„Fenékpuszta” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
| 56. sor: | 56. sor: | ||
Fenékpuszta területén a [[4. század]]ban egy mintegy 15 hektáros kiterjedésű [[Római Birodalom|római]] erőd épült, 44 toronnyal, robusztus falakkal. Az erődön belül raktárépületek, fürdők, reprezentatív és adminisztrációs épületek is álltak, falain kívül, attól délre pedig egy nagy kiterjedésű temetőt tártak fel, ahova a kutatási adatok szerint a 4. századtól egészen a [[9. század]]ig temetkeztek. A feltételezések szerint ez egy római közösség továbbélését jelzi, amit alátámaszt az is, hogy az ebből az időszakból előkerült leletanyag egy keresztény hitű csoport itt tartózkodását tanúsítja, melynek tagjai továbbra is megőrizték római antik kultúrájukat és kapcsolatrendszerüket – annak ellenére is, hogy a térséget közben elérte a népvándorlás és az egymást követő évszázadok során mintegy fél tucatnyi különböző népcsoport fordult meg itt. A keresztény közösségről (melyet a régészet Keszthely kultúraként tart számon) az esetenként különleges gazdagságú sírok leletanyagai mellett egy kora keresztény bazilika is tanúskodik. |
Fenékpuszta területén a [[4. század]]ban egy mintegy 15 hektáros kiterjedésű [[Római Birodalom|római]] erőd épült, 44 toronnyal, robusztus falakkal. Az erődön belül raktárépületek, fürdők, reprezentatív és adminisztrációs épületek is álltak, falain kívül, attól délre pedig egy nagy kiterjedésű temetőt tártak fel, ahova a kutatási adatok szerint a 4. századtól egészen a [[9. század]]ig temetkeztek. A feltételezések szerint ez egy római közösség továbbélését jelzi, amit alátámaszt az is, hogy az ebből az időszakból előkerült leletanyag egy keresztény hitű csoport itt tartózkodását tanúsítja, melynek tagjai továbbra is megőrizték római antik kultúrájukat és kapcsolatrendszerüket – annak ellenére is, hogy a térséget közben elérte a népvándorlás és az egymást követő évszázadok során mintegy fél tucatnyi különböző népcsoport fordult meg itt. A keresztény közösségről (melyet a régészet Keszthely kultúraként tart számon) az esetenként különleges gazdagságú sírok leletanyagai mellett egy kora keresztény bazilika is tanúskodik. |
||
Úgy tűnik, hogy a 7. század közepétől mintegy 100 évig lakatlan volt az erőd területe, de a 9. századtól a ismét használatba vették, a Karoling birodalom részeként. |
Úgy tűnik, hogy a 7. század közepétől mintegy 100 évig lakatlan volt az erőd területe, de a 9. századtól a ismét használatba vették, a Karoling birodalom részeként. |
||
A fenékpusztai római kori település valószínűleg a Valcum nevet viselte. Feltehetőleg itt született 455-ben [[Theuderich keleti gót király]].<ref group=a>A tanulmányban a szerző az írott- és a régészeti források összevetése során meggyőzően bizonyítja, hogy Theoderich születési éve 455, születési helye pedig a Balaton vidéke, feltehetően Valcum (Keszthely-Fenékpuszta). Kiss 2003: Pannonia szülötte volt-e Nagy Theoderich? In: Népek együttélése Dél-Pannoniában. Tanulmányok Szita László 70. születésnapjára. (gyk). Szerkesztők: Lengvári István-Vonyó József, Pécs, 2003. 187-206.</ref> |
|||
Fenékpuszta mai legjelentősebb épületegyüttesét az egykori Festetics-major épületei képezik, melyek közül a legkorábbiak még a [[18. század]] végén jöttek létre. A középtengelyt alkotó főépülethez észak és dél felől, szigorú szimmetrikus rendben egy-egy szárnyat csatlakoztattak, gazdasági helyiségekkel és istállókkal. A 19. században Festetics László az épületeket kibővíttette, a homlokzatokat klasszicista stílusúra építtette át, valamint a középső tömb emeletráépítést is kapott, itt helyezték el grófok szobáját. Az épületegyüttes oldalszárnyaiban ebben az időszakban is lótenyésztés folyt. |
Fenékpuszta mai legjelentősebb épületegyüttesét az egykori Festetics-major épületei képezik, melyek közül a legkorábbiak még a [[18. század]] végén jöttek létre. A középtengelyt alkotó főépülethez észak és dél felől, szigorú szimmetrikus rendben egy-egy szárnyat csatlakoztattak, gazdasági helyiségekkel és istállókkal. A 19. században Festetics László az épületeket kibővíttette, a homlokzatokat klasszicista stílusúra építtette át, valamint a középső tömb emeletráépítést is kapott, itt helyezték el grófok szobáját. Az épületegyüttes oldalszárnyaiban ebben az időszakban is lótenyésztés folyt. |
||
A lap 2017. augusztus 16., 13:34-kori változata
| Fenékpuszta | |
| Közigazgatás | |
| Település | Keszthely |
| Irányítószám | 8360 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Elhelyezkedése | |
 Fenékpuszta
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 46° 42′ 32″, k. h. 17° 14′ 23″Koordináták: é. sz. 46° 42′ 32″, k. h. 17° 14′ 23″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fenékpuszta témájú médiaállományokat. | |
Fenékpuszta a Zala megyei Keszthely egyik külterületi településrésze, a város központjától körülbelül 6 kilométerre délre, a Balaton partján. Területén jelentős római romok találhatók, valamint itt található Magyarország egyik legjelentősebb madárgyűrűző és vonuláskutató állomása is.
Története
Fenékpuszta területén a 4. században egy mintegy 15 hektáros kiterjedésű római erőd épült, 44 toronnyal, robusztus falakkal. Az erődön belül raktárépületek, fürdők, reprezentatív és adminisztrációs épületek is álltak, falain kívül, attól délre pedig egy nagy kiterjedésű temetőt tártak fel, ahova a kutatási adatok szerint a 4. századtól egészen a 9. századig temetkeztek. A feltételezések szerint ez egy római közösség továbbélését jelzi, amit alátámaszt az is, hogy az ebből az időszakból előkerült leletanyag egy keresztény hitű csoport itt tartózkodását tanúsítja, melynek tagjai továbbra is megőrizték római antik kultúrájukat és kapcsolatrendszerüket – annak ellenére is, hogy a térséget közben elérte a népvándorlás és az egymást követő évszázadok során mintegy fél tucatnyi különböző népcsoport fordult meg itt. A keresztény közösségről (melyet a régészet Keszthely kultúraként tart számon) az esetenként különleges gazdagságú sírok leletanyagai mellett egy kora keresztény bazilika is tanúskodik. Úgy tűnik, hogy a 7. század közepétől mintegy 100 évig lakatlan volt az erőd területe, de a 9. századtól a ismét használatba vették, a Karoling birodalom részeként.
A fenékpusztai római kori település valószínűleg a Valcum nevet viselte. Feltehetőleg itt született 455-ben Theuderich keleti gót király.[a 1]
Fenékpuszta mai legjelentősebb épületegyüttesét az egykori Festetics-major épületei képezik, melyek közül a legkorábbiak még a 18. század végén jöttek létre. A középtengelyt alkotó főépülethez észak és dél felől, szigorú szimmetrikus rendben egy-egy szárnyat csatlakoztattak, gazdasági helyiségekkel és istállókkal. A 19. században Festetics László az épületeket kibővíttette, a homlokzatokat klasszicista stílusúra építtette át, valamint a középső tömb emeletráépítést is kapott, itt helyezték el grófok szobáját. Az épületegyüttes oldalszárnyaiban ebben az időszakban is lótenyésztés folyt.
A fenékpusztai birtokhoz a Festetics-család keszthelyi kastélyától fákkal övezett út vezetett, mely útközben több kisebb majorságot, illetve malmot is érintve. A birtok a 19. század elején is ménesmajorként szolgált, de sajátos balatoni hangulatához hozzátartozott egy hajóépítő műhely és kikötő is. Az 1945-ös földreform idején a birtokot is államosították, s a térség településfejlesztése során tudatosan igyekeztek felszámolni a táj arisztokratikus jellegét. A régi épületek mellé lenfonógyárat telepítettek, a 19. századi épületekben pedig úgynevezett „csökkentett komfortfokozatú lakásokká” (lényegében szükséglakásokká) alakították át. Az 1990-es évek elejétől folyamatosan napirenden van a majorság rehabilitálása, többek között egy kocsimúzeum ötlete is felmerült, az épületegyüttes állaga azonban azóta is sokat romlott, így a jövője bizonytalan.
Fenékpuszta közelében, a Szendrey-telepen született Szendrey Júlia, Petőfi Sándor felesége.
Közlekedése
Fenékpuszta a 71-es főút mentén fekszik, nem messze attól a ponttól, ahol a főút véget ér és betorkollik a 76-os főútba. Áthalad továbbá Fenékpusztán a Balatonszentgyörgy–Tapolca–Ukk-vasútvonal, melynek egy megállóhelye is van itt. A Szendrey-telep a vasútállomástól 4 kilométerre található.
Madárgyűrűző állomás
A vasúti megállóhely épület közvetlen közelében található a Fenékpusztai Madárvonulás-kutató Állomás, amely a jelenkori Fenékpusztának talán a legjelentősebb turisztikai vonzerejét képezi. Az állomást azon a helyen alakították ki, ahol a Balaton nyugati végén húzódó nádas sáv – amely nagyon sok madárfaj vonulási útvonalának fontos részét képezi – kevesebb, mint százötven méteres szélességűre szűkül össze.
Források
- Másfélévezrednyi történelem. A fenékpusztai castrum története. Hozzáférés: 2017. augusztus 15.
- A Kiskastély. Hozzáférés: 2017. augusztus 15.
Forráshivatkozás-hiba: <ref> címkék léteznek a(z) „a” csoporthoz, de nincs hozzá <references group="a"/>