„Tuaregek” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a File: → Fájl: |
a Nyelvtani javítás kézi ellenőrzéssel: a szóvégi magánhangzó megnyúlik a toldalék előtt. (Idegen szavaknál és neveknél is, lásd OH. 276. oldal.) |
||
22. sor: | 22. sor: | ||
[[1990]] és [[1995]] között Maliban és Nigerben tuareg felkelések törtek ki, mert úgy érezték, hogy marginalizálódnak. Egyik híres vezetőjük [[Mano Dayak]] volt. A líbiai polgárháborúban sok tuareg zsoldos harcolt. |
[[1990]] és [[1995]] között Maliban és Nigerben tuareg felkelések törtek ki, mert úgy érezték, hogy marginalizálódnak. Egyik híres vezetőjük [[Mano Dayak]] volt. A líbiai polgárháborúban sok tuareg zsoldos harcolt. |
||
A 2011-es [[líbiai polgárháború]] idején az [[azawad]]i tuaregek zöme [[Moammer Kadhafi]] mellett harcolt zsoldosként. Miután vereséget szenvedtek, hazatértek, de a Líbiából hozott fegyvereikkel 2012. január 17-én támadást indítottak a [[Mali]] kormány ellen Azawad függetlenségének a kivívásáért. A lázadók helyzetét jelentős mértékben megkönnyítette, hogy időközben, március 21-én [[Bamako]] |
A 2011-es [[líbiai polgárháború]] idején az [[azawad]]i tuaregek zöme [[Moammer Kadhafi]] mellett harcolt zsoldosként. Miután vereséget szenvedtek, hazatértek, de a Líbiából hozott fegyvereikkel 2012. január 17-én támadást indítottak a [[Mali]] kormány ellen Azawad függetlenségének a kivívásáért. A lázadók helyzetét jelentős mértékben megkönnyítette, hogy időközben, március 21-én [[Bamako|Bamakóban]] a hadsereg parancsnokainak egy része puccsot hajtott végre [[Amadou Toumani Touré]] elnök ellen. A zűrzavaros helyzetben a tuareg lázadók bevették [[Kidali]], [[Gao]] és [[Timbuktu]] városokat (április 1-jén), majd április 6-án a bamakói anarchikus helyzetre hivatkozva kikiáltották Azawad függetlenségét. Mikor az eleinte szövetséges iszlamista lázadók 2013 januárjában további előrenyomulásba kezdtek Mali déli területeinek irányába, január 11-én a francia hadsereg a mali kormány megsegítésére megkezdte a Szervál hadműveletet. Ennek keretében január végére a térség összes jelentősebb települése a mali-francia csapatok kezére került. Az intervenció támogatására időközben az [[ECOWAS]] 5.000, Csád 2.000 katonát küldött. A tuareg lázadók az intervenciós csapatok oldalára álltak a konfliktusban, sőt az azawadi függetlenségi kiáltványt is visszavonták, hitet téve Mali területi integritása mellett. |
||
== Kultúra és vallás == |
== Kultúra és vallás == |
A lap 2017. augusztus 2., 13:50-kori változata
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A tuaregek egy afrikai berber nép, a Szaharában és a Száhel-övezetben élnek. Nyelvük a tamasek. Több száz éve nomád módon élnek Algériában, Nigerben, Maliban, Mauritániában, Líbiában, Burkina Fasóban és Nigériában.
Név
A „tuareg” név a targi szóból ered , ami azt jelenti, hogy „a Targa-völgyből”. A Targa-völgy Líbiában, a Fezzan környéken található. A targa egy berber szó, jelentése „csatorna”. Ők maguk úgy hívják magukat, hogy kel tamasheq („akik tamasekul beszélnek”) vagy imuhaq („a szabadok”).
Történet
A tuaregek a berberek egy csoportját alkotják. Ókori források arra engednek következtetni, hogy a garamantoktól származnak, akiket a muzulmánok a 7. században Fezzanból elűztek. A garamantokról rengeteg történelmi forrás maradt fenn, és őstörténetük sokkal jobban ismert, mint a tuaregé. Fő jellemzőjük volt a négylovas harci szekerek használata, amelyekről sziklarajzok maradtak fenn az Atlasz-hegységben. A tuareg területeken is vannak sziklarajzok lovaskocsikról, ám ezek kétlovas szekereket ábrázolnak. Emiatt számos tudós kizárja a garamant-tuareg azonosságot.
