„Edom” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Helyesírási javítások (7. csoport: egybeírás/különírás) kézi ellenőrzéssel (más néven, mégis, még egyszer, még inkább, több száz, kör alakú stb.) |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 7. sor: | 7. sor: | ||
Az edomiták a Holt-tengertől délre eső területen telepedtek le és alapítottak államot. Köztük és az izraeliták között gyakori volt az ellenségeskedés. [[Dávid zsidó király|Dávid]] király legyőzte őket<ref>2. Sám 8,13-15</ref> és ezzel Izraeltől függőségbe kerültek, majd később az [[Egységes Izraeli Királyság|Izraeli Királyság]] szétszakadása után ismét függetlenné váltak. [[II. Nabú-kudurri-uszur]] babiloni király meghódította a királyságukat.<ref>Jer 27,6; és Jer. 49. rész</ref> A megmaradt nép ezután egyre inkább észak felé települt<ref>Ez. 35-36. rész</ref> és sokan telepedtek le [[Hebron]] régiójában, míg korábbi területük Dk-i részén a [[nabateusok]] telepedtek le. A [[babiloni fogság]] után államuk Idumea néven ismert. Kr. e. 129 után a [[Hasmoneusok]] elfoglalták Idumeát és erőszakkal a zsidó vallásra kényszerítették őket. Kr. e. 34-ben Costobar edomita nemes [[VII. Kleopátra]] egyiptomi királynő támogatásával megpróbálta visszaszerezni az ország függetlenségét, de e törekvés kudarcba fulladt, és Idumea ezentúl Judea római provincia része lett. [[Nagy Heródes]] félig edomita származású volt. |
Az edomiták a Holt-tengertől délre eső területen telepedtek le és alapítottak államot. Köztük és az izraeliták között gyakori volt az ellenségeskedés. [[Dávid zsidó király|Dávid]] király legyőzte őket<ref>2. Sám 8,13-15</ref> és ezzel Izraeltől függőségbe kerültek, majd később az [[Egységes Izraeli Királyság|Izraeli Királyság]] szétszakadása után ismét függetlenné váltak. [[II. Nabú-kudurri-uszur]] babiloni király meghódította a királyságukat.<ref>Jer 27,6; és Jer. 49. rész</ref> A megmaradt nép ezután egyre inkább észak felé települt<ref>Ez. 35-36. rész</ref> és sokan telepedtek le [[Hebron]] régiójában, míg korábbi területük Dk-i részén a [[nabateusok]] telepedtek le. A [[babiloni fogság]] után államuk Idumea néven ismert. Kr. e. 129 után a [[Hasmoneusok]] elfoglalták Idumeát és erőszakkal a zsidó vallásra kényszerítették őket. Kr. e. 34-ben Costobar edomita nemes [[VII. Kleopátra]] egyiptomi királynő támogatásával megpróbálta visszaszerezni az ország függetlenségét, de e törekvés kudarcba fulladt, és Idumea ezentúl Judea római provincia része lett. [[Nagy Heródes]] félig edomita származású volt. |
||
== Az edomiták nyelve == |
|||
A területen az ún. [[edomi nyelv]]et (más néven ''edomita'') beszélték, amely a sémi nyelvek közé tartozik, közeli rokona a [[héber nyelv|héber]] és a [[moábi nyelv]]nek is. Először [[főníciai ábécé|főníciai]], majd [[arám ábécé]]t használt. Egyes vélemények szerint nem egészen önálló nyelv, hanem inkább héber nyelvjárás. |
A területen az ún. [[edomi nyelv]]et (más néven ''edomita'') beszélték, amely a sémi nyelvek közé tartozik, közeli rokona a [[héber nyelv|héber]] és a [[moábi nyelv]]nek is. Először [[főníciai ábécé|főníciai]], majd [[arám ábécé]]t használt. Egyes vélemények szerint nem egészen önálló nyelv, hanem inkább héber nyelvjárás. |
||
== Edom gazdasága == |
|||
