több emlékmű is utal erre a kapcsolatra.

Fekvése

A Balaton-felvidéknek a Bakony hegységgel találkozó törésvonalában, Veszprém és Várpalota között félúton,a 8-as főúttól déli irányban néhány száz méterre találjuk a szép fekvésű kis települést.

Története

Betereg vagy más néven Sóly falu a jelenlegi település helyén állt, már feltehetően a magyarok honfoglalása előtt is, vagy rövidesen azután.

1002-ben vagy 1009-ben I. (Szent) István magyar király a veszprémi püspököt, illetve a püspökséget rendelte – természetesen csak egyházi vonatkozásban – Veszprém, Kolon (Zala), Alba (Fejér) és Visegrád királyi várispánságok fölé. Az adományozó okiratot – melynek csak másolata lelhető fel a veszprémi káptalan levéltárában – István király Sólyban adta ki.[4] A keltezés a következőképpen íródott: ". Anno ab icarnatione Domini millesimo VIIII", azaz: "Datálva Sólyban, boldog István protomártír kápolnája mellett. Az Úr megtestesülésének 1009. évében."[5]

Valószínűsíthető, hogy Sóly település környéke volt a színhelye a magyarság későbbi történelmét alapvetően befolyásoló István-Koppány csatának, vagy valamilyen vonatkozásban érintette azt.

Sóly faluról Fényes Elek 1854-ben készített alaposabb leírást. Könyvében az alábbiakat írta: "Sóly, magyar-német falu Veszprém vármegyében, Palota és Veszprém között, mindeniktől egyforma távolságra, 254 katholikus és 454 református lakos. Ez előtt a katholikusok is mind magyarok voltak, de most köztük több a német. A reformátusok temploma igen régi épület, s hihető, hogy még Szt. István király idejében formáltatott, mert a veszprémi püspökség itt erősíttetett meg, mint azt az oklevél vége mutatja: "Datum in villa nostra Sóly". Határán keresztül foly a Séd vize, s ezen van egy hegyoldalban az uradalomnak egy igen mesterséges készületű papirosmalma. Földjei soványak, legelője köves, kopár, rétjei jók, bora nagyon derék, s ha sokáig áll, a somlyóival vetélkedik. Földesura: a zirci cisztercita apátság."

Szomorú nevezetessége Sólynak, hogy 1880-ban a zirci apátság sólyi szőlőjében észlelték annak a filoxérának az első jeleit, amely fertőzés két év alatt elérte a vörösberényi szőlőhegyet, s az 1890-es évek közepére a Balaton-felvidék teljes szőlőkultúráját megsemmisítette.

Nevezetességek és látnivalók

Fájl:Református templom, Sóly.JPG
Református templom
  • Református templom: Győzelme után István kápolnát emeltetett Sólyban, a települést pedig – mint királyi birtokot – kiemelte a kialakuló közigazgatási rendből és sajátjaként kezelte. A fogadalmi kápolnát a Kr. u. 1009-ből származó királyi okirat az egyetlen olyan templommá teszi az országban, amely dokumentáltan Szent István személyéhez fűződik. A templomban folytatott ásatás során a padozat alatt középkori csontvázakat találtak 2009-ben.
  • Katolikus templom: 1910-ben a Zirci ciszterci apátság építtette az ún. iskolakápolnát. A templom iskolaként is szolgált 64 éven át.
  • Szent Kard: 1998-ban állították István és Koppány csatájának emlékére, a Sólyi Templomért Alapítvány és a helyi önkormányzat összefogásával; Pintér László fafaragó alkotása István király prágai székesegyházban őrzött kardjának másolata volt. Mindmáig a világ legnagyobb (12 méter magas) fából készült kardja. Az emlékműbe egyszer már belecsapott a villám, majd 2014 júliusában elkorhadva ki is dőlt[6], jelenleg (2017-es állapot szerint) helyreállításra vár.
Fájl:Papírmalom.JPG
A sólyi papírmalom romjai
  • Papírmalom: A zirci apátság építtette, papírszükségletének kielégítésére. A papírmalomban 1790-től 1851-ig több mint hatvan különböző vízjelű és típusú papírt készítettek. Az épület romjai ma is láthatók.
  • Népi műemlék lakóházak
  • Kálvária
  • Kőhidak a Séd patakon
  • Malmok

Kultúra

Rendezvények

  • Szent Kard Fesztivál:
  • Egyéb rendezvények:

Kiállítások

  • Helytörténeti kiállítás
  • Pajta Galéria
  • Maci kiállítás

Híres szülöttei

Testvértelepülés

Képgaléria

  • Sóly főtere
    Sóly főtere
  • Emlékmű a főtéren, dél felől nézve
    Emlékmű a főtéren, dél felől nézve
  • Emlékmű a főtéren, észak felől nézve
    Emlékmű a főtéren, észak felől nézve
  • A református templom homlokzata]]
    A református templom homlokzata]]
  • A református templom oldalsó bejárata
    A református templom oldalsó bejárata
  • A református templom hátulnézete
    A református templom hátulnézete
  • Emléktábla a református templomnál
    Emléktábla a református templomnál
  • A katolikus templom (korábban iskolakápolna)
    A katolikus templom (korábban iskolakápolna)
  • A katolikus templom (korábban iskolakápolna)
    A katolikus templom (korábban iskolakápolna)
  • Kántás Károly emlékoszlopának felirata
    Kántás Károly emlékoszlopának felirata
  • Kántás Károly emlékoszlopa
    Kántás Károly emlékoszlopa
  • Egy egykori malom felújított épülete a református templom mellett
    Egy egykori malom felújított épülete a református templom mellett
  • Sóly mozaikból kirakott címere a művelődési házban
    Sóly mozaikból kirakott címere a művelődési házban
  • Művelődési ház
    Művelődési ház
  • Felhagyott "amfiteátrum" a falu fölötti dombon
    Felhagyott "amfiteátrum" a falu fölötti dombon
  • A kidőlt Királyi Kard emlékmű
    A kidőlt Királyi Kard emlékmű
  • A kidőlt Királyi Kard emlékmű környezete
    A kidőlt Királyi Kard emlékmű környezete
  • A kálvária a Királyi Kard emlékműtől nézve
    A kálvária a Királyi Kard emlékműtől nézve
  • Népi műemlék lakóházak
    Népi műemlék lakóházak
  • Kőhíd a Séd patakon
    Kőhíd a Séd patakon

Források

Jegyzetek

  1. ↑ Sóly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010), library.hungaricana.hu
  4. ↑ A sólyi oklevél kiadásának jubileuma, magyarkurir.hu
  5. ↑ Római örökségből magyar megye születik, sulinet.hu
  6. ↑ Kovács Erika: Kidőlt Sóly jelképe, a Guinness-rekorder fakard. veol.hu, 2014. július 17. (Hozzáférés: 2017. július 4.)

Külső hivatkozások

Sablon:Veszprém megye helységei

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sóly&oldid=19045557”