„Prokopiosz (történetíró)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címke: HTML-sortörés |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| ⚫ | |||
|név =Prokopiosz |
|||
|kép = |
|||
|képméret = |
|||
|képaláírás = |
|||
<!--Életrajzi adatok --> |
|||
|ismeretes mint = |
|||
|nemzetiség =görög |
|||
|állampolgárság = |
|||
|születés dátuma =[[500]] körül |
|||
|születés helye = |
|||
|halál dátuma =[[565]]? |
|||
|halál helye = |
|||
|sírhely = |
|||
|házastárs = |
|||
|élettárs = |
|||
|gyermekei = |
|||
|lakhely = <!-- élő személy esetén --> |
|||
<!-- Iskolái --> |
|||
|felsőoktatási intézmény = |
|||
|más intézmény = |
|||
|egyéb diplomái = |
|||
<!-- Pályafutása --> |
|||
|szakterület =[[történettudomány]] |
|||
|kutatási terület =bizánci történelem |
|||
|tudományos fokozat = <!-- melyiket és mikor ---> |
|||
|mérnöki ág = <!-- mérnökök esetében --> |
|||
|aktivitási típus = |
|||
|szakintézeti tagság = <!-- ide kerülnek a betöltött hivatali pozíciók is, ha vannak --> |
|||
|felsőoktatási munkahely1 = |
|||
|felsőoktatási beosztás1 = |
|||
|felsőoktatási munkahely2 = |
|||
|felsőoktatási beosztás2 = |
|||
|kutatóintézeti munkahely = |
|||
|kutatóintézeti beosztás = |
|||
|más munkahelyek = <!-- pl. kórház, tervezőiroda, iskola, minisztérium stb. --> |
|||
|jelentős munkái =''A háborúk könyve<br>Épületekről<br>Titkos történet'' |
|||
|jelentős tervfeladatai = |
|||
|tudományos publikációk száma = |
|||
|szakmai kitüntetések = |
|||
|akadémiai tagság = <!-- megválasztás évével --> |
|||
|hatással volt = <!-- akiknek a munkásságára hatással volt --> |
|||
|hatással voltak rá = <!-- akik hatással voltak a MUNKÁSSÁGÁRA --> |
|||
|aláírás = |
|||
|weboldal = <!-- http:// nélkül --> |
|||
|wikicommons = |
|||
}} |
|||
{{egyért2|a Caesareai Prokopios történetíróról|Prokopiosz (rétor)}} |
{{egyért2|a Caesareai Prokopios történetíróról|Prokopiosz (rétor)}} |
||
| ⚫ | |||
'''Kaiszareiai Prokopiosz''' (latinosan: ''Prokopios''; [[500]]? – [[565]]?) [[bizánc]]i történetíró, aki legfőképpen [[I. Iusztinianosz bizánci császár|I. Justinianus]] császár alatti háborúk leírásáról ismert. |
'''Kaiszareiai Prokopiosz''' (latinosan: ''Prokopios''; [[500]]? – [[565]]?) [[bizánc]]i történetíró, aki legfőképpen [[I. Iusztinianosz bizánci császár|I. Justinianus]] császár alatti háborúk leírásáról ismert. |
||
A lap 2017. május 27., 15:16-kori változata
| Prokopiosz | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 500 körül Caesarea Maritima |
| Elhunyt | 565? Konstantinápoly |
| Ismeretes mint | |
| Nemzetiség | görög |
| Pályafutása | |
| Szakterület | történettudomány |
| Kutatási terület | bizánci történelem |
| Jelentős munkái | A háborúk könyve Épületekről Titkos történet |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Prokopiosz témájú médiaállományokat. | |
Kaiszareiai Prokopiosz (latinosan: Prokopios; 500? – 565?) bizánci történetíró, aki legfőképpen I. Justinianus császár alatti háborúk leírásáról ismert.
Élete
Caesarea-ban született, törvényt tanult, majd Konstantinápolyban (ma: Isztambul) gyakorolt. Procopius a Palesztina provincia akkori adminisztrációs központjában Caesarea Maritima városában született 500 környékén. Valószínűleg a város védőszentjéről, a mártírhalált halt 4. századi Prokopiosról kaphatta nevét.
Családjának módjában állt taníttatni, így minden bizonnyal a gázai görög iskolában tanulhatott, de tanulmányait Bejrútban is folytathatta. Anyanyelve a görög volt, de jártas volt a latin, perzsa és gót nyelvekben is.
526 vagy 527-ben Flavius Belisariushoz, Daras város helyőrségének kapitányához és hadvezérhez került tanácsosként, akit elkísért felívelő katonai pályája során (530 ibér háború a Szászánida Birodalom ellen, 532 konstantinápolyi Nika-lázadás leverése, 533 észak-afrikai vandál háború, 535-540 itáliai osztrogótok elleni háború).
540-ben Ravenna bevétele után visszatért Konstantinápolyba, ahol 542-ben átélte a pestist. Később magas rangokat (ilustris, talán patríciusit is) és hivatalokat kapott, melyekről azonban nem maradtak fenn pontos információk. Visszatérte után történetírói munkájának szentelte idejét, mely a justinianusi háborúkat dolgozta fel 550-ig bezáróan.
Művei
Prokopiusz görögül írt. Legismertebb munkája A háborúk könyve. Az első két kötet a perzsa háborút írja le 550-ig; a következő kettő az afrikai csatáról szól; a másik három kötet az itáliai harcról ír; és a legutolsó kötet leír minden fontosabb eseményt 554-ig.
Bár Prokopiusz főleg katonai ügyekben érzi otthon magát, más témákban is találhatók munkái. Munkái még a Titkos történet, egy kritikus magyarázat Jusztiniánusz, Belisar hadvezér, Theodora és a bizánci bíróság életéről; és a Jusztiniánusz építményei (553-555), ami egy könyv Jusztiniánusz építési programjáról.
- De aedificiis (Peri ktismaton – épületekről, Justinianus magasztalása, 6 kötet maradt fenn)
- De bellis (8 kötet: 2 perzsa, 2 vandál, 3 ostrogót, 1 áttekintő vázlat)
- Historia arcana (Anecdota – Titkos történet, Justinianus kritikája, 558-559-es évek eseményei)
Személye a Régi tudós világ históriájában
Budai Ézsaiás teológus és történetíró a Régi tudós világ históriája című 1802-es, Debrecenben megjelent nagy tudós-lexikonában a következőket írja Prokópioszról:[1]
PROCOPIUS Caesareából, Palaestinábann. Élt a’ VI-dik századbann. Eleinte Constantziápolybann Prokátoroskodott, és ékesennszóllást tanított. Azutánn, mint Secretarius, vólt, Belizarius mellett; meghólt 562. tájánn. Írt Históriát 8. könyvekbenn, mellyeket két Tetrásra osztott. Az elsőnek Περσχα, a’ másodiknak Γοθιχα nevet adott. Amannak azért; mivel annak két első könyveibenn a’ Persákkal való hadakozások íratna le, 408-tól fogva 559-ig, (ugyan annak két utolsó könyveibenn, Afrikábann a’ Vandalusokkal, és Maurusokkal folytatott hadakozások adatnak elő, 395-től fogva 545-ig)ː az utolsó Tetrásnak pedig azért, mivel a Gothusokkal való hadakozást foglalja magábann, és 487-tenn kezdődvén, vivődik 552-ig. Procopius másik munkájának ez a’ titulusaː Κτισματα, vagy, De aedificiis conditis vel restauratis auspicio Justiniani Imperatoris Libr. 6. Harmadik munkájaː ’Αυεχδοτα, az az titkos Históriája Justinianusnak; melybenn valami jót másutt Justinianusról és Belizariusról mondott, mind azt visszahúzza, és őket igen rút színekkel festi le; mint szinte Theodorának bujaságát is. Stilusa könnyen folyó, és idejéhez képest meglehetős.
Jegyzetek
Művei magyar fordításban
- részletek INː (szerk.) Simon Róbert – Székely Magda – Dimitriosz Hadziszː A bizánci irodalom kistükre, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1974, ISBN 963-07-0345-9, 51–73 p
- Prokopios: Titkos történet. Ford. Kapitánffy István. Budapest, Helikon Kiadó, 1984. ISBN 963-207-675-3, 217 p