„Alexander Graham Bell” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 195.199.152.86 (vita) szerkesztéséről Atobot szerkesztésére
a Edinburgh-iak kategória hozzáadva (a HotCattel)
55. sor: 55. sor:
[[Kategória:1847-ben született személyek]]
[[Kategória:1847-ben született személyek]]
[[Kategória:1922-ben elhunyt személyek]]
[[Kategória:1922-ben elhunyt személyek]]
[[Kategória:Edinburgh-iak]]

A lap 2017. május 10., 19:24-kori változata

Alexander Graham Bell
Született1847. március 3.
Edinburgh
Elhunyt1922. augusztus 2. (75 évesen)
Baddeck
Állampolgársága
HázastársaMabel Gardiner Hubbard (1877. július 11. – 1922. augusztus 2.)[1][2]
Gyermekei
  • Elsie May Grosvenor
  • Marian Fairchild
SzüleiEliza Bell
Alexander Melville Bell
Foglalkozása
Tisztsége
  • professzor
  • ügyvivő (1898. január 24. – 1922. február 20., Smithsonian Intézet)
Iskolái
Kitüntetései
  • National Aviation Hall of Fame
  • American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja
  • Member of the National Academy of Sciences of the United States (1883)
  • Albert emlékérem (1902)[3]
  • John Fritz Medal (1907)[4]
  • Elliott Cresson-emlékérem (1912)[5]
  • Hughes-érem (1913)[6]
  • Edison Medal (1914)[7]
  • National Inventors Hall of Fame (1974)
  • Person of National Historic Significance (1977. június 8.)[8]
  • Canada’s Walk of Fame (2001)
Halál okacukorbetegség
SírhelyeBeinn Bhreagh

Magassága183 cm[9]
Testtömege111 kg[9]

Alexander Graham Bell aláírása
Alexander Graham Bell aláírása

A Wikimédia Commons tartalmaz Alexander Graham Bell témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Alexander Graham Bell (Edinburgh, Skócia, 1847. március 3.Baddeck, Új-Skócia, Kanada 1922. augusztus 2.) skót születésű amerikai fizikus, a telefon feltalálója (1876), a siketoktatási rendszer kidolgozója.[10] A National Geographic Society egyik alapító tagja és második elnöke.[11]

Életpályája

Skóciában született.[12] Felsőfokú tanulmányait az edinburgh-i és a londoni egyetemen folytatta. Apja, Alexander Melville Bell (1819-1905) kidolgozott egy fonetikai rendszert, ami „visible speech” ('látható beszéd') néven Alexander Graham Bell révén vált világszerte ismertté. A „visible speech” a siketek hangzóbeszédre tanításának kitűnő eszköze.[12] Alexander Graham Bell 1868-70-ig apjánál dolgozott Londonban. 1871-ben az Amerikai Egyesült Államokba költözött. 1873 és 1877 között bostoni egyetem professzorként hangfiziológiát tanított.

Bell hitt az eugenikában, az örökletes siketséggel kapcsolatos vizsgálódásai során (édesanyja is nagyot halló/siket volt) hallásjavító készülékekkel kísérletezett. 1875-ben ennek során jutott el azokhoz a felismerésékhez, amelyek a telefon feltalálásához vezettek. 1876-ban szabadalmat kapott találmányára, amit be is mutatott a philadelphiai Centenáriumi Kiállításon. A telefont hatalmas érdeklődéssel fogadták, azonban a Egyesült Nyugati Távíró Társaság végül elállt a találmány megvásárlásától. Bell ezért 1877-ben megalapította a Bell Telephone Companyt, amely 1885-től American Telephone and Telegraph Co. (AT&T) néven fejlődött multinacionális vállalattá.

Bell telefonkapcsolatot létesített New York és Chicago közt (1882)

Bellnek szinte gyermekkorától haláláig voltak más találmányai, például már tizenegy éves korában feltalálta azt a gépet, amely tisztítja a búzát, ennek révén jutott hozzá egy feltaláló műhelyhez, a továbbiakban az optikai távközlés, az otthoni légkondicionálás terén voltak találmányai, ez utóbbi hozzájárult a légi közlekedési technológia (repüléstechnika) fejlődéséhez. Az utolsó szabadalmaztatott találmánya, amit 75 éves korában jelentett be, a leggyorsabb szárnyashajó volt, ami még ma is létezik.

