„Themeda triandra” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
| 37. sor: | 37. sor: | ||
== Felhasználása == |
== Felhasználása == |
||
A [[csíkos gnú]] ''(Connochaetes taurinus)'' egyik kedvenc tápláléknövénye, bár ez a fű nemigen bírja a túllegelést.<ref>Burbidge, N. T. ''Australian Grasses''. Angus and Robertson Publishers. 1966.</ref><ref>{{cite web |url=http://www.fao.org/AG/agA/AGAP/FRG/afris/Data/165.HTM |title=Animal Feed Resources Information System |publisher=FAO.org |date= |accessdate= }}</ref> Emiatt Ausztráliában egyes helyeken veszélyeztetve van, az [[ember]] legelő háziállatai miatt.<ref name=anbg/> Afrikában az éhező emberek egyik [[ínségeledel]]e.<ref>{{cite book |authorlink= |author=National Research Council |editor= |others= |title=Lost Crops of Africa: Volume I: Grains |url=http://books.nap.edu/openbook.php?record_id=2305 |format= |accessdate=2008-07-18 |edition= |series=Lost Crops of Africa |volume=1 |date=1996-02-14 |publisher=National Academies Press |location= |isbn=978-0-309-04990-0 |oclc= |doi= |id= |chapter=Wild Grains |chapterurl=http://books.nap.edu/openbook.php?record_id=2305&page=251 |quote= |ref=|page=271 }}</ref> A legelő emlősállatokon kívül, egyes [[madarak]] is táplálkoznak e fűvel, például a [[hosszúfarkú özvegypinty]] ''(Euplectes progne)''. Néhol dísznövényként is használják.<ref name=anbg/> |
A [[csíkos gnú]] ''(Connochaetes taurinus)'' egyik kedvenc tápláléknövénye, bár ez a fű nemigen bírja a túllegelést.<ref>Burbidge, N. T. ''Australian Grasses''. Angus and Robertson Publishers. 1966.</ref><ref>{{cite web |url=http://www.fao.org/AG/agA/AGAP/FRG/afris/Data/165.HTM |title=Animal Feed Resources Information System |publisher=FAO.org |date= |accessdate= }}</ref> Emiatt Ausztráliában egyes helyeken veszélyeztetve van, az [[ember]] legelő háziállatai miatt.<ref name=anbg/> Afrikában az éhező emberek egyik [[ínségeledel]]e.<ref>{{cite book |authorlink= |author=National Research Council |editor= |others= |title=Lost Crops of Africa: Volume I: Grains |url=http://books.nap.edu/openbook.php?record_id=2305 |format= |accessdate=2008-07-18 |edition= |series=Lost Crops of Africa |volume=1 |date=1996-02-14 |publisher=National Academies Press |location= |isbn=978-0-309-04990-0 |oclc= |doi= |id= |chapter=Wild Grains |chapterurl=http://books.nap.edu/openbook.php?record_id=2305&page=251 |quote= |ref=|page=271 }}</ref> A legelő emlősállatokon kívül, egyes [[madarak]] is táplálkoznak e fűvel, például a [[hosszúfarkú özvegypinty]] ''(Euplectes progne)''. Néhol dísznövényként is használják.<ref name=anbg/> |
||
== Képek == |
|||
<gallery> |
|||
Fájl:Themeda triandra plant9 (9600866925).jpg|Csomót alkotva |
|||
Fájl:Themeda triandra leaf1 (9604101532).jpg|Levelei közelről |
|||
Fájl:Kangaroo grass (3211364780).jpg|Virágzatai |
|||
Fájl:Themeda triandra spikelets10 (9600929473).jpg|Termései |
|||
</gallery> |
|||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
A lap 2017. május 10., 10:22-kori változata
 | ||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Ausztráliai példány virágzatai
| ||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
| Themeda triandra Forssk. | ||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||
|
| ||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Themeda triandra témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Themeda triandra témájú médiaállományokat és Themeda triandra témájú kategóriát. |
A Themeda triandra az egyszikűek (Liliopsida) osztályának a perjevirágúak (Poales) rendjébe, ezen belül a perjefélék (Poaceae) családjába tartozó faj.[1]
Előfordulása
A Themeda triandra előfordulási területe Afrika, Ausztrália, Ázsia és a Csendes-óceán egyes szigetei. Ausztráliában mindenhol megtalálható.[2] A füves puszták és ligeterdők lakója. Habár a trópusokon is előfordul, a mérsékelt övet kedveli. Az időnkénti bozóttüzek jól fognak ennek a fűnek.[3]
Megjelenése
Ez az évelő növényfaj, akár 1,5-2 méter magasra is megnőhet. Fűcsomókat alkot, melyek 50 centiméter átmérőjűek is lehetnek. A levele 10-50 centiméter hosszú és 2-5 milliméter széles. Nyáron virágzik; a virágai nagy, vörösesbarna füzérekbe tömörülnek.[2]
Felhasználása
A csíkos gnú (Connochaetes taurinus) egyik kedvenc tápláléknövénye, bár ez a fű nemigen bírja a túllegelést.[4][5] Emiatt Ausztráliában egyes helyeken veszélyeztetve van, az ember legelő háziállatai miatt.[2] Afrikában az éhező emberek egyik ínségeledele.[6] A legelő emlősállatokon kívül, egyes madarak is táplálkoznak e fűvel, például a hosszúfarkú özvegypinty (Euplectes progne). Néhol dísznövényként is használják.[2]
Képek
-
Csomót alkotva -
Levelei közelről -
Virágzatai -
Termései
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
Jegyzetek
- ↑ Florabank, <http://www.florabank.org.au/lucid/key/species%20navigator/media/html/Themeda_triandra.htm>. Hozzáférés ideje: 14 October 2016
- ↑ a b c d Australian National Botanic Garden. Themeda triandra.
- ↑ 'Grassed up' – Themeda triandra (Kangaroo grass), New South Wales Department of Primary Industries, <http://www.dpi.nsw.gov.au/content/agriculture/pastures/pastures-and-rangelands/rangelands/publications/grassedup/species/kangaroo-grass>. Hozzáférés ideje: 28 October 2016
- ↑ Burbidge, N. T. Australian Grasses. Angus and Robertson Publishers. 1966.
- ↑ Animal Feed Resources Information System. FAO.org
- ↑ National Research Council. Wild Grains, Lost Crops of Africa: Volume I: Grains, Lost Crops of Africa. National Academies Press, 271. o. (1996. február 14.). ISBN 978-0-309-04990-0. Hozzáférés ideje: 2008. július 18.
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Themeda triandra című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
- Themeda triandra. PlantzAfrica.
- "Triandra australis". Australian Plant Name Index (APNI), IBIS database. Centre for Plant Biodiversity Research, Australian Government.
- Forsskal, Fl. aegypt.-arab. 178. 1775
- USDA, ARS, National Genetic Resources Program. Germplasm Resources Information Network - (GRIN) [Online Database]. [1]