„Ararát-hegy” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 24. sor: | 24. sor: | ||
| szöveg pozíciója = balra |
| szöveg pozíciója = balra |
||
}} |
}} |
||
| ⚫ | |||
Az '''Ararát''' hegység [[Törökország]] és [[Örményország]] határának közelében fekszik, de török területen, 5000 m-es csúcsokkal. A két fő csúcs: Ararát (törökül: Ağrı vagy Eğrı Dağı, perzsa ''Kūh-e Nūḥ'', örmény ''Maszisz'' vagy ''Maszik'', arab ''Jabal al-Ḥowayreṯ'') és a [[Kis Ararát]] (Küçük Ağrı Dağı) egyaránt [[Európa]] és [[Afrika]] összetolódásakor keletkezett. A hegység török katonai területnek számít és csak külön engedéllyel látogatható. A fő csúcs 5165 m magas. Relatív magassága az [[Araksz]] völgyéhez 875 méter, a [[Doğu Bayazıt]] medencéhez 2000 méter. A Kis-Ararát 3925 méter magas. Jelenlegi hóhatára 4000 méter körül van, gleccserei akár 2300 méteres magasságig elérhetnek. |
Az '''Ararát''' hegység [[Törökország]] és [[Örményország]] határának közelében fekszik, de török területen, 5000 m-es csúcsokkal. A két fő csúcs: Ararát (törökül: Ağrı vagy Eğrı Dağı, perzsa ''Kūh-e Nūḥ'', örmény ''Maszisz'' vagy ''Maszik'', arab ''Jabal al-Ḥowayreṯ'') és a [[Kis Ararát]] (Küçük Ağrı Dağı) egyaránt [[Európa]] és [[Afrika]] összetolódásakor keletkezett. A hegység török katonai területnek számít és csak külön engedéllyel látogatható. A fő csúcs 5165 m magas. Relatív magassága az [[Araksz]] völgyéhez 875 méter, a [[Doğu Bayazıt]] medencéhez 2000 méter. A Kis-Ararát 3925 méter magas. Jelenlegi hóhatára 4000 méter körül van, gleccserei akár 2300 méteres magasságig elérhetnek. |
||
| 30. sor: | 29. sor: | ||
A hegy a nevét az [[i. e. 1. évezred]]i [[Urartu]]ról kapta („Ararát Királyság”), és [[asszírok|asszír]] eredetű. A [[Biblia]] [[Özönvíz (Biblia)|özönvíz-történet]]ében az Ararát hegyén feneklett meg [[Noé (Biblia)|Noé]] [[Noé bárkája|bárkája]] (Ter. 8:4) A [[10. század]] előtti [[örmények|örmény]] tradíció és az arab hagyomány több más lehetséges helyet is tartalmaz, például a Jūdī-hegyet. (Korán, 11:46) |
A hegy a nevét az [[i. e. 1. évezred]]i [[Urartu]]ról kapta („Ararát Királyság”), és [[asszírok|asszír]] eredetű. A [[Biblia]] [[Özönvíz (Biblia)|özönvíz-történet]]ében az Ararát hegyén feneklett meg [[Noé (Biblia)|Noé]] [[Noé bárkája|bárkája]] (Ter. 8:4) A [[10. század]] előtti [[örmények|örmény]] tradíció és az arab hagyomány több más lehetséges helyet is tartalmaz, például a Jūdī-hegyet. (Korán, 11:46) |
||
| ⚫ | |||
A vulkanizmus nyomai hozzávetőleg 1200 km²-es területen találhatók meg. A [[paleozoikum]] képződményeit a folyók üledékei betakarják. A két fő csúcs a [[pliocén]] végén és a [[pleisztocén]]ben működött. A vulkanizmus a [[szubdukció]]s típusba tartozik, az Ázsia-lemez és az Arab-tábla ütközése következtében mintegy 25 millió éve kiemelkedett a [[Kaukázus (hegység)|Kaukázus]], és az Ázsia-lemez alábukó lemezpereme hozta létre az Ararátokat. Eredetileg a [[szinorogén vulkanizmus|szinorogén]] és [[szubszekvens vulkanizmus|szubszekvens]] szakaszban [[andezit]]es láva volt jellemző, de a [[finális vulkanizmus|finális]] periódus [[bazalt]]os lávaömlései is megtalálhatók. Ez utóbbi kitörések viszonylag nem régen, néhány ezer éve voltak. A vulkáni tevékenység legvégső szakasza, a földrengéses periódus ma is tart, időnként nagy erejű [[földrengés]]ek rázzák meg az Ararát környékét. |
