„Alexandria (Egyiptom)” változatai közötti eltérés

	Alexandria; (الإسكندرية)
	A régi és az új jól megfér egymás mellett
; Alexandria; címere	; Alexandria; zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Egyiptom
Kormányzóság	Alexandriai kormányzóság
Alapítás éve	i. e. 331
Polgármester	Adel Labib
Irányítószám	21500
Körzethívószám	889
Testvérvárosok	Lista Pozsony (1974–); Casablanca; Konstanca; Durban; Kazanlak; Kánpur; Yevlax; Gjumri; Odessza (1968–); Sanghaj (1992–); Szentpétervár (2005–); Szaloniki; Dzsidda; Kuching; Le Mans; Limassol Municipality (1972. november 25. – ); Cleveland; Bengázi; Baltimore; Páfosz;
	Népesség
Teljes népesség	4 870 000 fő (2016)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	−1,0 m
Terület	2,679 km²
Időzóna	EET (UTC+2)
	Elhelyezkedése
	é. sz. 31° 11′ 51″, k. h. 29° 53′ 33″Koordináták: é. sz. 31° 11′ 51″, k. h. 29° 53′ 33″
	Alexandria; weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Alexandria; témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2017. június 22., 01:05-kori változata

Ez a szócikk az egyiptomi kikötővárosról szól. Hasonló címmel lásd még: Alexandria (egyértelműsítő lap).

Alexandria (görögül Αλεξάνδρεια – Alexandríja, koptul Ⲁⲗⲉⲝⲁⲛⲇⲣⲓⲁ, Ⲣⲁⲕⲟⲧⲉ – Alexandria, Rakote, arabul الإسكندرية – el-Iszkanderíjjah) Egyiptom második legnépesebb városa a Földközi-tenger partján a Nílus deltatorkolatában, Kairótól 208 km-re északra.

A várost Kr. e. 331-ben alapította Nagy Sándor makedón király. Innentől kezdve évszázadokon át volt a tudomány és kultúra fellegvára, a világ egyik legnagyobb városa. Nagy Sándor halála után a Ptolemaida-dinasztia székhelye, ennél fogva az Egyiptomi Birodalom fővárosa Kr. e. 30-ig, majd a Római Birodalom Egyiptom-provinciájának központja. Itt állt az ókori világ hét csodájának egyike, a Fároszi világítótorony. Ma fontos ipar-, és kikötőváros, mintegy 32 km hosszan húzódik a tengerparton. Területe 2,679 km2, lakosainak száma 4 984 387 fő volt 2016. november 27-én.

Az ókori Alexandria

III. (Nagy) Sándor alapította i. e. 331-ben, és önmagáról nevezte el. {A hódító hasonló módon elkeresztelt új városai közül az egyiptomi vált a leghíresebbé és legnagyobbá. Évszázadokon át az ókor egyik legpompásabb, legnagyobb városa volt. Híres volt, mint a tudományok székhelye. A monda szerint Nagy Sándornak egy aggastyán jelent meg álmában, és Homérosz sorait idézte, amelyekben Pharosz szigetét említi; ez bírta rá, hogy ott építse meg a várost. A tenger és a Mareotisz nevű parti tó közötti homokos partszegélyen épült, Deinokratesz építész tervei szerint. 19 km volt a kerülete. Az előtte fekvő Pharoszt egy hatalmas, 7 stadion (1290 m) hosszú gáttal (Heptasztadion) a parthoz csatolták, így keletkezett a nyugati (Eunosztosz) és a keleti (ún. Nagy-) kikötő – ma is ez Alexandria két kikötője. A masszív Heptasztadiont idővel 500 méter szélesre növelte a tenger, ami folyton kavicsot és homokot rak le mellé. A két kikötőt összekapcsoló csatornák rég eltömődtek.

