„Gyöngyös-patak (Gyöngyös)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Visszavontam 2001:4C4E:1EC1:41FC:C46E:8C71:34EA:951C (vita) szerkesztését (oldid: 18709392) |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 16. sor: | 16. sor: | ||
== Vízrajza == |
== Vízrajza == |
||
A [[Belső-Mérges-patak]] Gyöngyöstől nyugatra folyik belé. A [[Rédei-Nagy-patak]] [[Vámosgyörk]]től keletre táplálja vizét. A [[Szarv-Ágy]] [[Visznek]]től délre, míg a [[Külső-Mérges-patak]] a falutól északra gyarapítja, majd [[Tarnaörs]]től északra a [[Tarna (patak)|Tarnába]] ömlik. |
A [[Belső-Mérges-patak]] Gyöngyöstől nyugatra folyik belé. A [[Rédei-Nagy-patak]] [[Vámosgyörk]]től keletre táplálja vizét. A [[Szarv-Ágy]] [[Visznek]]től délre, míg a [[Külső-Mérges-patak]] a falutól északra gyarapítja, majd [[Tarnaörs]]től északra a [[Tarna (patak)|Tarnába]] ömlik.[[Tátikahidegkút]] |
||
== Állatvilága == |
== Állatvilága == |
||
A lap 2017. június 26., 15:06-kori változata
| Gyöngyös-patak | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Magyarország |
| Földrajzi adatok | |
| Forrásszint | 320 m |
| Vízgyűjtő terület | 544[1] km² |
| Forrás | Gyöngyös-Rédei-víztároló, Gyöngyös, Mátra, Magyarország |
| Torkolat | Tarna, Tarnaörs |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gyöngyös-patak témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Gyöngyös-patak a Mátra aljában ered, Gyöngyös város nyugati határában, a Gyöngyös-Rédei-víztárolóból, amely a Tarján-patak és a Toka-patak összefolyásának vizét duzzasztja fel Heves megyében, mintegy 320 méteres tengerszint feletti magasságban. A patak forrásától kezdve déli, majd keleti-délkeleti irányban halad, majd Tarnaörs településnél éri el a Tarna-patakot.[2]
Vízrajza
A Belső-Mérges-patak Gyöngyöstől nyugatra folyik belé. A Rédei-Nagy-patak Vámosgyörktől keletre táplálja vizét. A Szarv-Ágy Visznektől délre, míg a Külső-Mérges-patak a falutól északra gyarapítja, majd Tarnaörstől északra a Tarnába ömlik.Tátikahidegkút
Állatvilága
A patak halfaunáját a következő halak alkotják: bodorka (Rutilus rutilus), csuka (Esox lucius), dévérkeszeg (Abramis brama), domolykó (Leuciscus cephalus), fenékjáró küllő (Gobio gobio), sügér (Perca fluviatilis), halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus), jászkeszeg (Leuciscus idus), karikakeszeg (Abramis bjoerkna), kövi csík (Barbatula barbatula), kurta baing (Leucaspius delineatus), küsz (Alburnus alburnus), lapos keszeg (Abramis ballerus), nyúldomolykó* (Leuciscus leuciscus), razbóra* (Pseudorasbora parva), sebes pisztráng* (Salmo trutta m fario), sujtásos küsz* (Alburnoides bipunctatus), fogassüllő (Sander lucioperca), szivárványos pisztráng* (Onkorhynchus mykiss), tarka géb (Proterorhinus marmoratus). A megcsillagozott halfajok a huszadik század során korábban végzett kutatások során kerültek elő, míg a patak legutóbbi felmérése során már nem sikerült jelenlétüket kimutatni.[3]
Part menti települések
A patak partján fekvő településeken összesen több, mint 44 000 fő él.
Jegyzetek
- ↑ Tarna vízgyűjtő alegység. Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság. (Hozzáférés: 2013. szeptember 15.)
- ↑ Magyarország természetjáró földrajza. Bozó András. (Hozzáférés: 2013. szeptember 6.)
- ↑ A Mátra és környéke halfaunája. matramuzeum.hu. (Hozzáférés: 2016. március 14.)
További információk
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyöngyös-patak témájú kategóriát.