Edom földje főleg pusztaság volt, a kevés termőföld nem tette lehetővé, hogy helyben termeljenek élelmiszert. Edom gazdasága főleg a kereskedelmen nyugodott, amely létét jelentette egyúttal. Az ország szerencséjére területét keresztezték olyan fontos karavánutak, amelyek Egyiptom, Mezopotámia, Arábia és a Levante között húzódtak. A területet elsősorban hegyvidék alkotta, a déli lankákon volt egy keskeny földnyelv, amely elég csapadékhoz jutott és csupáncsak itt folyt mezőgazdasági tevékenység. Edom valószínűleg sót és balzsamot exportált, a nyugati országrészben, a Khirbát bányában pedig rezet bányásztak. A régeszeti feltárások kimutatták, hogy a réz kitermelése jelentős és jól szervezett volt, ami egyértelműen arra utal, hogy Edom erős központi hatalommal bírt. |
|||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
A lap 2017. július 3., 14:05-kori változata
Edom (héber nyelven: אֱדוֹם), később Idumea (görög nyelven: Ἰδουμαία) ókori állam a Közel-Keleten. Az edomiták sémi nép; a Tóra és a Biblia említése alapján Jákob bátyjának, Ézsaunak a leszármazottai voltak.[1]
| "Edom" neve az egyiptomi hieroglifákon | ||||||||
|
Már az egyiptomi XVIII. dinasztiabeli szövegek (Kr. e. 1550-1300) megemlítik Edom létét az Orontész folyótól Ny-ra. (Bár az e közötti Edom és a biblia Edom közötti kapcsolat nem állapítható meg teljes bizonyossággal.) Az edomiták a Holt-tengertől délre eső területen telepedtek le és alapítottak államot. Köztük és az izraeliták között gyakori volt az ellenségeskedés. Dávid király legyőzte őket[2] és ezzel Izraeltől függőségbe kerültek, majd később az Izraeli Királyság szétszakadása után ismét függetlenné váltak. II. Nabú-kudurri-uszur babiloni király meghódította a királyságukat.[3] A megmaradt nép ezután egyre inkább észak felé települt[4] és sokan telepedtek le Hebron régiójában, míg korábbi területük Dk-i részén a nabateusok telepedtek le. A babiloni fogság után államuk Idumea néven ismert. Kr. e. 129 után a Hasmoneusok elfoglalták Idumeát és erőszakkal a zsidó vallásra kényszerítették őket. Kr. e. 34-ben Costobar edomita nemes VII. Kleopátra egyiptomi királynő támogatásával megpróbálta visszaszerezni az ország függetlenségét, de e törekvés kudarcba fulladt, és Idumea ezentúl Judea római provincia része lett. Nagy Heródes félig edomita származású volt.
Az edomiták nyelve
A területen az ún. edomi nyelvet (más néven edomita) beszélték, amely a sémi nyelvek közé tartozik, közeli rokona a héber és a moábi nyelvnek is. Először főníciai, majd arám ábécét használt. Egyes vélemények szerint nem egészen önálló nyelv, hanem inkább héber nyelvjárás.
Edom gazdasága
Edom földje főleg pusztaság volt, a kevés termőföld nem tette lehetővé, hogy helyben termeljenek élelmiszert. Edom gazdasága főleg a kereskedelmen nyugodott, amely létét jelentette egyúttal. Az ország szerencséjére területét keresztezték olyan fontos karavánutak, amelyek Egyiptom, Mezopotámia, Arábia és a Levante között húzódtak. A területet elsősorban hegyvidék alkotta, a déli lankákon volt egy keskeny földnyelv, amely elég csapadékhoz jutott és csupáncsak itt folyt mezőgazdasági tevékenység. Edom valószínűleg sót és balzsamot exportált, a nyugati országrészben, a Khirbát bányában pedig rezet bányásztak. A régeszeti feltárások kimutatták, hogy a réz kitermelése jelentős és jól szervezett volt, ami egyértelműen arra utal, hogy Edom erős központi hatalommal bírt.
Jegyzetek
Források
- Bánosi György – Veresegyházi Béla: Eltűnt népek, eltűnt birodalmak kislexikona. Budapest: Anno. 1999. 10. o. ISBN 963-9199-29-X
- Gecse Gusztáv, Horváth Henrik: Bibliai kislexikon, 1978.