A város legszebb része az ún. Brukheion vagy Basaleza volt a „nagy kikötő” déli szélén, amelyben a királyi palota volt összes melléképületével. Ott állt a világhírű Muszeion, mely több évszázadon át a világ szellemi középpontja volt: benne helyezkedett el az állítólag 700 000 tekercsből álló könyvtár. A parthoz közelebb emelkedett Poszeidón temploma és a színház. A Brukheion keleti végén álltak az ún. Kleopátra tűi, két karcsú obeliszk az I. e. 16. századból, amelyek egyike 1878 óta Londonban, másika pedig 1880 óta New Yorkban van. A Brukheiontól délre emelkedett a pompás Gümnaszion 200 méteres oszlopcsarnokával és ettől keletre, a Kanoposz-kapu előtt terült el a nagy Hippodrom (lóversenypálya).

A várostól délnyugatra a Serapeian állt amely a római Capitolium után az akkor ismert világnak legpompásabb épülete volt s 200 000 tekercsből álló értékes könyvtárt foglalt magában. A Serapeion tágas helyiségében a Kr. u. 4. században egy római praefectus, Pompeius, Diocletianus császár tiszteletére hatalmas oszlopot állíttatott, amely a romok között még ma is áll, és a Pompeius oszlopa nevet visel. Egy darab vörös gránitból van faragva, melynek magassága 20, átmérője pedig 2 és fél méter. A korinthoszi stílusú oszloptalapzatával és fejezetével együtt összesen 32 méter magas. Napóleon Bonaparte tábornok rendeletére belevésték a francia katonák nevét, akik 1798. július 2-án, a város ostroma közben estek el, és sírjaik az oszlop tövében találhatók.

Az egész városnak azon a hatalmas területen volt a központja, amelyen derékszögben szelte egymást Alexandria két, 30 méternél is szélesebb főútja. Nagy romhalmazok, oszlopok és számos ciszterna jelzi még most az utak irányát. Nyugaton volt a föld alatti nagy Halottak városa (Nekropolisz), amely egészen az ún. Kleopátra fürdőjéig terjedt.

Az idők folyamán sok régi márvány- és gránitszobor került Rómába és később Konstantinápolyba, sok mást pedig a tenger öntött el. Mikor a rómaiak Kr. e. 30-ban Alexandriát elfoglalták, a városnak körülbelül egy millió lakosa volt. Az alexandriai lakosság etnikai összetételét tekintve igen kevert volt: leginkább görögök, egyiptomiak és számos zsidó élt itt, azonkívül az akkor ismert világ minden részéből megfordultak itt.

Az alexandriai világítótorony

Bővebben: Pharoszi világítótorony

A Pharosz sziget keleti fokán emelkedett a híres világítótorony, amelyet a Kr. e. 3. században I. Ptolemaiosz Szótér uralkodása alatt Szósztratosz épített; nyolcemeletes és 160 méter magas volt, fénye 300 sztadionnyira (50–60 km) látszott a tengeren.

Látnivalók

Galéria

Alexandria éjszaka
San Stefano Grand Plaza
Egy alexandriai utca

Egy alexandriai utca

Testvértelepülések

Törökország, İzmir, 1996
Szlovákia, Pozsony
Amerikai Egyesült Államok, Baltimore 1995
Magyarország, Debrecen folyamatban, a debreceni közgyűlés 2010. decemberében fogadta el a testvérvárosi kapcsolat megkötéséről szóló határozatot.^[2]
Fiume, Horvátország^[3]

Kapcsolódó szócikkek

Egyiptom fővárosai

Források

Bokor József (szerk.). Alexandria, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X

Jegyzetek

↑ http://www.demographia.com/db-worldua.pdf
↑ http://www.hirado.hu/Hirek/2010/12/16/13/Egyiptomi_telepules_lesz_Debrecen_uj_testvervarosa.aspx)
↑ testvértelepülések (horvát nyelven). www.rijeka.hr. [2011. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 23.)

További információk

Ez az ókori témájú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[4f71788aaceb07865620ab192af96b5a4c85fcb4-1] ttp://www.demographia.com/db-worldua.pdf

[2] ttp://www.hirado.hu/Hirek/2010/12/16/13/Egyiptomi_telepules_lesz_Debrecen_uj_testvervarosa.aspx)

[3] testvértelepülések (horvát nyelven). www.rijeka.hr. [2011. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 23.)

