Kalinyingrád

Kalinyingrád (Калининград)
Kalinyingrád címere Kalinyingrád zászlaja
Közigazgatás
Ország	Oroszország
Föderációs alany	Kalinyingrádi terület
Alapítás éve	1255
Polgármester	Alekszandr Jarosuk
Irányítószám	236010
Körzethívószám	7 4012
Testvérvárosok	Lista Zeitz Bremerhaven Breszt Cagliari Baranavicsi
Népesség
Teljes népesség	498 260 fő (2022)
Földrajzi adatok
Terület	215,7 km²
Időzóna	UTC+2
Elhelyezkedése
Kalinyingrád Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 54° 44′, k. h. 20° 29′54.733333333333, 20.483333333333
Kalinyingrád Pozíció a Kalinyingrádi terület térképén
Kalinyingrád weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kalinyingrád témájú médiaállományokat.

Kalinyingrád (oroszul Калининград, németül Königsberg, litvánul Karaliaučius, lengyelül Królewiec) balti-tengeri kikötőváros, Oroszország exklávéjának, a Lengyelország és Litvánia között található Kalinyingrádi területnek a székhelye. A várost Mihail Ivanovics Kalinyin szovjet politikusról nevezték el. Königsberg néven Kelet-Poroszország, korábban a Porosz Hercegség, még korábban a Teuton Rend porosz államának fővárosa volt.

Lakossága 431 902 fő (a 2010. évi népszámláláskor).

Története

Kalinyingrád űrfelvételen

Königsberget („A király hegye”) 1255-ben teuton lovagok alapították, amikor meghódították Poroszországot. II. Ottokár cseh király tiszteletére nevezték el, aki segítette a rendet a kereszténység terjesztésében, melyet északi keresztes hadjáratnak neveztek. Évtizedek alatt a teuton rend, különböző nyugat-európai királyok segítségével, meghódította a balti poroszokat, és gyarmatosította a területet. A megmaradt kis népességet germanizálták és asszimilálták. Ennek ellenére a balti porosz nyelv a 18. századig fennmaradt.

Königsberg volt Szambiának, a négy egyházkerület egyikének a fővárosa, melyre Poroszországot 1243-ban felosztotta Modénai Vilmos pápai legátus. Prágai Adalbert letta védőszentje a königsbergi székesegyháznak. Königsberg a Hanza-szövetség tagja lett, a történeti Poroszország, a Porosz provincia és Litvánia fontos kikötője.

A Rend és a Lengyel Korona közötti tizenhárom éves háború eredményeként a lovagok államának mérete lecsökkent 1466-ban a későbbi Poroszország méretére, és a Lengyel Korona fennhatósága alá került.

1525 óta a herceg székhelye, 1701-től pedig a porosz királyé. 1544-ben alapították az első evangélikus egyetemet Albertina néven. 1618-ban János Zsigmond brandenburgi választófejedelem örökölte a porosz hercegi címet.

1701. január 18-án III. Frigyes brandenburgi választófejedelmet megkoronázták az altstadti katedrálisban. Ekkor vette fel a porosz királyi címet. 1724-ben egyesült Löbenicht, Altstadt, Kneiphof Königsberg néven. A város ekkor lett Kelet-Poroszország fővárosa. 1764-ben, 1769-ben, 1775-ben tűzvész pusztított a városban. 1807. június 16-án a francia fegyveres erők Nicolas-Jean de Dieu Soult Königsberg tábornok alatt megszállta a várost. 1860-ban építették meg a várost Berlinnel összekötő vasútvonalat.

1920-ban tartotta meg Friedrich Ebert birodalmi elnök az első keleti vásárt. 1919-ben Königsberg-Devauban adták át a Hans Hopp tervezte első németországi, polgári repülőteret. 1945 decemberében a második világháború előtti lakosság 12%-a maradt életben. 1946-ban nevezték át a várost Kalinyingrádra. 1947-ben aláírták a Párizsi békét, amelynek értelmében a város és a vidéke a Szovjetunió része lett. Ez év októberében kezdi el Sztálin kitelepíteni a németeket a városból, és oroszokat telepít a helyükre. 1991-ben a Szovjetunió felbomlásával a város az Orosz Föderáció része lett. A három balti állam függetlenségével elzáródott az út az anyaország és Kalinyingrád között. Ezt különböző egyezményekkel oldották meg.

2005-ben ünnepelték a város alapításának 750. évfordulóját.

Gazdaság

A város ipari és gazdasági központ. Bútorgyártás, vegyipar, gépgyártás fejlett Kalinyingádban. A halfeldolgozás is kiemelkedő.

A területen atomerőmű felépítését tervezik, összesen 2 db, egyenként 150 MW-os atomreaktorral – a termelt áramot európai exportra szánják.

