„Móricz Virág” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Szócikk bővítése. |
→Életpályája: Szócikk bővítése |
||
28. sor: | 28. sor: | ||
Móricz Zsigmond és Holics Eugénia Margit lányaként született, vallása evangélikus. Tanulmányait [[Bécs]]ben és [[Berlin]]ben végezte. A budapesti egyetemen [[1932]]-ben művészettörténetből és esztétikából oklevelet szerzett. [[1931]]–[[1932]] között a Nyugat titkára, majd filmsegédrendező. [[1936]]-ban ''Bukaresti éjszaka'' című novellájával elnyerte a Nyugat pályázatának díját. 1937. december 31-én Budapesten férjhez ment a nála öt évvel idősebb [[Kolos Richárd|Koch Richárd]] okleveles gépészmérnökhöz, Koch Móric és Hoffmann Erzsébet fiához.<ref>A házasságkötés bejegyezve A Bp. II. ker. polgári házassági akv. 633/1937. folyószáma alatt.</ref> (Férje 1945-ben a nevét Kolosra változtatta.)<ref>42804/1945.II a BM sz.</ref> |
Móricz Zsigmond és Holics Eugénia Margit lányaként született, vallása evangélikus. Tanulmányait [[Bécs]]ben és [[Berlin]]ben végezte. A budapesti egyetemen [[1932]]-ben művészettörténetből és esztétikából oklevelet szerzett. [[1931]]–[[1932]] között a Nyugat titkára, majd filmsegédrendező. [[1936]]-ban ''Bukaresti éjszaka'' című novellájával elnyerte a Nyugat pályázatának díját. 1937. december 31-én Budapesten férjhez ment a nála öt évvel idősebb [[Kolos Richárd|Koch Richárd]] okleveles gépészmérnökhöz, Koch Móric és Hoffmann Erzsébet fiához.<ref>A házasságkötés bejegyezve A Bp. II. ker. polgári házassági akv. 633/1937. folyószáma alatt.</ref> (Férje 1945-ben a nevét Kolosra változtatta.)<ref>42804/1945.II a BM sz.</ref> |
||
Első nagyobb terjedelmű műve, az ''Apám regénye'' (1953), ami jelentős forrástanulmány apja életművéhez is. Regényeiben - mint novelláiban is - az akkori kor kérdései foglalkoztatták. Lakó Györggyel közösen lefordította Arvi Jӓrventus finn író ''Kis falu a világ végén'' (1938) című regényét. |
|||
Első nagyobb terjedelmű műve, az ''Apám regénye'' (1953), ami jelentős forrástanulmány apja életművéhez is. Apja irodalmi hagyatékának gondozójaként több drámáját vitte színpadra. A ''Móricz Zsigmond szerkesztő úr'' (1967) és ''Tíz év'' (1981) című könyveiben - mintegy az ''Apám regényét'' folytatva - Móricz Zsigmond életéről, munkásságáról közölt újabb dokumentumokat bő, elemző kommentárokkal. A ''Móricz Zsigmond szerkesztő úr'' apja életének azt a négy esztendejét tárja a közönség elé, amikor Móricz - egy ideig Babits Mihállyal együtt - a [[Nyugat (folyóirat)|Nyugatot]] szerkesztette. |
|||
⚫ | |||
Regényeiben - mint novelláiban is - az akkori kor kérdései foglalkoztatták. Korának átalakuló világáról, különösen az akkori lányok, asszonyok életéről, problémáiról szól. Regények, novellák mellett útirajzokat is írt. Lakó Györggyel közösen lefordította Arvi Jӓrventus finn író ''Kis falu a világ végén'' (1938) című regényét. |
|||
Lányai Kolos Virág és Kolos Réka. |
|||
⚫ | |||
{{csonk-szakasz}} |
{{csonk-szakasz}} |
||
A lap 2017. június 22., 11:42-kori változata
Móricz Virág | |
Móricz Virág: álló sor, középen, világos ruhában (1930) | |
Élete | |
Született | 1909. szeptember 23. Budapest |
Elhunyt | 1995. szeptember 9. (85 évesen) Budapest |
Sírhely | Farkasréti temető |
Szülei | Móricz Zsigmond |
Házastársa | Kolos Richárd |
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | próza |
A Wikimédia Commons tartalmaz Móricz Virág témájú médiaállományokat. |
Dr. Móricz Virág (Budapest, 1909. szeptember 23. – Budapest, 1995. szeptember 9.) írónő. Móricz Zsigmond legidősebb lánya, a Nyugat titkára, filmes segédrendező és írónő.
Életpályája
Móricz Zsigmond és Holics Eugénia Margit lányaként született, vallása evangélikus. Tanulmányait Bécsben és Berlinben végezte. A budapesti egyetemen 1932-ben művészettörténetből és esztétikából oklevelet szerzett. 1931–1932 között a Nyugat titkára, majd filmsegédrendező. 1936-ban Bukaresti éjszaka című novellájával elnyerte a Nyugat pályázatának díját. 1937. december 31-én Budapesten férjhez ment a nála öt évvel idősebb Koch Richárd okleveles gépészmérnökhöz, Koch Móric és Hoffmann Erzsébet fiához.[1] (Férje 1945-ben a nevét Kolosra változtatta.)[2]
Első nagyobb terjedelmű műve, az Apám regénye (1953), ami jelentős forrástanulmány apja életművéhez is. Apja irodalmi hagyatékának gondozójaként több drámáját vitte színpadra. A Móricz Zsigmond szerkesztő úr (1967) és Tíz év (1981) című könyveiben - mintegy az Apám regényét folytatva - Móricz Zsigmond életéről, munkásságáról közölt újabb dokumentumokat bő, elemző kommentárokkal. A Móricz Zsigmond szerkesztő úr apja életének azt a négy esztendejét tárja a közönség elé, amikor Móricz - egy ideig Babits Mihállyal együtt - a Nyugatot szerkesztette. Regényeiben - mint novelláiban is - az akkori kor kérdései foglalkoztatták. Korának átalakuló világáról, különösen az akkori lányok, asszonyok életéről, problémáiról szól. Regények, novellák mellett útirajzokat is írt. Lakó Györggyel közösen lefordította Arvi Jӓrventus finn író Kis falu a világ végén (1938) című regényét.
Sírja a Farkasréti temetőben található 38. parcella, 1-29/30. Lányai Kolos Virág és Kolos Réka.
Művei
- Szárnyas oltárok a bártfai Szent Egyed templomban (1932) doktori értekezés
- Első szemeszter (1933) kisregény
- Bukaresti éjszaka (1936) novella
- Zichy Mihály (1944) (életrajz)
- Apám regénye (1953)
- Szerencse (1954) regény
- Rosta (1955) regény
- Küszöb (1956)
- Pókháló (1958)
- Balga szüzek (1961) karrier-regény
- Kaland (1963)
- Suomiban jártam (1965)
- Móricz Zsigmond szerkesztő úr (1967)
- Gúnyos mosoly (1968)
- Napnyugaton jártam (1970)
- Fasor (1973)
- Hiába (1975)
- Tíz év (1981)
- Illúzió (1983)
- Nehéz az élet (1984)
- Aranynap (1985)
- Mexikói szerelem (1987)
- Anyám regénye (1988)
Jegyzetek
Források
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 9638607106
- Kortárs magyar írók 1945-1997
- Magyar Irodalmi Lexikon. Akad. Kiadó, Bp., 1965. Főszerk.: Benedek Marcell