[1]

[2]

[3]

@@ 37. sor: / 37. sor: @@
 [[III. Alexandrosz makedón király|III. (Nagy) Sándor]] alapította [[i. e. 331]]-ben, és önmagáról nevezte el. {A hódító hasonló módon elkeresztelt új városai közül az egyiptomi vált a leghíresebbé és legnagyobbá. Évszázadokon át az [[ókor]] egyik legpompásabb, legnagyobb városa volt. Híres volt, mint a tudományok székhelye. A monda szerint Nagy Sándornak egy aggastyán jelent meg álmában, és [[Homérosz]] sorait idézte, amelyekben [[Pharosz (félsziget)|Pharosz]] szigetét említi; ez bírta rá, hogy ott építse meg a várost. A tenger és a Mareotisz nevű parti tó közötti homokos partszegélyen épült, Deinokratesz építész tervei szerint. 19&nbsp;km volt a kerülete. Az előtte fekvő Pharoszt egy hatalmas, 7 stadion (1290 m) hosszú gáttal (Heptasztadion) a parthoz csatolták, így keletkezett a nyugati (Eunosztosz) és a keleti (ún. Nagy-) kikötő – ma is ez Alexandria két kikötője. A masszív Heptasztadiont idővel 500 méter szélesre növelte a tenger, ami folyton kavicsot és homokot rak le mellé. A két kikötőt összekapcsoló csatornák rég eltömődtek.
-A város legszebb része az ún. Brukheion vagy Basaleza volt a „nagy kikötő” déli szélén, amelyben a királyi palota volt összes melléképületével. Ott állt a világhírű [[Muszeion]], mely több évszázadon át a világ szellemi középpontja volt: benne helyezkedett el az állítólag {{szám|700000}} tekercsből álló könyvtár. A parthoz közelebb emelkedett [[Poszeidón]] temploma és a színház. A Brukheion keleti végén álltak az ún. [[Kleopátra tűi]], két karcsú [[obeliszk]] az [[I. e. 16. század]]ból, amelyek egyike [[1878]] óta [[London]]ban, másika pedig [[1880]] óta [[New York]]ban van. A Brukheiontól délre emelkedett a pompás Gümnaszion 200 méteres oszlopcsarnokával és ettől keletre, a Kanoposz-kapu előtt terült el a nagy Hippodrom (lóversenypálya).
+A város legszebb része az ún. Brukheion vagy Basaleza volt a „nagy kikötő” déli szélén, amelyben a királyi palota volt összes melléképületével. Ott állt a világhírű [[Alexandriai könyvtár|Muszeion]], mely több évszázadon át a világ szellemi középpontja volt: benne helyezkedett el az állítólag {{szám|700000}} tekercsből álló könyvtár. A parthoz közelebb emelkedett [[Poszeidón]] temploma és a színház. A Brukheion keleti végén álltak az ún. [[Kleopátra tűi]], két karcsú [[obeliszk]] az [[I. e. 16. század]]ból, amelyek egyike [[1878]] óta [[London]]ban, másika pedig [[1880]] óta [[New York]]ban van. A Brukheiontól délre emelkedett a pompás Gümnaszion 200 méteres oszlopcsarnokával és ettől keletre, a Kanoposz-kapu előtt terült el a nagy Hippodrom (lóversenypálya).
 A várostól délnyugatra a Serapeian állt amely a [[róma]]i Capitolium után az akkor ismert világnak legpompásabb épülete volt s {{szám|200000}} tekercsből álló értékes könyvtárt foglalt magában. A Serapeion tágas helyiségében a [[4. század|Kr. u. 4. században]] egy római praefectus, Pompeius, [[Diocletianus római császár|Diocletianus]] császár tiszteletére hatalmas oszlopot állíttatott, amely a romok között még ma is áll, és a ''[[Pompeius oszlopa]]'' nevet visel. Egy darab vörös gránitból van faragva, melynek magassága 20, átmérője pedig 2 és fél méter. A [[korinthoszi oszlop|korinthoszi]] stílusú oszloptalapzatával és fejezetével együtt összesen 32 méter magas. [[I. Napóleon francia császár|Napóleon Bonaparte tábornok]] rendeletére belevésték a francia katonák nevét, akik [[1798]]. [[július 2.|július 2-án]], a város ostroma közben estek el, és sírjaik az oszlop tövében találhatók.