„2017-es franciaországi elnökválasztás” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
pontosítás |
kiegészítések |
||
43. sor: | 43. sor: | ||
| align="center" |% |
| align="center" |% |
||
|} |
|} |
||
A '''2017-es franciaországi elnökválasztás''' első fordulóját [[Április 23.|április 23]]-án tartották. Mivel ezen egy jelölt se nyerte el az abszolút többséget, [[Május 7.|május 7]]-én második fordulót |
A '''2017-es franciaországi elnökválasztás''' első fordulóját [[Április 23.|április 23]]-án tartották. Mivel ezen egy jelölt se nyerte el az abszolút többséget, [[Május 7.|május 7]]-én második fordulót rendeztek. Ezen a francia törvények szerint az első két helyen végzett jelölt, [[Emmanuel Macron]] és [[Marine Le Pen]] (Nemzeti Front (Franciaország) vehetett részt. Macron a centrista [[Szociálliberalizmus|szociálliberális]] új [[En Marche!]] párt jelöltje volt, Le Pen pedig a szélsőjobboldali, EU- és euróellenes [[(Nemzeti Front Franciaország)|Nemzeti Front]]é. |
||
A második fordulót jelentős előnnyel Macron nyerte, az előzetes adatok szerint az érvényes szavazatok 66,1 %-át (20,75 millió szavazatot szerezve. Marine Le Pen 10,64 millió szavazatot kapott, és a 96 közül csak két [[Franciaország megyéi|megyében]] tudott nyerni. Ez volt az első alkalom [[2002-es franciaországi elnökválasztás|2002]] óta, hogy a Nemzeti Front jelöltje a második fordulóba jutott, és az első alkalom az [[Ötödik Köztársaság (Franciaország)|Ötödik Köztársaság]] történetében, hogz a hagyományos nagy bal- és jobboldali pártok képviselői nem jutottak a második fordulóba. A két jelölt összesített szavazati aránya, 26 %, történelmi mélypont volt. |
|||
⚫ | [[Franciaország]] [[félelnöki rendszer]], ahol az [[Franciaország elnöke|elnök]] nevezi ki a [[Franciaország miniszterelnöke|miniszterelnököt]], nemzetgyűlési támogatással le is cserélheti, és egy év alatt egyszer a [[Nemzetgyűlés (Franciaország)|nemzetgyűlés]]t, a [[Francia parlament|parlament]] [[alsóház]]át is feloszlathatja. |
||
⚫ | [[Franciaország]] [[félelnöki rendszer]], ahol az [[Franciaország elnöke|elnök]] nevezi ki a [[Franciaország miniszterelnöke|miniszterelnököt]], nemzetgyűlési támogatással le is cserélheti, és egy év alatt egyszer a [[Nemzetgyűlés (Franciaország)|nemzetgyűlés]]t, a [[Francia parlament|parlament]] [[alsóház]]át is feloszlathatja. Az elnökválasztást a nemzetgyűlési választások követik. |
||
Az elnökválasztásra [[Rendkívüli állapot Franciaországban|rendkívüli állapot]] idején került sor, amelyet a [[2015. november 13-i párizsi terrortámadás]] után vezettek be és többször meghosszabbítottak, utoljára (2016 novemberben) pont a választási rendezvények védelmére hivatkozva.re<f>{{cite news|title=La France aux urnes pour le premier tour de la présidentielle 2017|url=http://www.lemonde.fr/election-presidentielle-2017/article/2017/04/23/la-france-aux-urnes-pour-le-premier-tour-de-la-presidentielle-2017_5115733_4854003.html|newspaper=Le Monde|date=23 April 2017|accessdate=28 April 2017}}</ref> |
|||
==Az első forduló előzetes eredményei== |
==Az első forduló előzetes eredményei== |
A lap 2017. május 8., 12:16-kori változata
Ezen a lapon vagy szakaszban aktuális eseményről, jelenségről vagy egyéb témáról számolunk be. Az itt közöltek az idő múlásával jelentősen megváltozhatnak, pontosításra, helyreigazításra szorulhatnak. Legutóbbi módosítás: 2017. május 8. |
| |||||
Párt | Fájl:FrontNational.gif | ||||
Elnökjelölt | Emmanuel Macron | Marine Le Pen | |||
A végeredmény: | |||||
Emmanuel Macron | szavazat | % | |||
Marine Le Pen | szavazat | % |
A 2017-es franciaországi elnökválasztás első fordulóját április 23-án tartották. Mivel ezen egy jelölt se nyerte el az abszolút többséget, május 7-én második fordulót rendeztek. Ezen a francia törvények szerint az első két helyen végzett jelölt, Emmanuel Macron és Marine Le Pen (Nemzeti Front (Franciaország) vehetett részt. Macron a centrista szociálliberális új En Marche! párt jelöltje volt, Le Pen pedig a szélsőjobboldali, EU- és euróellenes Nemzeti Fronté.
A második fordulót jelentős előnnyel Macron nyerte, az előzetes adatok szerint az érvényes szavazatok 66,1 %-át (20,75 millió szavazatot szerezve. Marine Le Pen 10,64 millió szavazatot kapott, és a 96 közül csak két megyében tudott nyerni. Ez volt az első alkalom 2002 óta, hogy a Nemzeti Front jelöltje a második fordulóba jutott, és az első alkalom az Ötödik Köztársaság történetében, hogz a hagyományos nagy bal- és jobboldali pártok képviselői nem jutottak a második fordulóba. A két jelölt összesített szavazati aránya, 26 %, történelmi mélypont volt.
Franciaország félelnöki rendszer, ahol az elnök nevezi ki a miniszterelnököt, nemzetgyűlési támogatással le is cserélheti, és egy év alatt egyszer a nemzetgyűlést, a parlament alsóházát is feloszlathatja. Az elnökválasztást a nemzetgyűlési választások követik.
Az elnökválasztásra rendkívüli állapot idején került sor, amelyet a 2015. november 13-i párizsi terrortámadás után vezettek be és többször meghosszabbítottak, utoljára (2016 novemberben) pont a választási rendezvények védelmére hivatkozva.re<f>„La France aux urnes pour le premier tour de la présidentielle 2017”, Le Monde , 2017. április 23. (Hozzáférés: 2017. április 28.) </ref>
Az első forduló előzetes eredményei
Macron az előzetes adatok szerint az első fordulóban a szavazatok 23,9 %-át szerezte meg, Le Pen 21.4 %-ot, François Fillon 19,9 %-ot, Jean-Luc Mélenchon 19,6 %-ot, Benoît Hamon 6,4 %-ot szerzett. [1]
Macron és Le Pen eredménye nem okozott meglepetést és a várakozásoknak megfelelő eredmény az euró öthónapos csúcsra ugrását eredményezte a dollár ellen. Voltak ugyanis aggodalmak, hogy a 2016-os brit népszavazáshoz és amerikai elnök választásokhoz hasonlóan itt is a közvéleménykutatásokkal ellentétes eredmény születhet.
Le Pen és Mélenchon EU- és euróellenes platformon kampányolt. Le Pen 7,66 millió szavazatot kapott az első fordulóban, ami az ő számára és, pártja, a jobboldali radikális Nemzeti Front számára is rekord. A szélsőjobb és a Mélenchon vezette szélsőbal mindösszesen a szavazatok 41 %-át szerezte meg. A választás ugyanakkor a Charles de Gaulle alapította Ötödik Köztársaság hagyományos mérsékelt pártjainak súlyos vereségét hozta, hiszen a győztes Macron is egy 2016-ban alapított párt jelöltje volt. A hagyományos konzervatív és szocialista párt jelöltjei Macron támogatására szólították fel híveiket a második fordulóra, ami kevés esélyt hagy Le Pennek a győzelemre, mivel neki nincs hasonló tartaléka.
A hivatalos elsőfordulós eredményeket április 26-án jelenti be az Alkotmánytanács.
Háttér
A szocialista párti François Hollande, aki 2012 és 2017 közt betöltötte az elnöki posztot a francia törvények szerint indulhatna egy újabb elnöki periódusért, de 2016 decemberében úgy döntött, hogy nem száll ringbe. Pártja előválasztásain 2017 január 29-én Benoît Hamon vívta ki a jogot az indulásra a nemzeti elnökválasztáson.
A közvéleménykutatások 2016 végén és 2017 elején még azt mutatták, hogy François Fillon, a republikánusok és Marine Le Pen, a Nemzeti Front jelöltje vezet. (Fillon a Republikánusok 2016 novemberi előválasztásain győzött, a korábban esélyesebbnek vélt Nicolas Sarkozy és Alain Juppé helyett.)
Január végén és február elején a közvéleménykutatási eredmények megváltoztak, és már azt mutatták, hogy Emmanuel Macron, a 2016-ban alapított En Marche! szociálliberális párt jelöltje bejuthat a második fordulóba, valamint hogy Hamon népszerűsége is növekszik. Macron megelőzte Fillont, miután a szatirikus hetilap Le Canard enchaîné megírta, hogy Fillont családtagokat alkalmazhatott fiktív állásokban, parlamenti asszisztensekként. A Penelopegate néven elhíresült ügy ellenére Fillon nem mondott le az elnökjelöltségről. A szocialista Hamon jelölésekor a negyedik helyen lépett a közvéleménykutatásokba. Március végétől azonban jó vitaszereplései megdobták a radikális baloldali jelölt Jean-Luc Mélenchon támogatottságát, és meg is előzte Hamont. A második fordulóra vonatkozó közvéleménykutatások Macron előnyét mutatták: Fillon, Macron és Mélenchon is megvernék Le Pent, Macron és Mélenchon megverné Fillont, és Macron megverné Mélenchont.
Az elnökválasztást a francia törvények szerint néhány héttel követik a nemzetgyűlési választások.
Első forduló 2017. április 23.[2][3]
Jelölt | Párt | Eredmények | |
---|---|---|---|
Szavazat | % | ||
Emmanuel Macron | Előre! (En Marche!) | 8,656,346 | 24.01% |
Marine Le Pen | Nemzeti Front (Front national) | 7,678,491 | 21.30% |
François Fillon | Republikánusok (Les Républicains) | 7,212,995 | 20.01% |
Jean-Luc Mélenchon | Engedetlen Franciaország (La France insoumise) | 7,059,951 | 19.58% |
Benoît Hamon | Szocialista Párt (Parti socialiste) | 2,291,288 | 6.36% |
Egyéb jelöltek | 3,155,323 | 9% | |
Összesen | 36,054,394 | 100% |
Jegyzetek
Külső hivatkozások
- A Francia Alkotmánytanács hivatalos választási oldala (franciául)
- Nicolas Dupont-Aignan for President (franciául)
- Nathalie Arthaud for President (franciául)
- Jacques Cheminade for President (franciául)
- Francois Fillon for President (franciául)
- Benoit Hamon for President (franciául)
- Yannick Jadot for President (franciául)
- Marine Le Pen for President (franciául)
- Emmanuel Macron for President (franciául)
- Jean-Luc Melanchon for President (franciául)
- Phillipe Poutou for President (franciául)
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a French presidential election, 2017 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.