Bell elkötelezte magát a tudomány és a technológia irányában. 1890-ben Washingtonban rendkívül hasznos információs centrumot létesített (The Volta Bureau for the Increase and Diffusion of Knowledge Relating to the Deaf), ugyanakkor alapított egy társaságot, amely 1953-tól Alexander Graham Bell nevét viseli (The Alexander Graham Bell Assotiation for the Deaf- AGBAD). A társaság ma is él és működik.[13] Írásai főként gyűjteményes munkákban jelentek meg. 1898-ban a National Geographic Society elnökévé választották. Bell és veje, Gilbert Grosvenor a száraz folyóiratot gyönyörű fotókkal és érdekes írásokkal bővítette, így lett a National Geographic a világ legismertebb magazinjainak egyike. Ezenkívül ő az egyik alapítója a Science magazinnak.

1922. augusztus 2-án halt meg. Azon a napon az USA-ban minden telefonszolgáltatás egy percre megállt az ő tiszteletére.

Szabadalmi szerzőségi viták

Bell 1876. február 14-én benyújtotta, majd március 7-én megkapta a 174.465 számon iktatott szabadalmat (sokak szerint a valaha bejegyzett legértékesebbet), egy "eljárást illetve szerkezetet a beszéd és egyéb hangok telegrafikus átvitelére... a beszédet és egyéb hangot kísérő levegőmozgáshoz hasonló elektromos hullámmozgás útján". Csak órákon múlott, hogy ma őt tekintjük a távbeszélő atyjának, ugyanis még ugyanazon a napon Salemben egy Elisha Gray nevű fizikus is szabadalmat kért ugyanilyen elvek alapján készített "messzeszólójára". A szabadalmi jogot hosszas és igen heves csatározás után a néhány órával korábbi beadás igazolásával végül Bell kapta meg.[14]

Többen is közel álltak a telefon feltalálásához. (Egy 1863-as szerkezet, mely alkotójától, a német friedrichsdorfi Philipp Reis (1834-1874) fizikus és feltalálótól a „Telephon” nevet kapta, képes volt átadni és fogadni a „jó minőségű” beszédet. Jóval több mint száz évvel a telefon találmányának Bell által való szabadalmaztatása (1876) után 2001-ben az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa határozatban közölte, hogy egy másik feltalálónak, az olasz származású amerikai Antonio Meuccinak (1808-1889) tulajdonítja a telefont, aki Bell laboratóriumában dolgozott.[15][16]

Jegyzetek

  1. a b c https://www.biography.com/people/alexander-graham-bell-9205497, 2018. július 19.
  2. Dictionary of Canadian Biography (angol és francia nyelven). University of Toronto Press. (Hozzáférés: 2021. február 11.)
  3. https://www.thersa.org/about/albert-medal/past-winners
  4. https://www.smenet.org/Professional-Development/Awards-Competitions/Award-Recipients/John-Fritz-Medal-Award
  5. http://www.fi.edu/winners/show_results.faw?gs=&ln=&fn=&keyword=&subject=&award=CRESS&sy=&ey=&max=300&name=Submit, https://web.archive.org/web/20090201034538/http://www.fi.edu/winners/show_results.faw?gs=&ln=&fn=&keyword=&subject=&award=CRESS&sy=&ey=&max=300&name=Submit
  6. 40369, 5, The Times, 1913. november 14.
  7. https://www.ieee.org/content/dam/ieee-org/ieee/web/org/about/awards/recipients/edison-rl.pdf
  8. Parks Canada, https://www.pc.gc.ca/apps/dfhd/page_nhs_eng.aspx?id=15832
  9. a b https://japantoday.com/category/features/lifestyle/alexander-graham-bell-falls-asleep-meeting-emperor-meiji
  10. http://www.unitarian.ro/osveny/hresunit.htm
  11. http://translate.google.hu/translate?hl=hu&sl=en&u=http://www.pbs.org/transistor/album1/addlbios/bellag.html&ei=W46WSfm2D4mK0AW3mtWzAg&sa=X&oi=translate&resnum=1&ct=result&prev=/search%3Fq%3DAlexander%2BGraham%2BBell%2BNational%2BGeographic%2BSociety%26hl%3Dhu%26sa%3DX
  12. a b Alexander Graham Bell Laboratory Notebook, 1875-1876
  13. AGBAD
  14. http://sg.hu/cikkek/50754/160-eve-szuletett-a-telefon-atyja
  15. Kétségek övezik a telefon feltalálóját.
  16. https://en.wikipedia.org/wiki/United_States_HRes._269_on_Antonio_Meucci

Források

Fájl:Commons-logo.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz Alexander Graham Bell témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek