„Paul Dirac” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Bristoliak kategória hozzáadva (a HotCattel)
a Formázás
30. sor: 30. sor:
[[Fájl:Dirac, Paul (1902-1984).jpg|bélyegkép|jobbra|260px|Mellszobra Cambridge-ben]]
[[Fájl:Dirac, Paul (1902-1984).jpg|bélyegkép|jobbra|260px|Mellszobra Cambridge-ben]]
'''Paul Adrien Maurice Dirac''' ([[Bristol]], [[Anglia]], [[1902]]. [[augusztus 8.]] – [[Tallahassee]], [[Florida]], [[Amerikai Egyesült Államok|USA]], [[1984]]. [[október 20.]]) [[Egyesült Királyság|brit]] [[Nobel-díj]]as [[fizikus]], a [[kvantummechanika]] egyik megalapozója, [[Wigner Jenő]] sógora.
'''Paul Adrien Maurice Dirac''' ([[Bristol]], [[Anglia]], [[1902]]. [[augusztus 8.]] – [[Tallahassee]], [[Florida]], [[Amerikai Egyesült Államok|USA]], [[1984]]. [[október 20.]]) [[Egyesült Királyság|brit]] [[Nobel-díj]]as [[fizikus]], a [[kvantummechanika]] egyik megalapozója, [[Wigner Jenő]] sógora.

== Kutatási területe ==
A [[relativitáselmélet|relativisztikus]] kvantummechanika alapegyenletének, a [[Dirac-egyenlet]]nek a megalkotója. Az egyenletből arra következtetett, hogy léteznie kell az elektron pozitív töltésű [[antirészecske|antirészecskéjének]]. Ezt [[pozitron]]nak nevezte el.
A [[relativitáselmélet|relativisztikus]] kvantummechanika alapegyenletének, a [[Dirac-egyenlet]]nek a megalkotója. Az egyenletből arra következtetett, hogy léteznie kell az elektron pozitív töltésű [[antirészecske|antirészecskéjének]]. Ezt [[pozitron]]nak nevezte el.


== Életpályája ==
== Élete==
=== Korai évei ===
Paul Dirac [[Anglia|Angliában]] született, [[Bristol]]ban. Apja, Charles Dirac, aki emigrált a [[svájc]]i [[Wallis kanton]]ból, és foglalkozásszerűen [[francia nyelv|franciát]] tanított. Anyja eredetileg [[cornwall]]i volt, egy tengerész lánya. Paulnak egy bátyja és egy húga volt. Korai élete valószínűleg boldogtalan lehetett szokatlanul szigorú és tekintélytisztelő természete miatt, de erről soha nem beszélt. Középiskoláját a Merchant Venturers Technical College-ban végezte, mely a Bristoli Egyetemhez kapcsolódó intézmény volt, melyben hangsúlyosak voltak a természettudományos tárgyak és a modern nyelvek. Ez egészen furcsa volt abban az időben, amikor, a brit középfokú oktatás többnyire a klasszikus műveltséget hangsúlyozta, és olyan dolog, amelyre Dirac hálával gondolhatott.
Paul Dirac [[Anglia|Angliában]] született, [[Bristol]]ban. Apja, Charles Dirac, aki emigrált a [[svájc]]i [[Wallis kanton]]ból, és foglalkozásszerűen [[francia nyelv|franciát]] tanított. Anyja eredetileg [[cornwall]]i volt, egy tengerész lánya. Paulnak egy bátyja és egy húga volt. Korai élete valószínűleg boldogtalan lehetett szokatlanul szigorú és tekintélytisztelő természete miatt, de erről soha nem beszélt. Középiskoláját a Merchant Venturers Technical College-ban végezte, mely a Bristoli Egyetemhez kapcsolódó intézmény volt, melyben hangsúlyosak voltak a természettudományos tárgyak és a modern nyelvek. Ez egészen furcsa volt abban az időben, amikor, a brit középfokú oktatás többnyire a klasszikus műveltséget hangsúlyozta, és olyan dolog, amelyre Dirac hálával gondolhatott.


Dirac [[villamosmérnök]]nek tanult a [[Bristoli Egyetem]]en, [[1921]]-ben végzett. Miután rövid ideig mérnökként dolgozott, elhatározta, hogy a matematikai tudományokkal fog foglalkozni. Bristolban [[matematika]]i fokozatot szerzett 1923-ban, és lehetőséget kapott, hogy a [[cambridge]]-i St. Johns College-ban kutasson, ott is maradt élete nagy részében. A [[Cambridge-i Egyetem]]en kezdett el érdeklődni az [[általános relativitáselmélet]] és a születőben levő [[kvantummechanika]] iránt. [[Ralph Fowler]] irányításával dolgozott.
Dirac [[villamosmérnök]]nek tanult a [[Bristoli Egyetem]]en, [[1921]]-ben végzett. Miután rövid ideig mérnökként dolgozott, elhatározta, hogy a matematikai tudományokkal fog foglalkozni. Bristolban [[matematika]]i fokozatot szerzett 1923-ban, és lehetőséget kapott, hogy a [[cambridge]]-i St. Johns College-ban kutasson, ott is maradt élete nagy részében. A [[Cambridge-i Egyetem]]en kezdett el érdeklődni az [[általános relativitáselmélet]] és a születőben levő [[kvantummechanika]] iránt. [[Ralph Fowler]] irányításával dolgozott.


[[1937]]-ben vette feleségül Wigner Margitot (1904–2002), [[Wigner Jenő]] testvérét. Örökbe fogadta felesége első házasságából származó két gyermekét, akik közül [[Gabriel Andrew Dirac]] (1925–1984) matematikus lett, fontos gráfelméleti tételek szerzője.
=== Életének középső időszaka ===


⚫
Dirac 1932-től 1969-ig a matematika [[Lucasian professzor]]a volt a [[Cambridge-i Egyetem]]en. Utolsó éveit a [[Florida State University]]n (FSU) a [[florida]]i [[Tallahassee]]-ben töltötte. Itt is temették el.
⚫
[[1926]]-ban kifejlesztette a [[kvantummechanika]] egy olyan változatát, mely egybefoglalta [[Werner Heisenberg]] „mátrixmechanikáját” és [[Erwin Schrödinger]] „hullámmechanikáját” egyetlen matematikai formalizmusba, melyben a [[Hilbert-tér]]nek a fizikai rendszert leíró vektoraira ható operátorok feleltek meg a mérhető mennyiségeknek. Erre a kvantumelméletet megtermékenyítő munkájáért adták meg számára Cambridge-ben a [[PhD]] fokozatot.


== Munkássága ==
⚫
[[1928]]-ban [[Wolfgang Pauli]] nemrelativisztikus spin-rendszerekkel kapcsolatos munkájára építve megtalálta a [[Dirac-egyenlet]]et, az elektron viselkedését leíró [[relativisztikus egyenlet]]et. Ez az egyenlet vezette, amikor megjósolta a [[pozitron]]t, az elektron [[antirészecske|antirészecskéjét]]. A pozitront fel is fedezte [[Carl David Anderson]] [[1932]]-ben a [[kozmikus sugárzás]]ban. Az egyenletnek egy másik fontos tulajdonsága is volt, a [[spin]]t nem külön kellett beletenni az egyenletbe, ahogy a korábbi esetekben, hanem az egyenletéből kijött. [[1930]]-ban megjelent ''A kvantummechanika alapjai (Principles of Quantum Mechanics)'' című műve a mai napig használatos alapvető tankönyv lett. Ebben vezette be a [[braket-jelölés]]t, melyben |ψ>, ket, jelöli a rendszer [[Hilbert-tér]]beli állapotvektorát, és <ψ|, bra, a duális vektorát. <ψ|ψ> jelöli a [[belső szorzat]]ot. Dirac ugyanekkor vezette be a [[Dirac-delta függvény]]t. [[1931]]-ben Dirac megmutatta, hogy magányos [[mágneses monopólus]]ok léte elegendő lenne az [[elektromos töltés]] megfigyelt kvantáltságának magyarázatára. Ez a felvetés nagy figyelmet kapott, viszont a mai napig sem sikerült kimutatni mágneses monopólus létezését. [[1933]]-ban megosztott [[fizikai Nobel-díj]]at kapott [[Erwin Schrödinger]]rel „az atomelmélet új hatékony formáinak felfedezéséért”. [[1937]]-ben vette feleségül Wigner Margitot (1904–2002), [[Wigner Jenő]] testvérét. Örökbe fogadta felesége első házasságából származó két gyermekét, akik közül [[Gabriel Andrew Dirac]] (1925–1984) matematikus lett, fontos gráfelméleti tételek szerzője.


⚫
[[1926]]-ban kifejlesztette a [[kvantummechanika]] egy olyan változatát, mely egybefoglalta [[Werner Heisenberg]] „mátrixmechanikáját” és [[Erwin Schrödinger]] „hullámmechanikáját” egyetlen matematikai formalizmusba, melyben a [[Hilbert-tér]]nek a fizikai rendszert leíró vektoraira ható operátorok feleltek meg a mérhető mennyiségeknek. Erre a kvantumelméletet megtermékenyítő munkájáért adták meg számára Cambridge-ben a [[PhD]] fokozatot.
=== Késői évei ===

⚫
Dirac 1932-től 1969-ig a matematika [[Lucasian professzor]]a volt a [[Cambridge-i Egyetem]]en. Utolsó éveit a [[Florida State University]]n (FSU) a [[florida]]i [[Tallahassee]]-ben töltötte. Itt is temették el.
⚫
[[1928]]-ban [[Wolfgang Pauli]] nemrelativisztikus spin-rendszerekkel kapcsolatos munkájára építve megtalálta a [[Dirac-egyenlet]]et, az elektron viselkedését leíró [[relativisztikus egyenlet]]et. Ez az egyenlet vezette, amikor megjósolta a [[pozitron]]t, az elektron [[antirészecske|antirészecskéjét]]. A pozitront fel is fedezte [[Carl David Anderson]] [[1932]]-ben a [[kozmikus sugárzás]]ban. Az egyenletnek egy másik fontos tulajdonsága is volt, a [[spin]]t nem külön kellett beletenni az egyenletbe, ahogy a korábbi esetekben, hanem az egyenletéből kijött. [[1930]]-ban megjelent ''A kvantummechanika alapjai (Principles of Quantum Mechanics)'' című műve a mai napig használatos alapvető tankönyv lett. Ebben vezette be a [[braket-jelölés]]t, melyben |ψ>, ket, jelöli a rendszer [[Hilbert-tér]]beli állapotvektorát, és <ψ|, bra, a duális vektorát. <ψ|ψ> jelöli a [[belső szorzat]]ot. Dirac ugyanekkor vezette be a [[Dirac-delta függvény]]t. [[1931]]-ben Dirac megmutatta, hogy magányos [[mágneses monopólus]]ok léte elegendő lenne az [[elektromos töltés]] megfigyelt kvantáltságának magyarázatára. Ez a felvetés nagy figyelmet kapott, viszont a mai napig sem sikerült kimutatni mágneses monopólus létezését. [[1933]]-ban megosztott [[fizikai Nobel-díj]]at kapott [[Erwin Schrödinger]]rel „az atomelmélet új hatékony formáinak felfedezéséért”.


=== Emlékezete ===
== Emlékezete ==
* Az FSU [[Dirac–Hellman-díj]]át az ő tiszteletére alapította dr. Bruce Hellman, Dirac utolsó [[PhD]] hallgatója [[1997]]-ben FSU-beli kutatók kiemelkedő elméleti munkájának elismerésére.
* Az FSU [[Dirac–Hellman-díj]]át az ő tiszteletére alapította dr. Bruce Hellman, Dirac utolsó [[PhD]] hallgatója [[1997]]-ben FSU-beli kutatók kiemelkedő elméleti munkájának elismerésére.
* Emléktábláját [[1995]]-ben leplezték le a [[london]]i [[Westminsteri apátság]]ban.
* Emléktábláját [[1995]]-ben leplezték le a [[london]]i [[Westminsteri apátság]]ban.

A lap 2017. augusztus 8., 08:02-kori változata

Paul Adrien Maurice Dirac
Életrajzi adatok
Született1902. augusztus 8.
Bristol,  Egyesült Királyság
Elhunyt1984. október 20. (82 évesen)
Tallahassee,  USA
SírhelyRoselawn Cemetery
Ismeretes mint
Állampolgárságsvájci, angol
HázastársMargit Dirac
SzüleiCharles Dirac
Iskolái
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény		Bristoli Egyetem, Cambridge-i Egyetem
Pályafutása
Tudományos fokozatPhD
Munkahelyek
Cambridge-i Egyetemkutató
Szakmai kitüntetések
Fizikai Nobel-díj, Copley-érem
A Wikimédia Commons tartalmaz Paul Adrien Maurice Dirac témájú médiaállományokat.
Mellszobra Cambridge-ben

Paul Adrien Maurice Dirac (Bristol, Anglia, 1902. augusztus 8. – Tallahassee, Florida, USA, 1984. október 20.) brit Nobel-díjas fizikus, a kvantummechanika egyik megalapozója, Wigner Jenő sógora. A relativisztikus kvantummechanika alapegyenletének, a Dirac-egyenletnek a megalkotója. Az egyenletből arra következtetett, hogy léteznie kell az elektron pozitív töltésű antirészecskéjének. Ezt pozitronnak nevezte el.

Élete

Paul Dirac Angliában született, Bristolban. Apja, Charles Dirac, aki emigrált a svájci Wallis kantonból, és foglalkozásszerűen franciát tanított. Anyja eredetileg cornwalli volt, egy tengerész lánya. Paulnak egy bátyja és egy húga volt. Korai élete valószínűleg boldogtalan lehetett szokatlanul szigorú és tekintélytisztelő természete miatt, de erről soha nem beszélt. Középiskoláját a Merchant Venturers Technical College-ban végezte, mely a Bristoli Egyetemhez kapcsolódó intézmény volt, melyben hangsúlyosak voltak a természettudományos tárgyak és a modern nyelvek. Ez egészen furcsa volt abban az időben, amikor, a brit középfokú oktatás többnyire a klasszikus műveltséget hangsúlyozta, és olyan dolog, amelyre Dirac hálával gondolhatott.

Dirac villamosmérnöknek tanult a Bristoli Egyetemen, 1921-ben végzett. Miután rövid ideig mérnökként dolgozott, elhatározta, hogy a matematikai tudományokkal fog foglalkozni. Bristolban matematikai fokozatot szerzett 1923-ban, és lehetőséget kapott, hogy a cambridge-i St. Johns College-ban kutasson, ott is maradt élete nagy részében. A Cambridge-i Egyetemen kezdett el érdeklődni az általános relativitáselmélet és a születőben levő kvantummechanika iránt. Ralph Fowler irányításával dolgozott.

1937-ben vette feleségül Wigner Margitot (1904–2002), Wigner Jenő testvérét. Örökbe fogadta felesége első házasságából származó két gyermekét, akik közül Gabriel Andrew Dirac (1925–1984) matematikus lett, fontos gráfelméleti tételek szerzője.

Dirac 1932-től 1969-ig a matematika Lucasian professzora volt a Cambridge-i Egyetemen. Utolsó éveit a Florida State Universityn (FSU) a floridai Tallahassee-ben töltötte. Itt is temették el.

Munkássága

1926-ban kifejlesztette a kvantummechanika egy olyan változatát, mely egybefoglalta Werner Heisenberg „mátrixmechanikáját” és Erwin Schrödinger „hullámmechanikáját” egyetlen matematikai formalizmusba, melyben a Hilbert-térnek a fizikai rendszert leíró vektoraira ható operátorok feleltek meg a mérhető mennyiségeknek. Erre a kvantumelméletet megtermékenyítő munkájáért adták meg számára Cambridge-ben a PhD fokozatot.

1928-ban Wolfgang Pauli nemrelativisztikus spin-rendszerekkel kapcsolatos munkájára építve megtalálta a Dirac-egyenletet, az elektron viselkedését leíró relativisztikus egyenletet. Ez az egyenlet vezette, amikor megjósolta a pozitront, az elektron antirészecskéjét. A pozitront fel is fedezte Carl David Anderson 1932-ben a kozmikus sugárzásban. Az egyenletnek egy másik fontos tulajdonsága is volt, a spint nem külön kellett beletenni az egyenletbe, ahogy a korábbi esetekben, hanem az egyenletéből kijött. 1930-ban megjelent A kvantummechanika alapjai (Principles of Quantum Mechanics) című műve a mai napig használatos alapvető tankönyv lett. Ebben vezette be a braket-jelölést, melyben |ψ>, ket, jelöli a rendszer Hilbert-térbeli állapotvektorát, és <ψ|, bra, a duális vektorát. <ψ|ψ> jelöli a belső szorzatot. Dirac ugyanekkor vezette be a Dirac-delta függvényt. 1931-ben Dirac megmutatta, hogy magányos mágneses monopólusok léte elegendő lenne az elektromos töltés megfigyelt kvantáltságának magyarázatára. Ez a felvetés nagy figyelmet kapott, viszont a mai napig sem sikerült kimutatni mágneses monopólus létezését. 1933-ban megosztott fizikai Nobel-díjat kapott Erwin Schrödingerrel „az atomelmélet új hatékony formáinak felfedezéséért”.

Emlékezete

Források

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Paul_Dirac&oldid=18989080”