„Buza Péter” változatai közötti eltérés

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
38. sor: 38. sor:
* Az első nap Budapesten (1989) Maecenas kiadó
* Az első nap Budapesten (1989) Maecenas kiadó
* Buda, Duna, Pest [[Faragó István (tervezőgrafikus)|Faragó István]]nal [[1989]] Officina Nova
* Buda, Duna, Pest [[Faragó István (tervezőgrafikus)|Faragó István]]nal [[1989]] Officina Nova
* Herminamező (1992) [[Herminamező Polgári Köre]]
* Budapest teljes utcanévlexikona [[Mészáros György (helytörténész)|Mészáros Györggyel]] és [[Ráday Mihály|Ráday Mihállyal]] (2004) Sprinter kiadó
* Budapest teljes utcanévlexikona [[Mészáros György (helytörténész)|Mészáros Györggyel]] és [[Ráday Mihály|Ráday Mihállyal]] (2004) Sprinter kiadó
* Fürdőző Budapest (2006) Holnap kiadó
* Fürdőző Budapest (2006) Holnap kiadó

A lap 2017. július 18., 14:43-kori változata

Buza Péter
Született1942. május 22. (81 éves)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaújságíró,
könyvtáros,
helytörténész,
író,
városvédő
Sablon • Wikidata • Segítség

Buza Péter (néhol helytelenül hosszú ú-val Búzaként) (Kispest[1] 1942. május 22.[2]-) könyvtáros, újságíró, Budapest-történész, számos könyv szerzője, a a Nagy Budapest Törzsasztal tagja.

Pályája

1967-ben végzett az ELTE magyar-könyvtár szakán, előbb a Műszaki Élet című folyóirat munkatársa lett, majd az állami sajtóigazgatásban dolgozott. Később az Interpress Magazin, majd 1984-től a Magyar Nemzet rovatvezetője, 1996-tól szerkesztője lett. Számos lap szerkesztőjeként is dolgozott. 1989-től a Budapesti Városvédő Egyesület elnökségi tagja, 1990-94 között a Városvédő és Polgári Szervezetek Szövetségének elnöke[3].

Budapest

1979-től publikált a Budapest folyóiratban[4], majd a lap 1988-as megszüntetését követően 2004-ben az ő kezdeményezésére indították újra a havilapot. A Népszabadság tíz éven át megjelenő (1992-2002) Budapest-mellékletének Tóth Ákos, Krajczár Gyula és Berkó Pál után utolsó szerkesztője volt[5]. 1990-ben Zenthe Ferenccel, Győrffy Miklóssal egyik alapítója volt a Herminamező Polgári Körének, melynek ügyvezető elnöki tisztét is betöltötte[6]. Az egyesület számos kezdeményezésében részt vett, számos kiadványát szerezte vagy gondozta. 1995-ben a kör szervezésében, Buza vezetésével kutatták fel a Városligetben Horváth Jakab sírját, akire korábban csak egy - a liget egy másik pontján található - kő emlékezett FUIT (volt) felirattal[7]. A 2002-ben alapított Nagy Budapest Törzsasztal tagja, a kör szellemi tőkéjére épített Budapest könyvek közül többet is gondozott.

Könyvei

Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!


Források, jegyzetek

  1. ↑ Csordás Lajos: A város múltját keresőknek ír. Népszabadság, (1999. április 1.) 38. o.
  2. ↑ A Széphalom Könyvműhely szerzőinek adatbázisa. Széphalom Könyvműhely (1994) (Hozzáférés: 2017. július 15.)
  3. ↑ Hermann Péter (szerk): Biográf Ki kicsoda 2002. Budapest: Enciklopédia Kiadó. 2001.  
  4. ↑ Első írása a folyóirat XVII. évfolyamának 1979 februári (2.) számában jelent meg, az általa indított Elfelejtett épületek sorozatban mutatta be a Hermina út 35-öt
  5. ↑ N. Kósa Judit: Előszó. Budapesti Negyed, XIII. évf. 3–4. sz. (2005) 1. o.
  6. ↑ Lett Miklós: Herminamező Polgári Köre. Budapest: Budapesti Honismereti Társaság. 2006.  
  7. ↑ Neszták Béla: A FUIT sír rejtélye. Köztérkép (2009) (Hozzáférés: 2017. július 18.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Buza_Péter&oldid=18929919”