A tuaregek eredetét kutató elméletek sem mentesek a misztikus, legendás elemektől. Olyan legenda is létezik, mely szerint a Tunéziába behatolt kereszteseket ellenségeik a Szaharába űzték, és ott a nomádok segítségével életben maradtak, és elnomádosodtak. Büszke, fegyelmezett és méltóságteljes magatartásuk és vitézségük katonaőseikre vezethető vissza.
Először a Szaharát népesítették be, és egyúttal a tubbu népet a Tibeszti-hegységbe űzték. Amikor a 16. században a Songhai Birodalom gyengülni kezdett, a Száhel-övezetet is meghódították, és elfoglalták Timbuktut.
A 19. században sokáig ellenálltak a francia gyarmatosításnak. Csak 1917-ben kötöttek békét Franciaországgal. Amikor a francia kolóniák Afrikában 1960-ban függetlenségüket elnyerték, a tuaregek területét több ország között osztották fel: Algéria, Niger és Mali (vannak még tuaregek Burkina Fasóban, Mauritánia, Líbia és Nigéria területén is).
A tuaregek „fővárosa” – ha egy nomád népnél egyáltalán lehet ilyenről beszélni a Nigerben található Agadez.
1990 és 1995 között Maliban és Nigerben tuareg felkelések törtek ki, mert úgy érezték, hogy marginalizálódnak. Egyik híres vezetőjük Mano Dayak volt. A líbiai polgárháborúban sok tuareg zsoldos harcolt.
A 2011-es líbiai polgárháború idején az azawadi tuaregek zöme Moammer Kadhafi mellett harcolt zsoldosként. Miután vereséget szenvedtek, hazatértek, de a Líbiából hozott fegyvereikkel 2012. január 17-én támadást indítottak a Mali kormány ellen Azawad függetlenségének a kivívásáért. A lázadók helyzetét jelentős mértékben megkönnyítette, hogy időközben, március 21-én Bamakóban a hadsereg parancsnokainak egy része puccsot hajtott végre Amadou Toumani Touré elnök ellen. A zűrzavaros helyzetben a tuareg lázadók bevették Kidali, Gao és Timbuktu városokat (április 1-jén), majd április 6-án a bamakói anarchikus helyzetre hivatkozva kikiáltották Azawad függetlenségét. Mikor az eleinte szövetséges iszlamista lázadók 2013 januárjában további előrenyomulásba kezdtek Mali déli területeinek irányába, január 11-én a francia hadsereg a mali kormány megsegítésére megkezdte a Szervál hadműveletet. Ennek keretében január végére a térség összes jelentősebb települése a mali-francia csapatok kezére került. Az intervenció támogatására időközben az ECOWAS 5.000, Csád 2.000 katonát küldött. A tuareg lázadók az intervenciós csapatok oldalára álltak a konfliktusban, sőt az azawadi függetlenségi kiáltványt is visszavonták, hitet téve Mali területi integritása mellett.
Kultúra és vallás
A legtöbb tuareg nomád állattenyésztő, vannak köztük kovácsok, tevetenyésztők, karavánvezetők. Többnyire muzulmánok. Társadalmuk hierarchikus. Saját írásuk van, a tifinagh. A nők tanítják a gyermekeknek.
- Tinariwen – egy nemzetközi sikert elért tuareg zenekar.
További információk
- Öt országban, mégis békében – Tuaregek Malin (az mtv1 2012. április 12.-i dokumentumfilmje. riporter: Járai Judit)
- A tuareg (kel tamasheq) nép társadalma, életmódja
- A tuareg bosszúja (Tuareg, il guerriero nel deserto): 91 perces olasz-spanyol-izraeli kalandfilm (1983)
- Maliciózus tuaregek? (Barta Ji 2013.02.07.-i blogbejegyzése)
- A kokain fűti a tuaregek lázadását (a Népszabadság 2013. február 11.-i cikke)
- Kokain, karavánok, tuaregek (az Index.hu 2012. március 24.-i cikke)
- A tuaregek, szent krokodilok és a kölessör birodalma - Mali (Somlai Zoltán 2012. március 10.-i útibeszámolója)