„Ararát-hegy” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
azonban
*/ nemzetközi katalógusok
38. sor: 38. sor:
* {{cite web|url=http://www.iranicaonline.org/articles/ararat-mount-pers|title=Ararat|publisher=Encyclopædia Iranica|accessdate=2012-08-05}}
* {{cite web|url=http://www.iranicaonline.org/articles/ararat-mount-pers|title=Ararat|publisher=Encyclopædia Iranica|accessdate=2012-08-05}}


{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Törökország|-}}
{{Portál|Törökország|-}}



A lap 2017. július 11., 12:05-kori változata

Ararát

Magasság5165 m
HelyTörökország
HegységÖrmény-felföld
Relatív magasság875–2000 m
Típusrétegvulkán
Utolsó kitörés1840[1]
Elhelyezkedése
Ararát (Törökország)
Ararát
Ararát
Pozíció Törökország térképén
é. sz. 39° 42′ 07″, k. h. 44° 17′ 54″Koordináták: é. sz. 39° 42′ 07″, k. h. 44° 17′ 54″
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Ararát témájú médiaállományokat.
Mont Ararat 3D

Az Ararát hegység Törökország és Örményország határának közelében fekszik, de török területen, 5000 m-es csúcsokkal. A két fő csúcs: Ararát (törökül: Ağrı vagy Eğrı Dağı, perzsa Kūh-e Nūḥ, örmény Maszisz vagy Maszik, arab Jabal al-Ḥowayreṯ) és a Kis Ararát (Küçük Ağrı Dağı) egyaránt Európa és Afrika összetolódásakor keletkezett. A hegység török katonai területnek számít és csak külön engedéllyel látogatható. A fő csúcs 5165 m magas. Relatív magassága az Araksz völgyéhez 875 méter, a Doğu Bayazıt medencéhez 2000 méter. A Kis-Ararát 3925 méter magas. Jelenlegi hóhatára 4000 méter körül van, gleccserei akár 2300 méteres magasságig elérhetnek.

A hegy a nevét az i. e. 1. évezredi Urarturól kapta („Ararát Királyság”), és asszír eredetű. A Biblia özönvíz-történetében az Ararát csúcsán „ért partot” Noé bárkája (Ter. 8:4) Az Ararát a környék legmagasabb hegye, így az európaiak szemében logikus volt ez az elképzelés, amely azonban már egészen új keletű. A 10. század előtti örmény tradíció és az arab hagyomány több más lehetséges helyet is tartalmaz, például a Jūdī-hegyet. (Korán, 11:46)

A vulkanizmus nyomai hozzávetőleg 1200 km²-es területen találhatók meg. A paleozoikum képződményeit a folyók üledékei betakarják. A két fő csúcs a pliocén végén és a pleisztocénben működött. A vulkanizmus a szubdukciós típusba tartozik, az Ázsia-lemez és az Arab-tábla ütközése következtében mintegy 25 millió éve kiemelkedett a Kaukázus, és az Ázsia-lemez alábukó lemezpereme hozta létre az Ararátokat. Eredetileg a szinorogén és szubszekvens szakaszban andezites láva volt jellemző, de a finális periódus bazaltos lávaömlései is megtalálhatók. Ez utóbbi kitörések viszonylag nem régen, néhány ezer éve voltak. A vulkáni tevékenység legvégső szakasza, a földrengéses periódus ma is tart, időnként nagy erejű földrengések rázzák meg az Ararát környékét.

Jegyzetek

Források

  • Ararat. Encyclopædia Iranica. (Hozzáférés: 2012. augusztus 5.)