„Népbíróságok Magyarországon” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
==Problémák==
A népbíróságok ítéletei erkölcsi jóvátételt jelentettek az üldözötteknek és túlélő családtagjaiknak, de a bíróságok tevékenységét kezdettől súlyos problémák kísérték.
 
Alapelveik, tevékenységük jogi és eljárási háttere megkérdőjelezhetők voltak.
 
A [[Volksbund]] tagjai, a [[Waffen-SS]]-be besorozott [[magyarországi németek|németek]] automatikusan potenciális háborús bűnösnek számítottak, ugyanígy a [[Szálasi-kormány|Szálasi-rezsim]] hivatalnokainak jelentős része is. Előfordult, hogy megvertek és hamis vallomásra kényszerítettek vádlottakat, a [[Horthy Miklós (kormányzó)|Horthy]]-rendszert egészében elítélni igyekvő [[kommunista]] sajtó és politikusok pedig ezen törekvésüket támogatandó, nemegyszer nyomást gyakoroltak a bíróságokra. Levéltári irat őrzi például a párthatározatot arról, mit hirdessen ki másodfokú ítéletében a [[Népbíróságok Országos Tanácsa]] a [[Mindszenty József]] bíboros elleni eljárásban [[1948]]-ban.<ref>[http://nol.hu/cikk/366666/ Népszabadság online]</ref>
 
Máig ható, a magyar társadalom egységét sújtó hullámokat vetett, hogy a bűnösöket felkutató politikai rendőrséget a zsidó származású kommunista [[Péter Gábor]] vezette és a rendőrséghez másokkal együtt sokan csatlakoztak a túlélő magyar zsidók közül, akiknek családjával, ismerőseivel a háború idején borzalmak történtek. Mindezek miatt sokak számára úgy tűnhetett, hogy a felelősségre vonás nem más, mint a [[zsidók]] bosszúja, amihez a kommunisták által elkövetett törvénytelenségek és megfélemlítés tudata társult.
 
A problémás pontok miatt a népbíróságok tevékenysége a magyar múlt nehezen emészthető, máig vitákat és érzelmeket kavaró szeletei közé tartozik.
 
==Statisztikák==
Névtelen felhasználó

Navigációs menü