A vulkanizmus nyomai hozzávetőleg 1200 km²-es területen találhatók meg. A [[paleozoikum]] képződményeit a folyók üledékei betakarják. A két fő csúcs a [[pliocén]] végén és a [[pleisztocén]]ben működött. A vulkanizmus a [[szubdukció]]s típusba tartozik, az Ázsia-lemez és az Arab-tábla ütközése következtében mintegy 25 millió éve kiemelkedett a [[Kaukázus (hegység)|Kaukázus]], és az Ázsia-lemez alábukó lemezpereme hozta létre az Ararátokat. Eredetileg a [[szinorogén vulkanizmus|szinorogén]] és [[szubszekvens vulkanizmus|szubszekvens]] szakaszban [[andezit]]es láva volt jellemző, de a [[finális vulkanizmus|finális]] periódus [[bazalt]]os lávaömlései is megtalálhatók. Ez utóbbi kitörések viszonylag nem régen, néhány ezer éve voltak. A vulkáni tevékenység legvégső szakasza, a földrengéses periódus ma is tart, időnként nagy erejű [[földrengés]]ek rázzák meg az Ararát környékét. |
||
A lap 2017. július 11., 14:14-kori változata
| Ararát | |
 | |
| Magasság | 5165 m |
| Hely | Törökország |
| Hegység | Örmény-felföld |
| Relatív magasság | 875–2000 m |
| Típus | rétegvulkán |
| Utolsó kitörés | 1840[1] |
| Elhelyezkedése | |
 Ararát
Pozíció Törökország térképén
| |
 é. sz. 39° 42′ 07″, k. h. 44° 17′ 54″Koordináták: é. sz. 39° 42′ 07″, k. h. 44° 17′ 54″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ararát témájú médiaállományokat. | |
Az Ararát hegység Törökország és Örményország határának közelében fekszik, de török területen, 5000 m-es csúcsokkal. A két fő csúcs: Ararát (törökül: Ağrı vagy Eğrı Dağı, perzsa Kūh-e Nūḥ, örmény Maszisz vagy Maszik, arab Jabal al-Ḥowayreṯ) és a Kis Ararát (Küçük Ağrı Dağı) egyaránt Európa és Afrika összetolódásakor keletkezett. A hegység török katonai területnek számít és csak külön engedéllyel látogatható. A fő csúcs 5165 m magas. Relatív magassága az Araksz völgyéhez 875 méter, a Doğu Bayazıt medencéhez 2000 méter. A Kis-Ararát 3925 méter magas. Jelenlegi hóhatára 4000 méter körül van, gleccserei akár 2300 méteres magasságig elérhetnek.
A hegy a nevét az i. e. 1. évezredi Urarturól kapta („Ararát Királyság”), és asszír eredetű. A Biblia özönvíz-történetében az Ararát hegyén feneklett meg Noé bárkája (Ter. 8:4) A 10. század előtti örmény tradíció és az arab hagyomány több más lehetséges helyet is tartalmaz, például a Jūdī-hegyet. (Korán, 11:46)
A vulkanizmus nyomai hozzávetőleg 1200 km²-es területen találhatók meg. A paleozoikum képződményeit a folyók üledékei betakarják. A két fő csúcs a pliocén végén és a pleisztocénben működött. A vulkanizmus a szubdukciós típusba tartozik, az Ázsia-lemez és az Arab-tábla ütközése következtében mintegy 25 millió éve kiemelkedett a Kaukázus, és az Ázsia-lemez alábukó lemezpereme hozta létre az Ararátokat. Eredetileg a szinorogén és szubszekvens szakaszban andezites láva volt jellemző, de a finális periódus bazaltos lávaömlései is megtalálhatók. Ez utóbbi kitörések viszonylag nem régen, néhány ezer éve voltak. A vulkáni tevékenység legvégső szakasza, a földrengéses periódus ma is tart, időnként nagy erejű földrengések rázzák meg az Ararát környékét.
Jegyzetek
Források
- Ararat. Encyclopædia Iranica. (Hozzáférés: 2012. augusztus 5.)
