„Emberré válás” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
a
Kékítés
a (Kékítés)
a (Kékítés)
Az ember és a mai élővilág minden egyes [[faj]]a közös ősökkel rendelkezik, a különbség ebben csak annyi, hogy ez a közös ős mikor élt, és az evolúciós elágazástól milyen irányú és milyen mértékű változások történtek az ágakon. Az állatvilágban legközelebbi rokonaink az emberszabású majmok, ezeknek is az afrikai ága. Az ember tehát a közkeletű félreértéssel ellentétben nem a mai majmoktól származik, hanem a majmok valamennyi típusának és az embernek közös őse volt, és a közös ősök közül az utolsó az afrikai emberszabású majmoknak és az embernek is őse volt.
 
A tudomány aktuális állása szerint az emberré válás folyamatában először a testi adottságok, anatómiai jellemzők változása következett be. Az ''[[Australopithecus#Australopithecus afarensis|Australopithecus afarensis]]'' ismert egyedei ([[AL 288-1 (Lucy)|Lucy]], AL 444-2), valamint egy még ezeknél is korábbi [[nyomfosszília]], egy 3,6 millió éves lábnyomai elárulják, hogy őseink már akkor két lábon jártak, amikor agytérfogatuk még semmivel sem volt nagyobb a mai [[csimpánz]]nál. Az Australopithecus tényleges emberelőd voltában ugyan nincs egységes álláspont az antropológusok körében, azonban az mégis világos, hogy a két lábon járás fokozatosan, de mégis nagyon korán megjelent a hominidák körében.
 
Az emberősöknek tekintett [[Nem (rendszertan)|nemekben]] még nagy a bizonytalanság. A legelső lelet, ami az emberek felé vezető fejlődési vonalhoz tartozhat, a [[Ramapithecus]], azonban a rokonsági kapcsolatok és az elágazások egyelőre nem felderítettek. A [[Dryopithecus]], [[Oreopithecus]] és [[Kenyapithecus]] is szóba jöhet e korai időkben. Az Oreopithecus esetében már a kétlábúság is felmerülhet. E nemek 14 és 8 millió évvel ezelőtti korok között éltek. A következő ismert láncszem a 8-6 millió éves [[RUD 1 (Rudi)|Rudapithecus]].

Navigációs menü