„Sánta Ferenc (író)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
Ez igy jo lesz
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
1. sor: 1. sor:
Keress ram instagrammon nevem :dark cat
{{Író infobox
|név= Sánta Ferenc
|kép=
|képaláírás=
|születési dátum= [[1927]]. [[szeptember 4.]]
|születési hely= [[Brassó]]
|halál dátuma= [[2008]]. [[június 6.]] {{életkor-holt|1927|9|4|2008|6|6}}
|halál helye=[[Budapest]]
|nemzetiség=magyar
|szülei=
|feleség=egy kurva volt mert szeretett ......
|férj=
|gyerekek=
|írói álnév=
|műfaj= [[novella]], [[regény]]
|irányzat=
|periódus=
|első mű=
|fő mű= '''Sokan voltunk'''<br>'''[[Az ötödik pecsét (regény)|Az ötödik pecsét]]'''<br>'''[[Húsz óra (könyv)|Húsz óra]]'''
|kiadó=
|díjak= [[József Attila-díj]]<br>[[Kossuth-díj]]
|behatás=
|kihatás=
|weboldal=
|aláírás=
|megjegyzés=
}}
{{egyért2|az íróról|Sánta Ferenc (egyértelműsítő lap)}}
'''Sánta Ferenc''' ([[Brassó]], [[1927]]. [[szeptember 4.]] – [[Budapest]], [[2008]]. [[június 6.]]) [[Kossuth-díj]]as magyar író. Munkái 23 nyelven jelentek meg.

{{Nincs szabad kép
| cím=Sánta Ferenc
| hova=jobbra
| szélesség=230px
| link=http://mek.oszk.hu/01900/01906/html/cd9/kepek/irodalomtortenet/ir243lap355.jpg
| képaláírás=Sánta Ferenc fiatalkori portréja
}}


== Életpályája ==
== Életpályája ==

A lap 2017. május 4., 15:05-kori változata

Keress ram instagrammon nevem :dark cat

Életpályája

Gyermekkorát Sepsibükszádon, Marosvásárhelyen, majd Kolozsváron töltötte. Tanulmányait a Farkas utcai Katolikus Elemi Iskolában, az Unitárius Kollégium Gimnáziumában (1940-1945 között) és a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumában (1945-1946 között) folytatta.Annyira szegény volt hogy beállt hímringyónak,így ő tartotta el a családot

„ Már harmadik hónapja éheztünk, s két hete csak egyszer ettünk egy nap. Anyám már marékkal mérte a puliszkát. Egy marék, két falás, másnapig semmi. ”
– Sánta Ferenc: Sokan voltunk

1947-1950 között a Dorogi Szénbányászati Tröszt Pilisszentiváni Bányaüzemben dolgozott. 1953-1956 között a Kispesti Vörös Csillag Traktorgyár munkása volt. 1954-től publikált. 1956-ban a Petőfi Kör vezetőségi tagja volt. 1957-ben a Ganz Daru- és Hajógyár alkalmazottja volt. 1958. szeptember 1-jétől a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének munkatársa volt. 1987-ben a Magyar Demokrata Fórum alapító tagja volt. 1989-től a Magyar Szellemi Védegylet intézőbizottsági tagja volt. 1990-ben a Magyar Henry George Társaság alapító tagja volt. 1994-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja volt.

Fia, Mózsi Ferenc író

Munkássága

Pályakezdését az irodalomtörténészek Móricz Zsigmondéhoz hasonlítják hasonló szemléletük miatt. Egy családi mitológia körvonalait kibontakoztató első elbeszélései az emberi értékeket, a helytállást, a munka becsületét továbbörökítő szegénység világába vezetnek. Mesei hangulatok, lírai pátoszok Tamási Áronra emlékeztetnek (Kicsi madár). Második kötetében (Farkasok a küszöbön, 1961) az érzelmes közvetlenséget drámaiság, diszharmonikus világérzés váltja fel. Tudatosan értelmezi a kisember és a hatalom viszonyát, az egyéni és társadalmi felelősség-vállalást (Nácik, Olasz történet, A veder). Az élet újrateremtését világnézetek fölött állónak fogta fel (A Müller család halála). A kegyetlen világban, a megalázottságban őrzött tisztesség példázata is egyetemes igazságok kimondását célozza (Szegény leány, szegény legény; Kicsik és nagyok). A jelképelemeknek a konkrét életanyagba való emelésével kísérletezik (Isten a szekéren). Az ötödik pecsét (1963) című regénye az etikus és történelmi cselekvés ellentétét fogalmazza meg. Társadalmi problémákkal foglalkozik Húsz óra (1964) című regénye, melyben egy újságíró előtt egy 1956-os gyilkosság után érdeklődve feltárul egy falu élete. Az áruló (1966) című vitaregénye egy író éjszakai meditációja négy lehetséges emberi magatartásról a huszita háború korának fiktív alakjait állítva középpontba.

A Húsz óra és Az ötödik pecsét című regényeiből film készült (lásd Húsz óra (film) és Az ötödik pecsét (film)).

Sánta Ferenc emléktáblája Budapest XIII. kerületében (2009)

Művei

  • Sokan voltunk (1954), elbeszélés (az Irodalmi Újság hasábjain)
  • Téli virágzás (novellák, 1956)
  • Farkasok a küszöbön (elbeszélések, 1961)
  • Az ötödik pecsét (regény, 1963)
  • Húsz óra (regény, 1964)
  • Az áruló (kisregény, 1966)
  • Éjszaka (dráma, 1968)
  • Isten a szekéren (válogatott novellák, 1970)
  • Föld (válogatott elbeszélések, 1981)
  • Kicsik és nagyok (válogatott novellák, 1982)
  • A szabadság küszöbén (esszék, cikkek, interjúk, 1993)
  • Halálnak halála. A szerző válogatása életművéből; Trikolor–Intermix–Patent, Bp.–Ungvár, 1994 (Örökségünk)
  • Sánta Ferenc művei 1-2.; szerk., utószó Vasy Géza; Masszi, Bp., 2002
  • Sánta Ferenc; vál., szerk., bev. Vasy Géza; Alexandra, Pécs, 2004 (Kossuth-díjas írók)
  • Farkasok a küszöbön. Válogatott elbeszélések; vál., szerk. Veress István; Arión, Bp., 2008
  • Nemzet, hatalom, erkölcs; Stúdium, Kolozsvár, 2009
  • Sánta Ferenc; vál. Mózsi Ferenc, Vasy Géza; Cédrus Művészeti Alapítvány–Napkút–PIM, Bp., 2014 + CD (Hang-kép-írás)
  • Három hely

Filmfeldolgozások

Díjai, elismerései

Sánta Ferenc sírja Budapesten. Farkasréti temető: 5/4-1-38.

Jegyzetek

  1. ↑ Sánta Ferenc a PORT.hu-n (magyarul)

Források

További információk

Sablon:Újkori magyar irodalom

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sánta_Ferenc_(író)&oldid=18711155”