A város beosztása

A város 5 kerületre van osztva:

• Baltyijszkij (Balti kerület)
• Moszkovszkij (Moszkvai kerület)
• Lenyingradszkij (Leningrádi kerület)
• Oktyabrszkij (Október kerület)
• Centralnij (Központi kerület – az óvárostól kicsit északabbra)

Lakosság

Év Lakosság (fő) 1400 10 000 1663 40 000 1708 40 600 1711 30 000 1813 48 729 1819. december 1. 63 869 1825. december 1. 67 125 1831. december 1. 67 580 1837. december 1. 69 600 1840. december 1. 70 839 1846. december 3. 75 234 1852. december 3. 79 887 1855. december 3. 83 593

Év Lakosság (fő) 1858. december 1. 87 267 1864. december 3. 101 500 1871. december 1. 112 092 1875. december 1. 122 636 1880. december 1. 140 909 1885. december 1. 151 151 1890. december 2. 161 666 1895. december 2. 172 796 1900. december 1. 189 483 1905. december 1. 223 770 1910. december 1. 245 994 1916. december 1. 229 007 1917. december 5. 224 758

Év Lakosság (fő) 1919. október 8. 260 895 1925. június 16. 279 926 1933. június 16. 315 794 1939. május 17. 372 164 1945. június 30. 73 000 1956. december 31. 188 000 1959. január 15. 204 000 1970. január 15. 296 962 1979. január 17. 354 788 1989. január 12. 401 280 2002. október 9. 430 003 2005. január 1. 434 954 2016 459 560

Kultúra

Múzeum

Kalinyingrádban számos múzeum van:

• Immanuel Kant Múzeum
• Dómmúzeum
• Történelmi múzeum
• Művészeti múzeum
• Művészeti galéria
• Óceán múzeum.

Színház

• Filmharmónia is van a városban: a katolikus templom mellett építették 1907-ben. A második világháborúban felrobbantották ugyan, de később újjáépítették.
• Drámaszínház 1910-ben építették, a második világháborúban megrongálódott, 1960-ban építették újjá.

Látnivalók

• Katedrális – a régi Königsberg főkatedrálisa
• Brandenburgi kapu
• Sackheimi kapu
• Királyi kapu
• Szovjetek Háza
• A megváltó Jézus katedrálisa, ortodox katedrális.
• Állatkert
• Egyetem
• Koszmonavt Viktor Pacajev múzeumhajó

Galéria

• 
  A kalinyingrádi Városháza a Győzelem terén
• 
  Üzletközpont a Győzelem terén
• 
  A tengerészek kultúrpalotája (eredetileg a helyi tőzsde épülete volt)
• 
  A Szovjetek Háza
• 
  A Moszkvai sugárút a Szovjetek Háza mellett
• 
  A Béke sugárút
• 
  Oroszlánszobor a volt tőzsde épülete előtt
• 
  A helyi Déli pályaudvar
• 
  Az 1200 szovjet gárdista emlékműve
• Győzelmi szobor
  Győzelmi szobor
• 
  Egy Tatra T3-as villamos a helyi Brandenburgi kapun halad át éppen

Testvértelepülések

• Gdańsk, Lengyelország
• Pommern, Lengyelország
• Kiel, Németország
• Groningen, Hollandia

Híres emberek Königsbergből illetve Kalinyingrádból

Születési évszám szerint:

• Regiomontanus (1436–1476) matematikus
• Brandenburgi Katalin (1604–1644) erdélyi kormányzó
• Christian Goldbach (1690–1764), matematikus
• Leonhard Euler (1707–1783), matematikus
• Immanuel Kant (1724–1804), filozófus
• Ernst Theodor Amadeus Hoffmann (1776–1822), író
• Gotthilf Heinrich Ludwig Hagen (1797–1884), fizikus
• Fanny Lewald (1811–1889), feminista és író
• Gustav Robert Kirchhoff (1824–1887), fizikus
• Karl Rudolf König (1832–1901), fizikus
• Otto Wallach (1847–1931), kémikus
• David Hilbert (1862-1943, Wehlau), matematikus
• Erich von Drygalski (1865–1949), felfedező
• Arnold Sommerfeld (1868–1951), fizikus
• Agnes Miegel (1879–1964), író
• Fritz Rumey (1891–1918) első világháborús német pilóta
• Lea Rabin (1928–2000), író Jichak Rabin felesége
• Alekszej Leonov, űrhajós (1934–), az első űrséta a nevéhez fűződik
• Heinrich August Winkler (1938–), történész
• Ljudmila Putyin, Vlagyimir Putyin orosz elnök felesége

Lásd még

• Königsbergi hidak problémája

További információk

• Turisztikai információk (angolul)
• Kalinyingrád a funiq.hu-n